Bár világszerte széles körben alkalmazzák a telemedicinát, a megelőzést célzó gyógyászat Romániában még alig indult el
Fotó: 123RF
Bár több mint ötven orvosi szakterület esetében szabályozott a megelőzést célzó távgyógyászat használata Romániában, egyelőre sok minden kidolgozásra vár. A Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint az sem világos még, hogy az orvosok ekként elvégzett munkája miként mérhető és milyen módon finanszírozható.
2022. október 03., 07:492022. október 03., 07:49
Közel két évvel a telemedicinára vonatkozó általános jogi keret megjelenése után, kormányhatározattal jóváhagyták a távgyógyászati szolgáltatások módszertani szabályait. A lapunk által megszólaltatott szakértők szerint kezdetnek ez is előrelépés, de további szabályozásokra van szükség, hogy a betegek is érezzék, hatékonyabb az ellátás, és hogy az orvos és a beteg is időt, energiát spórol meg.
„Ezzel a módszertannal még nem lesz kolbászból a kerítés a hazai egészségügyi ellátásban, de tettünk egy negyedlépést a normalitás fele, és van esély arra, hogy ezzel a problémák egy része megszűnjön” – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Lorenzovici László egészségügyi közgazdász.
A módszer több mint 50 orvosi szakterület esetében szabályozza a távgyógyászat használatát, fő célja a megelőzés. A szabályozásban szerepel a patológia, az allergológia, a klinikai immunológia, a fertőző betegségek, a kardiológia, a sebészet, a cukorbetegség, a hematológia, az onkológia, a szemészet vagy a neurológia.
A szabály megteremti a jogi alapot a telemedicinális platformokba történő beruházások ösztönzéséhez, és növelheti az orvosi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Egy 2018-as, az Európai Bizottság számára készített tanulmány szerint a telemedicinát a szakirodalomban vizsgált esetek 73,3 százalékában költséghatékonynak ítélik és értékelik, a konzultációs, utazási vagy időköltségek csökkentése és a betegek életminőségének javítása révén.
Elemzők szerint nagy kihívás a biztonságos kommunikációs platformok létrehozása, hogy szavatolni tudják a betegek egészségügyi információinak bizalmas kezelését és biztonságát. A beteg ugyanakkor visszautasíthatja a távgyógyászati beavatkozást.
Vass Levente lapunknak elmondta, a mostaninál összetettebb, részleteiben kidolgozottabb módszertanra van szükség. Az egészségügyi államtitkár kifejtette, az alaptörvény már rég megvan, a módszer megkésett, de nem volt akut igény rá.
Ugyanis a pandémia súlyos hullámai alatt a kormány, a parlament „kézi vezérléssel” módosította a törvényeket, hogy a beteg személyes jelenlét nélkül is elérje a háziorvost, a szakorvost, megkapja a kezelést, a receptet.
– mondta Vass Levente. Kifejtette, az lenne a lényeg, hogy olyan településeken, kórházakban, járóbeteg-rendelőkben, sürgősségi ellátó központokban, ahol nincs egy-egy szakterületen orvos, a betegek a távgyógyászat útján hozzáférjenek a szolgáltatáshoz, anélkül hogy utazniuk kellene, másrészt az orvosok tudják segíteni egymást.
„Ez viszont csak akkor válik fenntarthatóvá, ha az egészségbiztosító pénztár az új keretszerződés kidolgozása során megfelelő figyelmet és pénzt fordít erre a szolgáltatásra, hogy az orvosoknak is megérje. Ha rendesen megfizetik a telemedicinát, a rendszer kérni fogja az újabb módosításokat a szabályozásban” – szögezte le Vass Levente.
Az új módszertan megteremti a keretet arra, hogy az orvosok gyakorolhassák a telemedicinát, de még nem szabályozza, hogy az ekként elvégzett munka miként mérhető és milyen módon finanszírozható – mutatott rá Lorenzovici László egészségügyi elemző, aki különben tagja az orvosi kamara és az egészségbiztosító pénztár munkacsoportjának, mely éppen erre keresi a megoldást.
– mondja Lorenzovici László, akinek becslése szerint leghamarabb április 1-től lesz alkalmazható a gyakorlatban a telemedicina, amikor életbe lép az új finanszírozási keretszabályozás, amibe már beleépítik a távgyógyászatra vonatkozó elemeket is.
Fotó: Jakab Mónika
„Nagy előrelépés lehet a hazai egészségügyben, ha a szabályozást sikerül végigvinni, az bürokráciamentes, jövőbetekintő és valóságba kapaszkodó lesz. Vannak kételyeim, hogy Románia ezt első nekifutásra meg tudja ugrani, de legalább elkezdődött a folyamat, és könnyebb módosítani, ha már van amit” – értékelt az elemző.
például lehetővé teszik, hogy ha egy kórházban bizonyos időszakban nincs radiológus szakorvos, akkor a felvételek kiértékelését külső szolgáltatásként megvásárolja a szabadpiacról. Lorenzovici László példaként említette, hogy a margittai kórház megvásárolt egy korszerű komputertomográfot, de a jelenlegi jogszabály nem teszi lehetővé, hogy a kiértékelést a szabadpiacról megvásárolja.
