Csak részben szabályozták a távgyógyászatot: még nem segíti a romániai betegeket a megelőzést célzó telemedicina

A szabály megteremti a jogi alapot a telemedicinális platformokba történő beruházások ösztönzéséhez, és növelheti az orvosi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Egy 2018-as, az Európai Bizottság számára készített tanulmány szerint a telemedicinát a szakirodalomban vizsgált esetek 73,3 százalékában költséghatékonynak ítélik és értékelik, a konzultációs, utazási vagy időköltségek csökkentése és a betegek életminőségének javítása révén.

Elemzők szerint nagy kihívás a biztonságos kommunikációs platformok létrehozása, hogy szavatolni tudják a betegek egészségügyi információinak bizalmas kezelését és biztonságát. A beteg ugyanakkor visszautasíthatja a távgyógyászati beavatkozást.

Akkor lesz valóság, ha lesz rá pénz

Vass Levente lapunknak elmondta, a mostaninál összetettebb, részleteiben kidolgozottabb módszertanra van szükség. Az egészségügyi államtitkár kifejtette, az alaptörvény már rég megvan, a módszer megkésett, de nem volt akut igény rá.

Ugyanis a pandémia súlyos hullámai alatt a kormány, a parlament „kézi vezérléssel” módosította a törvényeket, hogy a beteg személyes jelenlét nélkül is elérje a háziorvost, a szakorvost, megkapja a kezelést, a receptet.

– mondta Vass Levente. Kifejtette, az lenne a lényeg, hogy olyan településeken, kórházakban, járóbeteg-rendelőkben, sürgősségi ellátó központokban, ahol nincs egy-egy szakterületen orvos, a betegek a távgyógyászat útján hozzáférjenek a szolgáltatáshoz, anélkül hogy utazniuk kellene, másrészt az orvosok tudják segíteni egymást.

„Ez viszont csak akkor válik fenntarthatóvá, ha az egészségbiztosító pénztár az új keretszerződés kidolgozása során megfelelő figyelmet és pénzt fordít erre a szolgáltatásra, hogy az orvosoknak is megérje. Ha rendesen megfizetik a telemedicinát, a rendszer kérni fogja az újabb módosításokat a szabályozásban” – szögezte le Vass Levente.

További jogszabályokra van szükség

Az új módszertan megteremti a keretet arra, hogy az orvosok gyakorolhassák a telemedicinát, de még nem szabályozza, hogy az ekként elvégzett munka miként mérhető és milyen módon finanszírozható – mutatott rá Lorenzovici László egészségügyi elemző, aki különben tagja az orvosi kamara és az egészségbiztosító pénztár munkacsoportjának, mely éppen erre keresi a megoldást.

– mondja Lorenzovici László, akinek becslése szerint leghamarabb április 1-től lesz alkalmazható a gyakorlatban a telemedicina, amikor életbe lép az új finanszírozási keretszabályozás, amibe már beleépítik a távgyógyászatra vonatkozó elemeket is.

például lehetővé teszik, hogy ha egy kórházban bizonyos időszakban nincs radiológus szakorvos, akkor a felvételek kiértékelését külső szolgáltatásként megvásárolja a szabadpiacról. Lorenzovici László példaként említette, hogy a margittai kórház megvásárolt egy korszerű komputertomográfot, de a jelenlegi jogszabály nem teszi lehetővé, hogy a kiértékelést a szabadpiacról megvásárolja.

Megszünteti a relatív orvoshiányt egyes szakterületeken

Világszerte széles körben alkalmazzák már a telemedicinát, egyik legnagyobb felhasználója az orvosi képalkotás és a labordiagnosztika, ám Románia egyelőre még csak a „hátsó ajtón” része a folyamatnak – hívta fel a figyelmet Lorenzovici László.

Kifejtette, a rendszer úgy működik, hogy elkészítik a különböző képalkotó vizsgálatokat, elvégzik a laborvizsgálatokat, és azt telemedicina részeként a világról bárhonnan értékelik és érvényesítik. A „hátsó ajtó” azt jelenti, hogy a romániai orvosok egy része esetenként éppen a hivatalos munkaidejében dolgozik külföldre, itthon eddig erre nem volt meg a jogi keret, és még mindig nincs meg a finanszírozás. „Ha megfelelő módszertan jelenik meg, az számos problémát megold, például megszünteti a relatív orvoshiányt bizonyos szakterületeken.

Egy kisvárosi kórház, egy kisebb magánvállalkozás nem kellene radiológust, labororvost alkalmazzon, ha a szabályozás lehetővé teszi, hogy külsősöket szerződtessen” – mondta a szakember. Hozzátette, egy magánvállalkozás alkalmaz tíz radiológust, és ők kiszolgálják az ország ötven kis kórházát vagy az ügyeleti vonalakat, ami méretgazdaságos, mert vizsgálatra fizetnek, és nem alkalmaznak teljes munkaidőben szakorvost.

„Ha megoldódik a telemedicina finanszírozása, a problémák egy része megszűnik, például az egynapos kórházi ellátásban, a sürgősségi ellátásban, mert gördülékenyebb lesz a szolgáltatás, enyhül a szakemberhiány. A járóbeteg-ellátásban viszont nem rövidülnek a várólisták, mert ott nem elég nagy a pénzkeret arra, hogy több szolgáltatást nyújtsanak” – részletezte Lorenzovici László.

korábban írtuk

Szabályozásra szorul a távgyógyászat – Szabó Béla professzor szerint a krónikus betegek kezelésében lehet hasznos a módszer

Előtérbe került a távgyógyászat a koronavírus-világjárvány miatt, és a kormány sürgősségi rendeletet is elfogadott a telemedicina általános kereteiről, de a Krónikának nyilatkozó orvosprofesszor szerint még számos kérdést kell szabályozni ahhoz, hogy a rendszer működni tudjon.