Bár világszerte széles körben alkalmazzák a telemedicinát, a megelőzést célzó gyógyászat Romániában még alig indult el
Fotó: 123RF
Bár több mint ötven orvosi szakterület esetében szabályozott a megelőzést célzó távgyógyászat használata Romániában, egyelőre sok minden kidolgozásra vár. A Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint az sem világos még, hogy az orvosok ekként elvégzett munkája miként mérhető és milyen módon finanszírozható.
2022. október 03., 07:492022. október 03., 07:49
Közel két évvel a telemedicinára vonatkozó általános jogi keret megjelenése után, kormányhatározattal jóváhagyták a távgyógyászati szolgáltatások módszertani szabályait. A lapunk által megszólaltatott szakértők szerint kezdetnek ez is előrelépés, de további szabályozásokra van szükség, hogy a betegek is érezzék, hatékonyabb az ellátás, és hogy az orvos és a beteg is időt, energiát spórol meg.
„Ezzel a módszertannal még nem lesz kolbászból a kerítés a hazai egészségügyi ellátásban, de tettünk egy negyedlépést a normalitás fele, és van esély arra, hogy ezzel a problémák egy része megszűnjön” – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Lorenzovici László egészségügyi közgazdász.
A módszer több mint 50 orvosi szakterület esetében szabályozza a távgyógyászat használatát, fő célja a megelőzés. A szabályozásban szerepel a patológia, az allergológia, a klinikai immunológia, a fertőző betegségek, a kardiológia, a sebészet, a cukorbetegség, a hematológia, az onkológia, a szemészet vagy a neurológia.
A szabály megteremti a jogi alapot a telemedicinális platformokba történő beruházások ösztönzéséhez, és növelheti az orvosi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Egy 2018-as, az Európai Bizottság számára készített tanulmány szerint a telemedicinát a szakirodalomban vizsgált esetek 73,3 százalékában költséghatékonynak ítélik és értékelik, a konzultációs, utazási vagy időköltségek csökkentése és a betegek életminőségének javítása révén.
Elemzők szerint nagy kihívás a biztonságos kommunikációs platformok létrehozása, hogy szavatolni tudják a betegek egészségügyi információinak bizalmas kezelését és biztonságát. A beteg ugyanakkor visszautasíthatja a távgyógyászati beavatkozást.
Vass Levente lapunknak elmondta, a mostaninál összetettebb, részleteiben kidolgozottabb módszertanra van szükség. Az egészségügyi államtitkár kifejtette, az alaptörvény már rég megvan, a módszer megkésett, de nem volt akut igény rá.
Ugyanis a pandémia súlyos hullámai alatt a kormány, a parlament „kézi vezérléssel” módosította a törvényeket, hogy a beteg személyes jelenlét nélkül is elérje a háziorvost, a szakorvost, megkapja a kezelést, a receptet.
– mondta Vass Levente. Kifejtette, az lenne a lényeg, hogy olyan településeken, kórházakban, járóbeteg-rendelőkben, sürgősségi ellátó központokban, ahol nincs egy-egy szakterületen orvos, a betegek a távgyógyászat útján hozzáférjenek a szolgáltatáshoz, anélkül hogy utazniuk kellene, másrészt az orvosok tudják segíteni egymást.
„Ez viszont csak akkor válik fenntarthatóvá, ha az egészségbiztosító pénztár az új keretszerződés kidolgozása során megfelelő figyelmet és pénzt fordít erre a szolgáltatásra, hogy az orvosoknak is megérje. Ha rendesen megfizetik a telemedicinát, a rendszer kérni fogja az újabb módosításokat a szabályozásban” – szögezte le Vass Levente.
Az új módszertan megteremti a keretet arra, hogy az orvosok gyakorolhassák a telemedicinát, de még nem szabályozza, hogy az ekként elvégzett munka miként mérhető és milyen módon finanszírozható – mutatott rá Lorenzovici László egészségügyi elemző, aki különben tagja az orvosi kamara és az egészségbiztosító pénztár munkacsoportjának, mely éppen erre keresi a megoldást.
– mondja Lorenzovici László, akinek becslése szerint leghamarabb április 1-től lesz alkalmazható a gyakorlatban a telemedicina, amikor életbe lép az új finanszírozási keretszabályozás, amibe már beleépítik a távgyógyászatra vonatkozó elemeket is.
Fotó: Jakab Mónika
„Nagy előrelépés lehet a hazai egészségügyben, ha a szabályozást sikerül végigvinni, az bürokráciamentes, jövőbetekintő és valóságba kapaszkodó lesz. Vannak kételyeim, hogy Románia ezt első nekifutásra meg tudja ugrani, de legalább elkezdődött a folyamat, és könnyebb módosítani, ha már van amit” – értékelt az elemző.
például lehetővé teszik, hogy ha egy kórházban bizonyos időszakban nincs radiológus szakorvos, akkor a felvételek kiértékelését külső szolgáltatásként megvásárolja a szabadpiacról. Lorenzovici László példaként említette, hogy a margittai kórház megvásárolt egy korszerű komputertomográfot, de a jelenlegi jogszabály nem teszi lehetővé, hogy a kiértékelést a szabadpiacról megvásárolja.
Világszerte széles körben alkalmazzák már a telemedicinát, egyik legnagyobb felhasználója az orvosi képalkotás és a labordiagnosztika, ám Románia egyelőre még csak a „hátsó ajtón” része a folyamatnak – hívta fel a figyelmet Lorenzovici László.
Kifejtette, a rendszer úgy működik, hogy elkészítik a különböző képalkotó vizsgálatokat, elvégzik a laborvizsgálatokat, és azt telemedicina részeként a világról bárhonnan értékelik és érvényesítik. A „hátsó ajtó” azt jelenti, hogy a romániai orvosok egy része esetenként éppen a hivatalos munkaidejében dolgozik külföldre, itthon eddig erre nem volt meg a jogi keret, és még mindig nincs meg a finanszírozás. „Ha megfelelő módszertan jelenik meg, az számos problémát megold, például megszünteti a relatív orvoshiányt bizonyos szakterületeken.
Egy kisvárosi kórház, egy kisebb magánvállalkozás nem kellene radiológust, labororvost alkalmazzon, ha a szabályozás lehetővé teszi, hogy külsősöket szerződtessen” – mondta a szakember. Hozzátette, egy magánvállalkozás alkalmaz tíz radiológust, és ők kiszolgálják az ország ötven kis kórházát vagy az ügyeleti vonalakat, ami méretgazdaságos, mert vizsgálatra fizetnek, és nem alkalmaznak teljes munkaidőben szakorvost.
„Ha megoldódik a telemedicina finanszírozása, a problémák egy része megszűnik, például az egynapos kórházi ellátásban, a sürgősségi ellátásban, mert gördülékenyebb lesz a szolgáltatás, enyhül a szakemberhiány. A járóbeteg-ellátásban viszont nem rövidülnek a várólisták, mert ott nem elég nagy a pénzkeret arra, hogy több szolgáltatást nyújtsanak” – részletezte Lorenzovici László.
Előtérbe került a távgyógyászat a koronavírus-világjárvány miatt, és a kormány sürgősségi rendeletet is elfogadott a telemedicina általános kereteiről, de a Krónikának nyilatkozó orvosprofesszor szerint még számos kérdést kell szabályozni ahhoz, hogy a rendszer működni tudjon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!