Világszerte széles körben alkalmazzák már a telemedicinát, egyik legnagyobb felhasználója az orvosi képalkotás és a labordiagnosztika, ám Románia egyelőre még csak a „hátsó ajtón” része a folyamatnak – hívta fel a figyelmet Lorenzovici László.
Kifejtette, a rendszer úgy működik, hogy elkészítik a különböző képalkotó vizsgálatokat, elvégzik a laborvizsgálatokat, és azt telemedicina részeként a világról bárhonnan értékelik és érvényesítik. A „hátsó ajtó” azt jelenti, hogy a romániai orvosok egy része esetenként éppen a hivatalos munkaidejében dolgozik külföldre, itthon eddig erre nem volt meg a jogi keret, és még mindig nincs meg a finanszírozás. „Ha megfelelő módszertan jelenik meg, az számos problémát megold, például megszünteti a relatív orvoshiányt bizonyos szakterületeken.
Egy kisvárosi kórház, egy kisebb magánvállalkozás nem kellene radiológust, labororvost alkalmazzon, ha a szabályozás lehetővé teszi, hogy külsősöket szerződtessen” – mondta a szakember. Hozzátette, egy magánvállalkozás alkalmaz tíz radiológust, és ők kiszolgálják az ország ötven kis kórházát vagy az ügyeleti vonalakat, ami méretgazdaságos, mert vizsgálatra fizetnek, és nem alkalmaznak teljes munkaidőben szakorvost.
„Ha megoldódik a telemedicina finanszírozása, a problémák egy része megszűnik, például az egynapos kórházi ellátásban, a sürgősségi ellátásban, mert gördülékenyebb lesz a szolgáltatás, enyhül a szakemberhiány. A járóbeteg-ellátásban viszont nem rövidülnek a várólisták, mert ott nem elég nagy a pénzkeret arra, hogy több szolgáltatást nyújtsanak” – részletezte Lorenzovici László.
Előtérbe került a távgyógyászat a koronavírus-világjárvány miatt, és a kormány sürgősségi rendeletet is elfogadott a telemedicina általános kereteiről, de a Krónikának nyilatkozó orvosprofesszor szerint még számos kérdést kell szabályozni ahhoz, hogy a rendszer működni tudjon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kemény hidegek és a korábban bizonytalanná vált finanszírozás ellenére nagyban zajlott a munka az elmúlt napokban is az Erdélyt Moldvával majdan összekötő A8-as autópálya első, Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszán.
Előzetes letartóztatásba helyezték a 15 éves Temes megyei fiú meggyilkolásával gyanúsított két kiskorút – közölte pénteken a Temes megyei ügyészség.
Átfogó rendőrségi ellenőrzéseket tartott az elmúlt két napban a legtöbb erdélyi megyei rendőr-főkapitányság. A BLITZ típusú razziák során több település közútjait „szállták meg” az egyenruhások, de a gazdasági rendőrség is végezte feladatait.
A nagyváradi ügyészség lezárta annak az egyéves kisgyereknek az ügyét, aki a helyi Happy Kids Házikó nevű, magát óvodaként és bölcsődeként meghatározó, de semmilyen engedéllyel sem rendelkező nagyváradi intézményben megfulladt egy falat alma miatt.
Péntek reggel ijesztő baleset történt a Szilágy megyei Pecselyben: egy kamion elvesztette uralmát a jármű felett, és összeütközött egy szemből érkező személyautóval a 191D megyei úton.
Több intézkedést rendelt el a Temes megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság Csene (Cenei) községben, ahol három kiskorú megölte egy 15 éves iskolatársukat.
Gyarapodnak az aradi gépkocsivezetők panaszai a megye főbb útjain keletkezett kátyúk okozta defektek miatt. A közösségi oldalakat napok óta elárasztják a videók, fotók és felháborodott kommentek a megye úthálózatának állapotáról.
Fogdába került egy 37 éves bölönpataki férfi, aki részegen egy spontán szóváltásba keveredve fizikailag bántalmazott egy házaspárt. A rendőrség magánlaksértés, testi erőszak és fenyegetés miatt indított büntetőeljárást.
Újragondoljuk és átdolgozzuk az adópolitikát – jelentette be csütörtökön Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki szerint így okafogyottá vált a napokban belebegtetett népszavazás kiírása.
Marosvásárhely polgármestere csütörtökön a közösségi oldalán hivatalosan bejelentette, hogy ki készíti el a városhoz kötődő jeles magyar és román személyiségeknek emléket állító köztéri szobrokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!