Nincs konkrét bizonyíték arra vonatkozóan, hogy valóban van összefüggés az AstraZeneca oltás beadása és a vérrögképződés között
Fotó: Veres Nándor
Vass Levente egészségügyi államtitkár a rendelkezésre álló adatok alapján arra számít, hogy az Európai Gyógyszerügynökség továbbra is engedélyezi az AstaZeneca oltóanyag használatát, dacára annak, hogy több uniós tagállam „túlzott elővigyázatosságból” felfüggesztette a koronavírus elleni vakcina beadását. Románia megvárja a hivatalos ajánlásokat. Ugyanakkor Fejér Szilárd kutató szerint minden esetet ki kell vizsgálni, de bizonyíték nélkül nem kell felfüggeszteni az oltóanyag használatát.
2021. március 17., 07:532021. március 17., 07:53
A betegre koncentráló, a feltétlen szolidaritás elvén működő egészségügyi rendszereket működtető országok túlzott elővigyázatosságból függesztették fel az AstraZeneca koronavírus elleni védőoltás alkalmazását – jelentette ki a Krónikának Vass Levente egészségügyi államtitkár. Az RMDSZ szakpolitikusa hangsúlyozta, ezek az érett rendszerek minden problémára kiemelten figyelnek,
Vass Leventét annak kapcsán kérdeztük, hogy az Európai Unió több országa is felfüggesztette a vakcina alkalmazását, miután véralvadás-problémákat észleltek, és haláleseteket jegyeztek azok soraiban, akik megkapták az oltást, ugyanakkor eddig sehol nem bizonyították az összefüggést. Eközben
Vass Levente lapunknak rámutatott, az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Gyógyszerügynökség a napokban még körültekintőbben újravizsgálja a tudományos munkákat, kiértékeli az eredményeket, és várhatóan néhány napon belül megfogalmazzák javaslatukat az AstraZeneca további használatával kapcsolatban. Amíg ez az állásfoglalás megszületik, néhány ország a lakosság megnyugtatására leállította a brit–svéd vakcina alkalmazását.
Vass Levente a rendelkezésre álló adatok alapján arra számít, hogy az Európai Gyógyszerügynökség továbbra is engedélyezi az AstaZeneca oltóanyag használatát. Az ajánláshoz természetesen Románia is alkalmazkodni fog, néhány napon belül kiderül, hogy mi lesz a vakcina további sorsa. Románia már mind a három oltóanyagot, a Pfizer–Biontech, a Moderna és az AstraZeneca vakcinákat szinte egyenlő mértékben használja, ha pedig valamelyik használatát néhány napra leállítják, az elakadást okoz az oltási ritmusban. Ugyanakkor
tehát egyelőre nem indokolt a túlzott elővigyázatosság – mondta a szakpolitikus.
Az Európai Unió által beszerzett, koronavírus elleni vakcinák közül az AstraZeneca a legolcsóbb, az amúgy is gazdasági válsággal küzdő országokban nincs értelme, hogy kézzelfogható bizonyítékok nélkül leállítsák a használatát. Vass Levente arra is kitért,
Az AstraZeneca esetében valamivel több a dokumentált mellékhatás, mint a másik két, Romániában is használt vakcinánál, de elhanyagolható ezek száma az influenza elleni oltások esetében felsorolt mellékhatások számához képest. Ezek a mellékhatások jól dokumentáltak, nagyszámú beoltott vett részt a tanulmányban, és nincs bizonyíték arra, hogy a vakcina vérrögösödést okoz, a beoltottak körében sem magasabb a trombózis előfordulási aránya, mint azok körében, akik nem kaptak vakcinát.
„Romániában még az egészségügyi szakpolitikusok is gyakran panaszkodnak, hogy az innováció 40 százaléka nem jut be az országba, a betegek számára nem elérhetők a legkorszerűbb eljárások, gyógyszerek, mert az ország nem tudja megvásárolni. A koronavírus elleni oltás viszont most szép példája annak, hogy a legfrissebb eredmények is elérhetők. Minden innováció, új gyógyszer, új procedúra jár bizonyos kockázatokkal, ám ha ezek az elfogadott kereteken belül vannak, fel kell vállalnunk, hogy minél hamarabb, lehetőleg szeptemberig visszatérhessen az életünk a normális kerékvágásba” – szögezte le Vass Levente.
Fejér Szilárd kutató ugyanakkor politikai döntésnek tartja, hogy néhány ország felfüggesztette az AstraZeneca használatát. A Pro Vitam diagnosztikai központ kutatója lapunknak kifejtette, az eddigi adatok arra utalnak, hogy semmilyen ok-okozati összefüggés nincs az AstraZeneca vakcina beadása és az agyérrögképződés között. Az oltóanyag beadása után bármi történik, jelenteni kell, hiszen akár fenn is állhat az ok-okozati összefüggés, ezeket mindenképpen alaposan ki kell vizsgálni.
– mutatott rá a sepsiszentgyörgyi szakember.
Fejér Szilárd hangsúlyozta, minden esetet ki kell vizsgálni, ez a normális eljárás, utána kell járni, hogy oltóanyag mellékhatásáról van-e szó. Ám amíg erre nincs bizonyíték, nyugodtan lehet használni a vakcinát, mint ahogy azt nagyon sok ország teszi, például Nagy-Britanniában egy pillanatig sem merült fel a felfüggesztés lehetősége. Mint kifejtette, Románia jól döntött, hogy kivárja, mi lesz az egyértelmű bizonyíték egyik vagy másik eshetőségre, annál is inkább, hogy sokkal valószínűbb: napokon belül bebizonyítják, az oltás és agyérrögképződés között nincs ok-okozati összefüggés. Korrelációt sok minden között lehet találni, de ez még nem jelent ok-okozati összefüggést, tehát amiért az oltás beadása után képződött valakinél agyérrög, még nem bizonyíték arra, hogy az oltás okozta, ennek bizonyítása egy bonyolultabb folyamat.
Fejér Szilárd szerint a sajtónak is hatalmas felelőssége van, hiszen ha az szerepel címlapon, hogy hány ország függesztette fel az oltás használatát, az emberek azt jegyzik meg. Nem pedig azt, hogy bár nincs bizonyíték, kimutatott összefüggés, mégis úgy döntöttek inkább kivárnak.
A szakértő úgy véli, egyelőre megnyugtató, hogy amilyen mértékben mondják vissza az AstraZeneca-előjegyzéseket, szinte olyan mértékben foglalják le mások az időpontokat. Akkor lenne mindez veszélyes, ha sok oltóanyag maradna felhasználatlanul, meg kellene semmisíteni, ugyanakkor még nagyobb veszélyt jelent, ha az emberek nem oltatják be magukat, nem érjük el a nyájimmunitást, és nem tudjuk megállítani a járvány terjedését – szögezte le a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!