
Csomortányi István: Bukarestnek nem fontos Erdély és Erdély fejlesztése (archív felvétel)
Fotó: Facebook/Csomortányi István
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke szerint a költségvetés-módosítás a katasztrofális kormányzás következményei okán és a közelgő választások miatt következő pénzosztás előkészítése érdekében történt.
2019. augusztus 08., 20:062019. augusztus 08., 20:06
2019. augusztus 08., 20:412019. augusztus 08., 20:41
„Jól mutatja a katasztrofális román kormányzás következményeit az a – vélhetőleg még így is kozmetikázott – adat, mely szerint 2019 első felében már több mint 8 milliárd eurónyi hitelt vett fel a Dăncilă-kormány. Csak az arányok kedvéért: ez a tavalyi évben felvett hitelmennyiség teljes összege” – fogalmazott csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatóján az EMNP elnöke.
A néppárt szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint Csomortányi úgy fogalmazott, tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy téves sarokszámok alapján fogadták el az év elején Románia költségvetését, így hiába számoltak 5,5%-os növekedéssel, az az első félévben nem haladta meg a 3,5-3,8%-ot.
„Dacára annak, hogy az első félévben nem valósultak meg a tervezett bevételek, év végéig mégis változatlan bevételi teljesítménnyel számolnak. Ehhez azonban nem áll rendelkezésre a szükséges gazdasági növekedés. Ezt a román kormány az adók növelésével próbálja meg pótolni, így nem vitás, hogy tovább fogják vegzálni a vállalkozókat” – mondta Csomortányi István.

Bátor költségvetés-kiegészítés az aggasztó mértékű államháztartás-hiány mellett – értékelt a Krónika megkeresésére Králik Lóránd gazdasági szakember, akit a kormány által kedden nyilvánosságra hozott tervezet kapcsán faggattunk. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szer&a
A Néppárt elnöke hozzátette: a költségvetés-kiigazítás két legnagyobb vesztese az oktatásért és az európai uniós forrásokért felelős minisztériumok.
A tény, hogy jelentősen csökkentik az EU-s források koordinációjáért felelős minisztérium költségvetését, azt is jelenti, hogy Románia jócskán lemaradt az uniós források lehívásával, nincs szükség az állam által biztosított önrészekre, így pedig valójában a baj még nagyobb, még több pénztől esik el az ország” – hangsúlyozta a politikus, hozzátéve, a kutatásért és innovációért felelős minisztérium 370 millió lejjel kap kevesebbet, míg a mezőgazdaságtól 310 millió lejt vonnak el.
A sajtótájékoztatón elhangzott: bár látszólag az önkormányzatok támogatására – a módosítás után – több pénz jut, annak jelentős részét, 710 millió lejt Bukarest kapja, míg az ország összes többi önkormányzata együttesen is csak 425 millió lejnyi többletforráshoz jut. A fennmaradó, 1,47 milliárd lejnyi összeget a kormány takarékalapba teszi és kormányhatározatok útján, „gyakorlatilag politikai megfontolások mentén, a választási pénzosztás megszokott klientúraépítési gyakorlata szerint osztja majd szét”.
„Jól látható, hogy az önkormányzatoknak szánt források kétharmadát politikai alapon osztják majd szét, s ennek legfőbb oka, hogy hamarosan önkormányzati választások következnek. Vélhetőleg ugyanilyen okból a munkanélkülieknek kiosztható segélyalapot is 834 millió lejnyi többlettel gyarapították, miközben a társadalombiztosítási tételek kifizetésére (kórházi ellátásra és gyógyszerekre) 1,44 milliárd lejjel kevesebb jut.
A legjobban fejlődő, nem mellesleg egytől-egyig erdélyi városokat megpróbálják ellehetetleníteni, az észak-erdélyi autópálya Nagyvárad és Kolozsvár közötti szakaszának nyoma sincs, Székelyföldön sem épül autópálya, épp ezért kijelenthetjük: mindannyiunk közös érdeke, hogy ez a kormány a lehető legrövidebb időn belül eltakarodjon” – fogalmazott a közlemény szerint Csomortányi.
Megfogalmazása szerint ebben az évben már két olyan csapást is mértek az ország gazdasági motorjainak számító erdélyi nagyvárosokra, melyeknek súlyos következményei lesznek. „Egyrészt a szociális ellátási rendszer néhány költségesebb feladatát úgy kényszerítették rá az önkormányzatokra, hogy többletforrást nem adtak hozzá, másrészt, korlátozták a lehívható uniós pályázati pénzek mértékét, hogy a főként Erdélyen kívüli önkormányzatok lemaradását pótolni tudják.
– hangsúlyozta Csomortányi István.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
1 hozzászólás