
Csomortányi István: Bukarestnek nem fontos Erdély és Erdély fejlesztése (archív felvétel)
Fotó: Facebook/Csomortányi István
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint a költségvetés-módosítás a katasztrofális kormányzás következményei okán és a közelgő választások miatt következő pénzosztás előkészítése érdekében történt.
2019. augusztus 08., 20:062019. augusztus 08., 20:06
2019. augusztus 08., 20:412019. augusztus 08., 20:41
„Jól mutatja a katasztrofális román kormányzás következményeit az a – vélhetőleg még így is kozmetikázott – adat, mely szerint 2019 első felében már több mint 8 milliárd eurónyi hitelt vett fel a Dăncilă-kormány. Csak az arányok kedvéért: ez a tavalyi évben felvett hitelmennyiség teljes összege” – fogalmazott csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatóján az EMNP elnöke.
A néppárt szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint Csomortányi úgy fogalmazott, tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy téves sarokszámok alapján fogadták el az év elején Románia költségvetését, így hiába számoltak 5,5%-os növekedéssel, az az első félévben nem haladta meg a 3,5-3,8%-ot.
„Dacára annak, hogy az első félévben nem valósultak meg a tervezett bevételek, év végéig mégis változatlan bevételi teljesítménnyel számolnak. Ehhez azonban nem áll rendelkezésre a szükséges gazdasági növekedés. Ezt a román kormány az adók növelésével próbálja meg pótolni, így nem vitás, hogy tovább fogják vegzálni a vállalkozókat” – mondta Csomortányi István.

Bátor költségvetés-kiegészítés az aggasztó mértékű államháztartás-hiány mellett – értékelt a Krónika megkeresésére Králik Lóránd gazdasági szakember, akit a kormány által kedden nyilvánosságra hozott tervezet kapcsán faggattunk. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szer&a
A Néppárt elnöke hozzátette: a költségvetés-kiigazítás két legnagyobb vesztese az oktatásért és az európai uniós forrásokért felelős minisztériumok.
A tény, hogy jelentősen csökkentik az EU-s források koordinációjáért felelős minisztérium költségvetését, azt is jelenti, hogy Románia jócskán lemaradt az uniós források lehívásával, nincs szükség az állam által biztosított önrészekre, így pedig valójában a baj még nagyobb, még több pénztől esik el az ország” – hangsúlyozta a politikus, hozzátéve, a kutatásért és innovációért felelős minisztérium 370 millió lejjel kap kevesebbet, míg a mezőgazdaságtól 310 millió lejt vonnak el.
A sajtótájékoztatón elhangzott: bár látszólag az önkormányzatok támogatására – a módosítás után – több pénz jut, annak jelentős részét, 710 millió lejt Bukarest kapja, míg az ország összes többi önkormányzata együttesen is csak 425 millió lejnyi többletforráshoz jut. A fennmaradó, 1,47 milliárd lejnyi összeget a kormány takarékalapba teszi és kormányhatározatok útján, „gyakorlatilag politikai megfontolások mentén, a választási pénzosztás megszokott klientúraépítési gyakorlata szerint osztja majd szét”.
„Jól látható, hogy az önkormányzatoknak szánt források kétharmadát politikai alapon osztják majd szét, s ennek legfőbb oka, hogy hamarosan önkormányzati választások következnek. Vélhetőleg ugyanilyen okból a munkanélkülieknek kiosztható segélyalapot is 834 millió lejnyi többlettel gyarapították, miközben a társadalombiztosítási tételek kifizetésére (kórházi ellátásra és gyógyszerekre) 1,44 milliárd lejjel kevesebb jut.
A legjobban fejlődő, nem mellesleg egytől-egyig erdélyi városokat megpróbálják ellehetetleníteni, az észak-erdélyi autópálya Nagyvárad és Kolozsvár közötti szakaszának nyoma sincs, Székelyföldön sem épül autópálya, épp ezért kijelenthetjük: mindannyiunk közös érdeke, hogy ez a kormány a lehető legrövidebb időn belül eltakarodjon” – fogalmazott a közlemény szerint Csomortányi.
Megfogalmazása szerint ebben az évben már két olyan csapást is mértek az ország gazdasági motorjainak számító erdélyi nagyvárosokra, melyeknek súlyos következményei lesznek. „Egyrészt a szociális ellátási rendszer néhány költségesebb feladatát úgy kényszerítették rá az önkormányzatokra, hogy többletforrást nem adtak hozzá, másrészt, korlátozták a lehívható uniós pályázati pénzek mértékét, hogy a főként Erdélyen kívüli önkormányzatok lemaradását pótolni tudják.
– hangsúlyozta Csomortányi István.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
1 hozzászólás