Cégként működhetnének a kórházak, megjelennének a magánbiztosítók

A tervezet értelmében bár megmarad a jelenlegi szociális biztosítás és annak begyűjtési módja, de a befolyó pénz felhasználásának módja megváltozik, lehetőség nyílik ugyanis a magánbiztosítók megjelenésére. „Az alapvető változás abban áll, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az egészségügyi szolgáltatók közötti kapcsolatban megjelenik a magánbiztosítók csoportja, ami versenyképességet és gazdaságosabb forrásfelhasználást jelenthet” – magyarázta Ritli László miniszter.

Másik lényeges változás a – jelenleg a pénzforrások több mint felét felhasználó – kórházak működésében várható. „A tervezet szerint a kórházaknak lehetősége nyílik alapítványi vagy kereskedelmi társasági formában működni az új javaslat szerint. Ez nagyobb önállóságot jelentene a menedzsernek és csapatának. A tervezet szintén jelentősebb változást hozhat a háziorvosi ellátásban azáltal, hogy megjelennek az önkormányzat által alkalmazott orvosok, illetve hogy az orvosnak lehetősége nyílik egy multidiszciplináris csapatot kialakítani” – magyarázta a miniszter, hozzátéve: a csapatban védőnők és szociális munkások is részt vehetnének.

Az önkormányzati alkalmazott háziorvosok elsősorban olyan elszigetelt vidéki kistelepüléseken folytathatnának praxist, ahol mostanáig nem volt alapellátás.

Előre elutasítja a várható vádakat a CNAS-elnök

Az új egészségügyi törvény életbelépése nyomán az egészségbiztosítási járulék értéke ugyanannyi marad, de a biztosítást nem fizetők listája változik, nyilatkozta csütörtökön Lucian Duţă, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke. „Az egészségbiztosítási hozzájárulás értéke változatlan marad – 10 százalék a munkavállaló és a munkáltató számára, ugyanúgy a nyugdíjasok esetében. A biztosítást nem fizetők listája azonban módosul, de erről még folynak a tárgyalások” – mondta Duţă. Ugyanakkor azok a személyek, akik rendelkeznek már önkéntes egészségbiztosítással, de más pénztárnál, mint amelyet az új törvény nyomán választhatnának, megőrizhetik eddigi biztosításukat.

„Az új törvény valószínűleg számos vitát, bírálatot gerjeszt majd, ám a kritikákat mi alaptalannak tartjuk”– mondta Duţă. Az új egészségügyi törvény véglegesíti az egészségügyi alapcsomagot, azaz rögzíti, miben részesül az a biztosított, aki havi rendszerességgel befizeti az egészségbiztosítási járulékot.
Az új jogszabály egyik fontos eleme a krónikus betegségek integrált menedzsmentje. Szó van benne az egyszerű krónikus betegségekről, mint a krónikus légcsőhurut, az asztma, a szívelégtelenség vagy a zöldhályog, illetve a különleges krónikus betegségekről, mint a cukorbetegség, a rák, az Alzheimer-kór vagy a különböző pszichózisok.

Duţă szerint ezekre a betegségekre egy új, integrált szolgáltatásmodellt hoznak létre, amely nem csupán a gyógyszeres kezelést foglalja magában, hanem a betegségek diagnosztizálását, kezelését, illetve a betegek felügyeletét olyan csoportok révén, amelyek a családorvosok, szakorvosok, asszisztensek és egészségügyi dolgozók közötti együttműködés révén jöhetnek létre.

Az egészségügy nem profitorientált!

„El tudom képzelni, hogy a kórházak alapítványi támogatással működjenek, hiszen erre külföldön is számos példa van, de azt már nem tartom jó ötletnek, hogy kereskedelmi társaságként lássák el a betegeket” – mondta el a Krónikának Vitos Attila, a csíkszeredai megyei kórház orvos igazgatója. Meglátása szerint a kereskedelmi működés azért veszélyes, mert az orvoslásban vannak olyan szolgáltatások, amelyek nem hoznak anyagi hasznot, mégis el kell őket végezni a betegek érdekében

„Sokéves tapasztalattal a hátam mögött azt mondhatom, hogy az egészségügy nem megfelelő közeg a profitorientált tevékenységeknek” – szögezte le. A magánbiztosítók megjelenéséről az igazgató úgy nyilatkozott, a rendszer akkor működhet, ha szigorúan ellenőrzött, hogy ne legyen helye a visszaéléseknek, ám alapvetően semmilyen területen nem jó, ha monopolhelyzet áll fenn, így a privát biztosítók akár egészséges konkurenciát is jelenthetnek az állami biztosítási pénztárnak.

Áthidaló megoldás pályakezdőknek

Gheorghe Carp nagyváradi alpolgármester – aki maga is orvos, és évekig vezette igazgatóként az egykori váradi gyermekkórházat (ma Gavril Curteanu Városi Kórház) – teljesen egyetért Ritli László azon felvetésével, hogy az önkormányzat által alkalmazott orvosok teljesítsenek szolgálatot vidéken. Mint a Krónika kérdésére elmondta, elsősorban valóban az elszigetelt településeken lenne rájuk szükség, de nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a megyeszékhelyen is szolgálatba lépjen néhány, a város által fizetett orvos, hiszen a rendszer már létezik: az iskolaorvosokat már ma az önkormányzat alkalmazza.
Demeter Ferencnek, a csíkszeredai kórház menedzserigazgatójának azonban más a véleménye.

A háziorvosként is dolgozó szakember nem bízik benne, hogy az önkormányzatok által biztosított fizetések megfelelőek lennének egy orvos számára, legfeljebb áthidaló megoldást jelenthetnének a fiatal, pályakezdő doktoroknak – praxis ugyanis mindig kevesebb van, mint ahány orvos végez az ország egyetemein. Demeter Ferenc emellett úgy véli, akkor működhet jól a miniszter által megálmodott rendszer, ha az önkormányzat által alkalmazott orvosok szakmai önállóságukat teljesen megtarthatnák, és senki nem szólna bele, mit hogyan csinálnak.

Azt mondja, részmunkaidőben nem lenne megoldható a dolog, mert egy olyan háziorvosnak, akinek a városban saját praxisa van, folyton betegei rendelkezésére kell állnia, és nem volna ideje hetente néhányszor falura utazni.

Arafat, a „főellenség”

Traian Băsescu államfő eközben a román közszolgálati televízió adásában Raed Arafat egészségügyi államtitkárt, a SMURD rohammentő-szolgálat alapítóját támadta. Azt mondta, „ha van valaki, aki megveszekedett ellensége a magán egészségügyi rendszernek, akkor annak a neve Raed Arafat”. Az államtitkár védelmében Ritli László tárcavezető szólalt fel. Szerinte Raed Arafat nem akadályozza a reformot, de fenntartásai vannak azzal kapcsolatosan, hogy a sürgősségi ellátásba – ellenőrizetlenül – magánvállalatokat engedjen be az új egészségügyi rendszer.

A versenyszféra bevonása a SMURD sürgősségi rendszerbe, „amely Európa egyik legfunkcionálisabb rendszere”, Kelemen Hunor szerint is tisztázandó kérdés még. Ha a kerettörvényt végül elfogadják, azt követően az egészségügyi minisztérium dolgozza ki az úgynevezett másodlagos törvénykezés részleteit, a kerettörvényben foglalt minden szakterületre vonatkozóan.