Civileknek átpasszolt labda az Aranykakas vendéglő ügyében

Pénzforrások hiányában ugyanis úgy néz ki: sem a megyei, sem a városi önkormányzat nem kívánja felvállalni az ügyet.

A Deus Providebit Tanulmányi Házban tartott beszélgetést, melynek meghívottja Peti András alpolgármester és Kelemen Márton, a Maros Megyei Tanács alelnöke volt, a Demokratikus Marosvásárhelyért Egyesület szervezte. Bár úgy tűnt, a meghívottak is azon a véleményen vannak: meg kell menteni a Bürger-palotát, végig gazdasági és észérvekkel támasztották alá ennek megvalósíthatatlanságát.

Kovács István Dávid, az egyesület elnöke az Aranykakas vendéglő visszaszerzése érdekében tett eddigi lépésekről számolt be. Elmondta: megkeresésükre a kulturális minisztériumtól azt a választ kapták, hogy a megyei tanácsnak kellene kezdeményezni az épület kisajátítását. Innen kellene továbblépni és konszenzusra jutni – mutatott rá a találkozó apropójára Kovács. A rendezvényen kisszámú, többek között a színház, képzőművészet, igazszágszolgáltatás, műemlékvédelem területén dolgozó értelmiségi volt jelen.

Kelemen Márton elmondta, az egyik lehetséges megoldás, ha az ingatlan közhasznúvá nyilvánításához szükséges lépéseket megteszi a megye, viszont a kisajátítással járó költségeket valaki más, például a város vállalja át, hiszen a megyének – az alárendeltségébe tartozó számos kulturális intézmény fenntartása mellett – nincs erre pénze. A műemlékek felújítására szánt források korlátozottak, és ezeket prioritásként kell kezelni, vélte Kelemen.

Peti András alpolgármester szerint a logikus az lenne, ha a tulajdonosok felajánlanák az épületet eladásra, de a jelekből ítélve eszükben sincs, holott nem használják, és fel sem újítják. A város először ingyen szerette volna megkapni az épületet, aztán megfenyegették, megbüntették a tulajdonosokat, végül pedig molinókat helyeztek ki rá, amelyeken azt írja: az ingatlan a bukaresti Romarta S.A. tulajdona.

De a Romarta S.A. hivatalosan megszűnt, hallatszott a közönség soraiból, mire kiderült, ennek jogutódja, a Romarta S.R.L. a jelenlegi tulajdonos. Az is kiderült, bár nem akarják hasznosítani, a tulajdonosok tisztában vannak a törvényekkel, és azt is tudják, amennyiben nem fektetnek be az épület állagmegóvásába, milyen eljárásokkal lehet megakadályozni az eltulajdonítását. 2011 óta folyamatosan hosszabbítják azt a tervet, mely a B kategóriás műemlék épület teljes külső-belső felújítását, közművesítését szolgálja – papíron.

Nonszensz az a helyzet, amelyben egy olyan városnak, amely az Európa Kulturális Fővárosa címre pályázik, nincs kulturális központja, hangzott el, de Peti András alpolgármester arra is rákérdezett: a jelenlévők mit gondolnak, egy magántulajdonban lévő épület hosszas kisajátítási folyamatába kellene belekezdeni, vagy pedig a város tulajdonába tartozó műemlék épületek felújításával foglalkozni.

Kelemen Márton is azon a véleményen volt, hogy a precedens nélküli eljárás – azaz a megye részéről történő közhasznúvá nyilvánítás kérése – hosszas és fájdalmas folyamat lesz, amelyben nem garantált a siker. Végül mindkét vezető politikus a civilek belépését szorgalmazta az ügybe. Jó ötletnek tartanák, ha ezek tárgyalnának a tulajdonossal és megegyeznének egy lehetséges hoszszú távú bérlés feltételeiről.