Büntetnék a szomszédot áztató lakókat

A kezdeményezõk szerint az új jogszabályra azért van szükség, mert a jelenleg hatályos elõírások nem fogalmazzák meg világosan az egyazon lakóközösségben élõk szerepét és felelõsségét.

A javítások elmulasztását is bírságolnák

A tervezet pontosan meghatározza a lakótársulások hatáskörét, a vezetõ pozícióban lévõ személyek hatáskörét, emellett arra is kitér, hogy például az elnöknek vagy a cenzoroknak milyen végzettséggel kell rendelkezniük. Az elképzelés szerint jelentõs bírságot szabnának ki azokra a tulajdonosokra, akik engedély nélkül végeznek az épület tartószerkezetét gyengítõ, károsító munkálatokat.

Ugyanakkor 5 ezer lejes szankciót kapnának azok a lakók, akik nem végzik el a szükséges javításokat, fejlesztéseket otthonukban – például nem cserélik ki a meghibásodott vezetékeket, emiatt pedig kárt okoznak szomszédjuk lakásában. A tulajdonosi társulások már hatvannapos hátralék esetén felléphetnének az adóssal szemben, vagyis kérvényezhetnék a bíróságon a kényszervégrehajtást. A tervezet emellett azt is elõírja, hogy a közköltséghátralék miatt elárverezett lakásokra a polgármesteri hivatal elõvásárlási joggal rendelkezne.

A lapunknak nyilatkozó lakótársulási elnökök szerint nagy szükség lenne egy új rendelkezésre, de kérdéses, hogy az elõírásokat be nem tartó lakástulajdonosokat ki vonná felelõsségre. A marosvásárhelyi Alexa Péter jónak találja, hogy az új törvény pontosan leszögezi a társulások hatáskörét, reményei szerint pedig az is egyértelmû lesz, hogy szabálysértés esetén, ki és hogyan léphet fel az érintett lakó ellen.

Az elnök rámutatott: a legnagyobb gondot azok a tulajdonosok okozzák, akik nem fizetik ki a közköltséget. „A több év alatt felhalmozott adósságot csak peres úton, hosszadalmas folyamat révén lehet behajtani. A tervezet lehetõséget adna arra, hogy már hatvannapos hátralék esetén a bírósághoz forduljunk, de ez sem jó megoldás egy 120 lejes tartozás esetében például. Az lenne a legjobb, ha egy-egy per nem húzódna évekig, hanem a rendkívül nagy adósságok behajtását gyorsabban meg lehetne oldani” – magyarázta.

„Jelenleg a jóindulaton múlik a kártérítés”

Alexa Péter kifejtette: sok tulajdonos nincs tekintettel a szomszédaira, úgy gondolja, hogy kedve szerint végezhet módosításokat a lakásában. A lakótársulási elnök azt is elmondta: jelenleg, amennyiben valaki hanyagság vagy csõtörés miatt eláztatja a szomszéd lakrészt, a jóindulatán múlik, hogy kifizeti-e vagy sem a kárt. „A jószomszédi viszonyok fenntartása érdekében legtöbben kiegyeznek, de vannak olyan tulajdonosok is, akikkel nem lehet tárgyalni, akiket senki és semmi nem érdekel” – panaszolta Alexa Péter.

A székelyudvarhelyi Tábor lakónegyed egyik lakótársulásának elnöke, Ciontos Sándor arról számolt be: szívesen vennék, ha törvény szerint is felelõsségre vonhatók lennének azok, akiknek hibájából megrongálódott egy lakás. Tapasztalata szerint ugyanakkor a hatáskörébe tartozó tömbházban lakók összetartó közösséget alkotnak, figyelnek egymásra, így becsületbeli kérdés vállalni a felelõsséget a hibáért. A szintén udvarhelyi Szabó Jenõ ugyancsak hasznosnak tartja a kezdeményezést, de szerinte ilyen törvénytervezeteket olyanok írnak, akik még nem laktak tömbházlakásban.

„Egy jogszabály csak akkor lehet eredményes, ha gyakorlatba ültethetõ” – hangsúlyozta. A társulási elnök azt is elmondta: jelenleg az úgynevezett forgóalapból fizetik az ilyen jellegû károk okozta költségeket, és minden lakó esetében egyénileg számolják ki, hogy mennyit kell ebbe az alapba befizetnie. „A forgóalap az utolsó 12 hónap legmagasabb közüzemi számlájával egyenlõ. Van olyan háromtagú család, amely csak három köbméter vizet fogyaszt, de van olyan lakó is, aki egyedül három köbméter meleget és öt köbméter hideget. A lakók tehát ennek mértékében fizetnek a közös alapba is” – magyarázta.