Csak kiindulópont lehet a Nagyvárad-tankönyv: a román történelemszemléletet tükrözi a város történetét összefoglaló kiadvány

A „Nagyvárad-tankönyv” ötlete egyébként Ilie Bolojan korábbi polgármestertől, a Bihar megyei önkormányzat jelenlegi elnökétől származik, aki a Nagy Egyesülés centenáriumára rendelte a kiadványt. Elmondta, a kezdeményezés lényege, hogy a diákok megismerjék városuk történelmét, és annak „nagyköveteivé” váljanak. Az Ebihoreanul a tanfelügyelőség adatai alapján arról számolt be, hogy a jövőben 11 nagyváradi iskola vezetné be választható tantárgyként a helytörténet-oktatást, míg 16 másik tanintézetben a történelmi körön tanulmányoznák a diákok. Az első csoportba tartozik a Szent László Római Katolikus Gimnázium is, írta a hírportál.

Aránytalan korszakolás

A Nagyvárad történetéről több könyvet is írt Kormányos László történész, a Szent László Római Katolikus Gimnázium történelemtanára a Krónikának elmondta, az egyházi tanintézetben legkorábban jövő szeptembertől vezetnék be Nagyvárad történetének az oktatását, de erről egyelőre csak ötlet szintjén esett szó. A pedagógus szerint az önkormányzat kezdeményezésére megjelent kiadvány inkább csak támpont lehet az oktatók számára, ugyanis ez inkább a román történelemszemléletet tükrözi. Tudomása szerint a magyar történészekkel nem is volt egyeztetés a témában.

Kérdésünkre elmondta: a könyv hiányossága, hogy nagyon aránytalan a korszakok beosztása, a középkoron és a dualizmus korszakán van a hangsúly, illetve az 1918 utáni időszakon, amikor román fennhatóság alá került a város.

– mondta Kormányos László, aki szerint azok az időszakok, melyek a magyarság számára sarokkövek a várostörténetben – Szent László király uralkodása, a reneszánsz kor vagy az 1848-as forradalom –, nem kapnak hangsúlyt.

„A magyarság történetfelfogása szerint a magyar várostörténet folyamatosan tartott, egy folyamat, melyben minden korszaknak megvan a maga kellő jelentősége. Itt viszont a hangsúlyok másra vannak helyezve, azokra a korszakokra, amelyek a román történelemszemléletben – eredetmítoszok, az 1918 utáni helyzet – kapnak nagyobb szerepet” – magyarázta.

A pedagógus úgy vélte, hogy

Kormányos László szerint a Szent László-gimnáziumban egyelőre csak ötletként merült fel, hogy jó lenne helytörténetet tanítani, nem született konkrét döntés. „A váradi gyerekek számára meglenne az értelme, talán érdekesnek is tartanák” – mondta a történész, de szerinte korai arról beszélni, hogyan illesztenék be a tanmenetbe. Az, hogy ki hogyan pótolja a hiányzó részeket, szerinte minden pedagógusnak a maga szakmai felelőssége.

„Ez a tankönyv keretnek, kiindulási pontnak elfogadható, de minden kollégának a feladata, hogy a saját értékrendjével, történelemszemléletével, városismeretével gazdagítsa, kiegészítse” – fogalmazott lapunknak a Nagyvárad krónikája című monográfiát is jegyző Kormányos László. Hozzátette, városnéző sétákat is lehet kapcsolni ehhez, hiszen „a hely adja magát”, de inkább az újkortól kezdődően, a korábbi időszakokat inkább képek vagy régészeti leletek révén lehetne illusztrálni. „Minden korszak esetében van valami, ami vizuálisan is megjeleníthető a város történetéből” – összegzett a történész.