A Ziua de Cluj napilap idézeteket is közöl a 2008/24310/3-as törvényszéki dosszié anyagából. Ebben a CNSAS azt állítja, hogy a polgármestert 1984-ben szervezte be a besúgói hálózatába a Szekuritáté, és „Creţu” fedőnéven elsősorban a „magyar nacionalisták” tárgykörében küldött jelentéseket a politikai rendőrségnek. Arra kapott megbízást, hogy a Kolozs megyei faluban figyelje azokat, akik korábban a hatóságok látókörébe kerültek. Jelentsen a magyar nacionalistának tartott személyekről, valamint azokról az elsősorban magyarországi turistákról, akik a községbe látogatnak. „Elkötelezettje a rendszernek, és szenvedélyesen gyűjti az információkat az ellenséges megnyilvánulásokba keveredőkről” – idézi a Ziua de Cluj a besúgó tartótisztjét.
A tartótiszt több dokumentumban is leírja, hogy Creţu őszinte elkötelezettje a hatóságoknak, sok hasznosítható információt szolgáltat, és pontosan megjelenik a találkozóhelyeken. A lap arról is beszámol, hogy több megfigyelési dossziéban is előfordulnak Creţu által szolgáltatott adatok. Ő tájékoztatta a hatóságokat például arról, hogy egy széki sírkőfaragó hatósági engedély nélkül dolgozik, és gyakorta fogad magyarországi vendégeket. A Szekuritáté fizetett is az információkért. A dossziéban szerepel az a nyugta is, amelyet a besúgó 300 lej átvételekor írt alá 1989. április 24-én.
A rosszakarók keze?
Sallai János a rosszakaróinak tulajdonítja az ellene megfogalmazott vádakat. „Akartak már bűnügyi dossziét is akasztani a nyakamba, most ezt találták ki – nyilatkozta a Krónikának az elöljáró. – Én nem ártottam senkinek, betartottam a törvényeket, és korrekt voltam mindenkivel, de 16 éve vagyok polgármester, ez idő alatt sok »barátot« gyűjtöttem.” Érzékeltette, azokat sejti az átvilágítási dosszié hátterében, akik megpróbálták leváltani a polgármesteri tisztségből, de kudarcot vallottak. Sallai János egyébként 1992 óta vezeti a községet. Négyszer az RMDSZ színeiben szerzett mandátumot, az idei helyhatósági választásokon azonban függetlenként jelöltette magát, miután a helyi RMDSZ-szervezet nem fogadta el az elmúlt négy év tevékenységéről szóló beszámolóját. Kérdésünkre, hogy írt-e alá olyan nyilatkozatot a Szekuritáténak, amelyikben vállalta, hogy álneves jelentéseket ad a hatóságnak, Sallai János előbb azt mondta, nem jártas a kérdésben, de át fogja tanulmányozni a dossziét, és megvédi az igazát. Amikor másodszor is megkérdeztük, immár határozottan állította, nem írt alá ilyen dokumentumot. Annak a lehetőségét is megemlítette, hogy összetévesztik valakivel. Mint megemlítette, többen viselik a Sallai János nevet a faluban. „Nem születhet engem elmarasztaló ítélet. Én bízom az igazságszolgáltatásban – jelentette ki a polgármester, aki elmondta, polgármesterjelöltként többször nyilatkozta már, hogy nem működött együtt a politikai rendőrséggel, és kész akár most is hasonló nyilatkozatot tenni.
Hivatalból vizsgálódtak
A CNSAS működését szabályozó kormányrendelet szerint a testület értékelését a törvényszéknek is meg kell erősítenie. Ennek a pernek tartották tegnap a második tárgyalását a Bukaresti Törvényszéken. Amint az átvilágítótestület szóvivője, Ancuţa Median a Krónikának elmondta, a per még nem jutott el az érdemi tárgyalás szintjére. A tegnapi tárgyaláson Sallai ügyvédje arra vonatkozó kérvényt tett le, hogy vizsgálják meg a CNSAS működését szabályozó sürgősségi kormányrendelet alkotmányosságát. A szóvivő elképzelhetetlennek tartotta, hogy voltaképpen nem a polgármester, hanem egy másik Sallai János került volna az átvilágítók látószögébe. Azt is cáfolta, hogy feljelentés alapján kezdtek volna vizsgálódni. „Sallai Jánost a polgármesteri mandátuma kapcsán hivatalból vizsgáltuk” – nyilatkozta a szóvivő. Hozzátette, korábbi mandátumai idején azért csúszhatott át a rostán az elöljáró, mert az átvilágítótanács csak 2006-ban jutott hozzá a Szekuritáté teljes archívumához.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.