„Creţu” visszaköszön

A Ziua de Cluj napilap idézeteket is közöl a 2008/24310/3-as törvényszéki dosszié anyagából. Ebben a CNSAS azt állítja, hogy a polgármestert 1984-ben szervezte be a besúgói hálózatába a Szekuritáté, és „Creţu” fedőnéven elsősorban a „magyar nacionalisták” tárgykörében küldött jelentéseket a politikai rendőrségnek. Arra kapott megbízást, hogy a Kolozs megyei faluban figyelje azokat, akik korábban a hatóságok látókörébe kerültek. Jelentsen a magyar nacionalistának tartott személyekről, valamint azokról az elsősorban magyarországi turistákról, akik a községbe látogatnak. „Elkötelezettje a rendszernek, és szenvedélyesen gyűjti az információkat az ellenséges megnyilvánulásokba keveredőkről” – idézi a Ziua de Cluj a besúgó tartótisztjét.

A tartótiszt több dokumentumban is leírja, hogy Creţu őszinte elkötelezettje a hatóságoknak, sok hasznosítható információt szolgáltat, és pontosan megjelenik a találkozóhelyeken. A lap arról is beszámol, hogy több megfigyelési dossziéban is előfordulnak Creţu által szolgáltatott adatok. Ő tájékoztatta a hatóságokat például arról, hogy egy széki sírkőfaragó hatósági engedély nélkül dolgozik, és gyakorta fogad magyarországi vendégeket. A Szekuritáté fizetett is az információkért. A dossziéban szerepel az a nyugta is, amelyet a besúgó 300 lej átvételekor írt alá 1989. április 24-én.

A rosszakarók keze?

Sallai János a rosszakaróinak tulajdonítja az ellene megfogalmazott vádakat. „Akartak már bűnügyi dossziét is akasztani a nyakamba, most ezt találták ki – nyilatkozta a Krónikának az elöljáró. – Én nem ártottam senkinek, betartottam a törvényeket, és korrekt voltam mindenkivel, de 16 éve vagyok polgármester, ez idő alatt sok »barátot« gyűjtöttem.” Érzékeltette, azokat sejti az átvilágítási dosszié hátterében, akik megpróbálták leváltani a polgármesteri tisztségből, de kudarcot vallottak. Sallai János egyébként 1992 óta vezeti a községet. Négyszer az RMDSZ színeiben szerzett mandátumot, az idei helyhatósági választásokon azonban függetlenként jelöltette magát, miután a helyi RMDSZ-szervezet nem fogadta el az elmúlt négy év tevékenységéről szóló beszámolóját. Kérdésünkre, hogy írt-e alá olyan nyilatkozatot a Szekuritáténak, amelyikben vállalta, hogy álneves jelentéseket ad a hatóságnak, Sallai János előbb azt mondta, nem jártas a kérdésben, de át fogja tanulmányozni a dossziét, és megvédi az igazát. Amikor másodszor is megkérdeztük, immár határozottan állította, nem írt alá ilyen dokumentumot. Annak a lehetőségét is megemlítette, hogy összetévesztik valakivel. Mint megemlítette, többen viselik a Sallai János nevet a faluban. „Nem születhet engem elmarasztaló ítélet. Én bízom az igazságszolgáltatásban – jelentette ki a polgármester, aki elmondta, polgármesterjelöltként többször nyilatkozta már, hogy nem működött együtt a politikai rendőrséggel, és kész akár most is hasonló nyilatkozatot tenni.

Hivatalból vizsgálódtak

A CNSAS működését szabályozó kormányrendelet szerint a testület értékelését a törvényszéknek is meg kell erősítenie. Ennek a pernek tartották tegnap a második tárgyalását a Bukaresti Törvényszéken. Amint az átvilágítótestület szóvivője, Ancuţa Median a Krónikának elmondta, a per még nem jutott el az érdemi tárgyalás szintjére. A tegnapi tárgyaláson Sallai ügyvédje arra vonatkozó kérvényt tett le, hogy vizsgálják meg a CNSAS működését szabályozó sürgősségi kormányrendelet alkotmányosságát. A szóvivő elképzelhetetlennek tartotta, hogy voltaképpen nem a polgármester, hanem egy másik Sallai János került volna az átvilágítók látószögébe. Azt is cáfolta, hogy feljelentés alapján kezdtek volna vizsgálódni. „Sallai Jánost a polgármesteri mandátuma kapcsán hivatalból vizsgáltuk” – nyilatkozta a szóvivő. Hozzátette, korábbi mandátumai idején azért csúszhatott át a rostán az elöljáró, mert az átvilágítótanács csak 2006-ban jutott hozzá a Szekuritáté teljes archívumához.