Csomortányi István: Bukarestnek nem fontos Erdély és Erdély fejlesztése (archív felvétel)
Fotó: Facebook/Csomortányi István
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint a költségvetés-módosítás a katasztrofális kormányzás következményei okán és a közelgő választások miatt következő pénzosztás előkészítése érdekében történt.
2019. augusztus 08., 20:062019. augusztus 08., 20:06
2019. augusztus 08., 20:412019. augusztus 08., 20:41
„Jól mutatja a katasztrofális román kormányzás következményeit az a – vélhetőleg még így is kozmetikázott – adat, mely szerint 2019 első felében már több mint 8 milliárd eurónyi hitelt vett fel a Dăncilă-kormány. Csak az arányok kedvéért: ez a tavalyi évben felvett hitelmennyiség teljes összege” – fogalmazott csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatóján az EMNP elnöke.
A néppárt szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint Csomortányi úgy fogalmazott, tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy téves sarokszámok alapján fogadták el az év elején Románia költségvetését, így hiába számoltak 5,5%-os növekedéssel, az az első félévben nem haladta meg a 3,5-3,8%-ot.
„Dacára annak, hogy az első félévben nem valósultak meg a tervezett bevételek, év végéig mégis változatlan bevételi teljesítménnyel számolnak. Ehhez azonban nem áll rendelkezésre a szükséges gazdasági növekedés. Ezt a román kormány az adók növelésével próbálja meg pótolni, így nem vitás, hogy tovább fogják vegzálni a vállalkozókat” – mondta Csomortányi István.
Bátor költségvetés-kiegészítés az aggasztó mértékű államháztartás-hiány mellett – értékelt a Krónika megkeresésére Králik Lóránd gazdasági szakember, akit a kormány által kedden nyilvánosságra hozott tervezet kapcsán faggattunk. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szer&a
A Néppárt elnöke hozzátette: a költségvetés-kiigazítás két legnagyobb vesztese az oktatásért és az európai uniós forrásokért felelős minisztériumok.
A tény, hogy jelentősen csökkentik az EU-s források koordinációjáért felelős minisztérium költségvetését, azt is jelenti, hogy Románia jócskán lemaradt az uniós források lehívásával, nincs szükség az állam által biztosított önrészekre, így pedig valójában a baj még nagyobb, még több pénztől esik el az ország” – hangsúlyozta a politikus, hozzátéve, a kutatásért és innovációért felelős minisztérium 370 millió lejjel kap kevesebbet, míg a mezőgazdaságtól 310 millió lejt vonnak el.
A sajtótájékoztatón elhangzott: bár látszólag az önkormányzatok támogatására – a módosítás után – több pénz jut, annak jelentős részét, 710 millió lejt Bukarest kapja, míg az ország összes többi önkormányzata együttesen is csak 425 millió lejnyi többletforráshoz jut. A fennmaradó, 1,47 milliárd lejnyi összeget a kormány takarékalapba teszi és kormányhatározatok útján, „gyakorlatilag politikai megfontolások mentén, a választási pénzosztás megszokott klientúraépítési gyakorlata szerint osztja majd szét”.
„Jól látható, hogy az önkormányzatoknak szánt források kétharmadát politikai alapon osztják majd szét, s ennek legfőbb oka, hogy hamarosan önkormányzati választások következnek. Vélhetőleg ugyanilyen okból a munkanélkülieknek kiosztható segélyalapot is 834 millió lejnyi többlettel gyarapították, miközben a társadalombiztosítási tételek kifizetésére (kórházi ellátásra és gyógyszerekre) 1,44 milliárd lejjel kevesebb jut.
A legjobban fejlődő, nem mellesleg egytől-egyig erdélyi városokat megpróbálják ellehetetleníteni, az észak-erdélyi autópálya Nagyvárad és Kolozsvár közötti szakaszának nyoma sincs, Székelyföldön sem épül autópálya, épp ezért kijelenthetjük: mindannyiunk közös érdeke, hogy ez a kormány a lehető legrövidebb időn belül eltakarodjon” – fogalmazott a közlemény szerint Csomortányi.
Megfogalmazása szerint ebben az évben már két olyan csapást is mértek az ország gazdasági motorjainak számító erdélyi nagyvárosokra, melyeknek súlyos következményei lesznek. „Egyrészt a szociális ellátási rendszer néhány költségesebb feladatát úgy kényszerítették rá az önkormányzatokra, hogy többletforrást nem adtak hozzá, másrészt, korlátozták a lehívható uniós pályázati pénzek mértékét, hogy a főként Erdélyen kívüli önkormányzatok lemaradását pótolni tudják.
– hangsúlyozta Csomortányi István.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
Feltört egy gépkocsit egy éhes medve a Transzfogarasi úton.
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás