Csak jöttek és építettek

„Csak jöttek és beleálltak a földünk közepébe, senkit nem kérdeztek – panaszolja Boros Rózsika.  – Akkora gödröt ástak, amelybe a falu összes háza beleférne, szabályosan kettévágták a földünket. Nem tudom, mit tehetnénk, hiszen nincs pénzünk ügyvédre” - magyarázza. 

Az állammal nem lehet ellenkezni?
Gyanta lakói úgy tudják, a dombra épült települést emberemlékezet óta nem sújtotta árvíz. A helység Kápolna községhez tartozik, amelynek polgármestere, Gheorghe Vid is fölöslegesnek tartja a beruházást. „A folyó bal partja az alacsonyabb. Ha a víz megáradna, úgyis arra találna magának utat, így teljesen értelmetlen a jobb part mentén történő építkezés” – fejtegette Vid. A polgármester nem tudta felmérni, hány család marad termőföld és megélhetés nélkül, hogyha a gát mögötti telkek árterületté válnak. „A polgármesteri hivatal nem adhatott engedélyt a gátépítésre, hiszen a területek magántulajdonban vannak” – közölte a polgármester. Szabó Ödön RMDSZ-es megyei tanácsos kifejtette, a polgármesternek jogában állna leállítani az engedély nélkül elkezdett gátépítést, valamint napi ötezer lejes pénzbírságot róhatna ki a kivitelezőre. „Amit az állam akar, azt meg kell tenni és szabad ellenkezni” – válaszolta Gheorghe Vid a tanácsos által elmondottakra.      

Építkezés tervek és engedélyek nélkül
Lapunk megkeresésére a Körösök Vízügyi Igazgatósága írásban nyújtott tájékoztatást az építkezésről. A válasz szerint a 2002 április 18-án kiadott, 374-es kormányhatározat értelmében kezdték meg a munkát. A rendelet kimondja, hogy a kormány sürgősségi alapjából százezer lejt szán a Gyanta környéki időszakos vízgyűjtő gát megépítésére. A rendelet értelmében a vízgyűjtő szerepe, hogy a Gyanta és Tenke közötti településeket megvédje az esetleges árvíztől, ám a határozat nem tér ki a területek kisajátítására. A munkálatokra vonatkozó kormányrendeletben az is szerepel, hogy a végrehajtó azonnal elkezdheti a beruházást, ám a határozat megjelenésétől számított három hónapon belül fel kell mutatnia a technikai és gazdasági dokumentációt. Ez a határidő 2002 júliusának végén járt le, a hatóság írásos válaszában pedig az áll, hogy elkezdték a szükséges engedélyek beszerzését. Az érintetteknek, illetve a sajtó képviselőinek azonban az igazgatóság vezetői nem mutattak be egyetlen hivatalos okiratot sem. A hatóság képviselői azt állítják, hogy értesítették szándékukról a helyi önkormányzatot, és a tulajdonosokkal is kapcsolatba lépnek, hogy a területeket kibéreljék vagy megvásárolják.

Peres útra terelnék az ügyet
„Kétségbeesett emberek kerestek meg, akik nem tudták, ki akar a földjeiken építkezni, és azt sem, miért. Annyit sikerült eddig kiderítenünk, hogy gát épül az emberek földjére, a mögötte lévő területet pedig elárasztják majd, ha a Körösön árvízveszély lesz” – számol be a falubeliek kálváriájáról Soós József Tamás református lelkész. Soós megpróbálta kideríteni, ki és miért épít gátat a folyó magasabbik partján. Megkereste a munkálatokat végző Körösök Vízügyi Igazgatóságának vezetőségét, ám ott nem kapott választ kérdéseire. A lelkész közölte, egyetlen tervrajzot sem mutattak meg neki. „Megígérték, hogy tárgyalásokat kezdenek az érintettekkel, szóban kártérítést is kilátásba helyeztek a földekért, ám az üres ígéreteket nem követte tett” – összegzett  Soós.
A lelkész közölte, a lakosság peres útra kívánja terelni az ügyet. Szerdán a gyantaiak nevében tanácsot kért egy jogásztól és Biró Rozáliától, Nagyvárad alpolgármesterétől is. Õk azt javasolták, hogy a per elindítása előtt írásban kérjék Gheorghe Vid polgármestert arra, hogy azonnal állítsa le a munkálatokat. A lelkész hozzáfűzte, tájékoztatja a település lakosságát, és segít abban, hogy a jogos tulajdonosok ne veszítsék el vagyonukat.