A hiányzó néhány kilométeres aszfaltcsík jelentősen lerövidíti az ország két történelmi régiója közötti távolságot
Fotó: Wikipédia/Pear Blossom
Moldvai bürokratikus akadályok miatt veszített lendületéből a Kelemen-havasokban zajló útépítés, ám Gheorghe Flutur Suceava megyei tanácselnök a Krónikának úgy nyilatkozott, reményei szerint jövőre folytatódhat az Erdélyt Bukovinával összekötő, Transzkelemennek is nevezett útszakasz megvalósítása.
2020. augusztus 07., 08:322020. augusztus 07., 08:32
Előre nem látott jogi akadályok késleltetik a központi alapokból épülő, Transzkelemennek is nevezett, Székelyföld északi csücskét Bukovinával összekötő út kivitelezését. A múlt évi megtorpanás után Hargita megyében jobban halad a munka, a suceavai oldalon viszont némi bürokratikus akadályok vettek vissza az addigi lendületből.
A Kelemen-havasok gerincének túlsó oldalán fekvő megye önkormányzati elnöke, Gheorghe Flutur a Krónikának elmondta,
A bukovinai oldalon egyelőre a Dornavatra és Panaci közti 22 kilométernyi szakaszt sikerült felújítani. „Nagyon szeretnénk jövőre folytatni, és lehetőleg minél előbb befejezni. Tudatában vagyunk annak, hogy a legnehezebb része következik, egy szinte négy kilométeres, szerpentines kapaszkodó a hágóra” – nyilatkozta Flutur.
Az erdélyi oldalon dolgozók könnyebb helyzetben vannak, Bélborról nem is annyira hosszú, nem is annyira meredek a hátramaradt szakasz.
Az út megépítése többszörös szempontból is rendkívül fontosnak számít.
A mostani körülmények közt Maroshévízről 155 kilométeres, Neamţ megyén keresztül vezető út megtétele után lehet eljutni Dornavatrára; a közeljövőben elkészülő műútnak köszönhetően a távolság mintegy száz kilométerrel csökken. Bár mind Maros, mind Hargita megye szomszédos Suceavával, jelenleg csupán erdei utakon vagy turistaösvényeken lehet átjutni egyik térségből a másikba. Ugyanakkor az eddig zsákfalunak számító Bélbor státusa is változna. Nem utolsó szempont, hogy a több mint ezer méter magasságban elhaladó útnak jelentős turisztikai vonzereje is lenne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!