
2011. november 03., 12:472011. november 03., 12:47
Tévedésből szerepel az október elején megjelent kormányhatározatban az a tétel, miszerint a MOGYE-n magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés is működne – szögezték le az intézmény román nemzetiségű szenátustagjai, akik ennek következtében elutasították a magyar közösség és a szaktárca által kért charta-módosítást.
A cinikus döntést hozó többség csak azt foglalta az új chartába, hogy az egyetemnek magyar rektor-helyettese legyen. A gyűlésen meg sem hallgatták a magyar felet, melyet egy héttel korábban még azzal áltattak, hogy amennyiben kidolgozza az anyanyelvű főintézetek alapításának módozatát, figyelembe veszik a javaslatokat.
A történtek után a Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészi Képzésért Egyesület (RMOGYKE) per indításáról döntött az egyetem szenátusa ellen. A lépést a civil szervezet ügyvédje, Kincses Előd jelentette be a Krónikának, mondván, hogy már hétfőn elindítja a jogi procedúrát.
Kérdésünkre, hogy mit remél és főleg mennyi idő alatt, a marosvásárhelyi jogász rendkívül derűlátónak mutatkozott. „Egyértelmű győzelmet, hisz az egyetem vezetősége megszegte a minisztériumi utasítást. Egy ilyen pert akár négy hónap alatt is meg lehet nyerni, elvégre adott egy törvénytelen charta, és mellette egy minisztériumi korrigálási utasítás” – magyarázta Kincses.
A RMOGYKE egy másik utat is kipróbál. A szervezet titkára, Ádám Valérián, aki már számos tiltakozó akciót szervezett az elmúlt hónapokban, most újabbakra készül. Hétfőtől ismét fehér köpenyes és narancssárga ernyős RMOGYKE-aktivisták járják majd Marosvásárhely főbb utcáit. Ádám ugyanakkor a tüntetések szervezését is fontolóra vette. Mint lapunknak mondotta, egyelőre tiltakozó aláírásgyűjtésbe kezd a diákság körében.
A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) azonnali intézkedéseket követel a magyar kormányzati képviselőktől. „Megítélésünk szerint a történtek után a MOGYE illegálisan működik, az egyetemi charta ellentmond a hatályos román tanügyi törvénynek” – áll a Brassai Attila BKB-elnök által aláírt közleményben.
A BKB emlékeztet korábbi felhívására, amelyben arra bátorítja az egyetem magyar oktatóit, hogy önhatalmúlag alakítsák meg a magyar intézeteket, és közöljék az egyetem vezetőivel, hogy ezentúl csak az intézetek választott tisztségviselőitől fogadnak el utasításokat.
A Magyar Polgári Párt (MPP) közleményben jelezte: megdöbbenéssel értesültek a MOGYÉ-n történtekről. „Az egyetem szenátusa szertefoszlatta a magyar közösség maradék reményét is az önálló tagozat létrehozására. Az egyetem szenátusának döntése kapcsán kijelenthetjük: Halottak Napján az egyetem román nemzetiségű tanárai semmibe vették a magyarok elvárásait és tort ültek a magyar tagozat felett”.
A Szász Jenő MPP-elnök által aláírt közlemény szerint a polgári párt „szomorúan állapítja meg, hogy négy kormányzati ciklus sem volt elegendő a magát érdekvédelmi szervezetnek tartó RMDSZ számára, hogy a magyar közösség legalapvetőbb elvárásainak, így az anyanyelvű oktatáshoz való jogának érvényt szerezzen”. Az MPP szerint Románia oktatásért felelős miniszterelnök-helyettese ezért különös felelősséggel tartozik, a párt ezért felszólítja Markó Bélát, hogy azonnali hatállyal mondjon le tisztségéről.
A MPP szolidaritását fejezi ki a MOGYE magyar oktatóival és hallgatóival, és arra kéri őket, hogy küzdelmükben tartsanak ki.
Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke is nemtetszésének adott hangot a szenátusi határozatával kapcsolatosan. Ő azonban a döntéshozókat okolja, mondván, hogy nagyobb empátiakészséget és bölcsességet várt volna el tőlük.
„Az a tény, hogy a chartába foglalták a magyar rektor-helyettesi tisztséget, még nem old meg semmit. Az egyetemnek, ha jól tudom, 1989 előtt is volt magyar rektor-helyettese” – kifogásolta a parlamenti képviselő. Kérdésünkre, hogy az RMDSZ milyen konkrét lépésre készül, Kelemen Atilla elmondta, hogy az egy hónapig tartó tüntetéstől a politikai orvoslásig több minden szóba jöhet. „Én az utóbbinak vagyok a híve, mert sokkal célravezetőbb. Valószínűleg a miniszterhez fordulunk, hiszen az ő utasítását hágta át a szenátus” – válaszolta a politikus.
Király András, az oktatásügyi tárca RMDSZ-es államtitkára, csütörtökön megdöbbenéssel értesült arról, amit ő „a szenátus buta makacsságának” nevez. Mint kifejtette, nem érti a marosvásárhelyi román orvosok logikáját, hisz mind a törvény, mind Daniel Funeriu miniszter utasítása teljesen világos.
Kérdésünkre, hogy a minisztérium miként fog reagálni a MOGYE elutasító magatartására, az államtitkár úgy vélte, a döntés a miniszter kezében van. „Még nem egyeztettem a tárcavezetővel, de gondolom, hogy ő majd megtalálja a módját annak, mit tegyünk a törvény áthágása esetén” – nyilatkozta Király András. Amennyiben a MOGYE továbbra is semmibe veszi a szaktárcát és az oktatási törvényt, az RMDSZ tisztségviselője a költségvetési megvonások bevezetését sem tartja kizártnak.
Amint arról beszámoltunk, október 5-én keltezett hivatalos átiratában az oktatási minisztérium arra szólította fel a MOGYE szenátusát, hogy maradéktalanul érvényesítse az egyetem multikulturális jellegét az új chartában. Ugyanakkor az átirat megfogalmazói arra intették a marosvásárhelyi chartaszerkesztőket, hogy kötelező módon mindenütt tüntessék fel az erre vonatkozó törvénycikkelyeket. A kért módosítások biztosítják a magyar tagozat, valamint az ehhez szükséges külön intézetek létrehozásának és működésének feltételeit is. A román orvosprofesszorok viszont ezek után is görcsösen ragaszkodtak a magyar tagozatot szinte lenullázó és törvénytelennek bizonyuló chartajavaslathoz.
Mint ismeretes, a MOGYE szenátusa a nyáron olyan chartát fogadott el, ami nem teszi lehetővé az egykori tanszékek helyét átvevő, kibővített hatáskörrel rendelkező magyar intézetek létrehozását.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.