Csíksomlyó rejtett természeti értékeit mutatja meg képein Szabó Szilárd nagykárolyi születésű fotós, környezetvédelmi szakember

A nagykárolyi születésű környezetvédelmi szakember gyerekkora óta szenvedélyesen fotóz. A Krónika megkeresésére elmondta, húsz éve él Csíkban, és bár alföldi létére otthon érzi magát a hegyvidéken, fotós munkájában az is segíti, hogy talán ma is jobban rá tud csodálkozni Csík környékének természeti szépségeire, mint egy Székelyföldön született ember.

Szabó Szilárd szülővárosa lakóinak rendhagyó fotókiállítás keretében mutatja be kedvenc helyét, a csíki Somlyó–hegyet, annak természeti és kulturális értékeit.

„Sokan rágták a fülemet, hogy rengeteg fotóm összegyűlt, készítsek tárlatot belőlük. Fotóklub tagja vagyok és csoportos tárlatokon már vettem részt, de egyéni tárlatom még nem volt. A mostani tárlat azért is aktuális, mert közeleg a pünkösdi búcsú, és Csíkszeredáról a nagyvilágnak ez jut eszébe, a fotóim pedig ezt a környéket hozzák közel az érdeklődőhöz – talán a megszokottól kissé eltérően” – mondta a fotós.

Olyan helyeken is találni rejtett szépséget, ahová gyakran jár az ember

Szabó Szilárd kiemelte, egyik kedvenc fotóterülete a Nagysomlyó-hegy, amely 1033 méter magas, kettős vulkáni kúp Csíksomlyón, a Csíki-medence közepén.

Szabó Szilárd egyébként a környéken rengeteg képet készített az elmúlt húsz évben, amióta Csíkban él. Úgy fogalmazott, a móddal, ahogyan ő fotóz,

Rámutatott, az emberek Csíksomlyón elsősorban a búcsúra figyelnek, és

Nem kell kiabálni az erdőben, de jelezni kell a medvének, ha ott jár az ember

Mivel a tárlat címében szerepel a medve is, megkérdeztük a fotóst, környezetvédelmi szakembert, mik a személyes tapasztalatai a nagyvadak által sűrűn látogatott környék járásához kapcsolódóan.

„A medve úgymond hívószó, amivel a nagykárolyi embert mindenképp meg lehet szólítani, a címben ez kicsit tudatos reklámfogás. De természetesen szó esik az előadáson arról is, hogy ez a fajta fotográfia, amit én művelek, miként készül, olyan körülmények közt, hogy egyedül bóklászom az erdőben” – fejtette ki Szabó Szilárd. Kérdésünkre, hogy van-e ehhez mersze, hiszen a környéken is sok a medve, a környezetvédelmi szakember arról beszélt, hogy

Csíksomlyó környékén a medve jelenléte gyakorlatilag állandó, így az érdeklődőknek arra is felhívja a figyelmét, hogy miként ajánlott közlekedni egy ilyen területen, ahol medvék bármikor felbukkanhatnak.

Mint sorolta, fontos tudni, hogy bocsos medvével találkozáskor más a helyzet, még kritikusabbnak számít. Májustól kezdve, nyár elején várható, hogy elindulnak az anyamedvék a bocsokkal – hívta fel a figyelmet. Azt is elmondta, hogy a Nagy-Somlyón jelenlegi tudása szerint nincsen medvebarlang, tehát talán ott nincs az a veszély – vagy legalábbis eddig nem volt – hogy anyamedvével fusson össze az ember, viszont májustól, tehát amikor a vadak elhagyják a barlangot, gyakorlatilag bárhol előfordulhat.

És mivel a kicsi bocsok lassan mozognak, az anya jobban félti őket, így nyilván alacsonyabb a tűréshatára.

Mint mondta, a természet közelségének szempontjából a Nagy-Somlyó nagyon jó hely, hiszen nagyon változatos az élővilág: legelő, mezőgazdasági terület, lombhullató erdő, fenyőerdő, minden van a viszonylag kis helyen. „Amit én keresek a természetben, az valójában az, amire az ember rezonál.

Kérdésünkre példaként hozta fel egyik fotóját, ami a kiállításban is szerepelni fog: egy sötét fenyveserdőben egy fiatal, égő sárga levelű bükkfa látható, sokan jeleztek vissza, hogy hatásos a kép: üzenheti a magányt is, de azt is, hogy sötétben is lehet tündökölni. Tehát ez a fotó valójában nem mond szó szerint senkinek semmit, nincs olyan mondanivalója, ami egységes volna mindenki számára, és mégis érzelmeket, gondolatokat indít el az emberben, és ez a legfontosabb – mondta Szabó Szilárd.

Természetkárosító a terepmotorozás és a hétvégi házak sokasodása

Kérdésünkre arról is beszélt, hogy végzettségét tekintve állattenyésztő mérnök, de már pályája elején madarászattal kezdett foglalkozni és madárszakértőként került a környezetvédelmi ügynökséghez. Az ügynökségen belül a természetvédelmi osztály vezetője,

Hozzátette, egyszerűen az is rombolhatja a természetet, hogy nagy tömegek járnak-kelnek ott, sokan mennek ugyanarra a helyre, mert közel van a városhoz, sokféle tevékenység zajlik az erdőben – önmagában már ez komoly terhelést jelent.

Hozzátette, az is gyakori, hogy azok, akik a természetben mozognak, sokszor hagynak maguk után dolgokat, amit nem volna szabad: magyarán szemetet. „A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség keretében mindig is nagy hangsúlyt fektettünk és fektetünk arra, hogy próbáljuk felvilágosítani a tömegeket, de