Băsescu a székely sokadalomban

Pénteken először Farkaslakára utazott, végül feleségével 19 óra előtt néhány perccel érkezett meg a városháza elé, és gyalog indultak el Szász Jenő polgármester társaságában a Székelytámadt várba, ahol a székelyudvarhelyi Ünnepi Játékok és a Míves Emberek Sokadalma zajlott.

Államfői vásárfia

A várba érve akadtak autogramot, közös fényképet kérők, de nem kísérte tömeg az államfőt, aki minden útba eső kézműves sátránál váltott néhány szót a mesterekkel. „Adjon Isten, elnök úr – nem tudok jól románul” – köszöntötte magyarul az elnököt egy fűszereket, teát áruló néni. Többször előfordult, hogy a vendéglátó Szász Jenő polgármester tolmácsolt Traian Băsescunak. Vásárfiaként egy mézeskalács szívet kapott az államfő, kipróbált egy pörgettyűt, a szintén ajándékba kapott széki kalapot azonban nem tette fel. „Engedelmével, asszonyom, nem próbálom fel, mert egymillió lejt érő fénykép lenne most belőle, de biztosítom, a tengerparton viselni fogom” – mondta nevetve Filep Erzsébetnek, a kalap készítőjének. A vár hátsó udvarán háromtagú, hun viseletű íjászküldöttség fogadta az elnököt. „Ilyen volt az öltözetük, mikor a szarvast üldözték” – kommentálta Băsescu, meglepve a hallgatóságot azzal, hogy ismeri a Csodaszarvas regéjét.

Băsescu szándékosan sokkolt

Az elnök néhány percet töltött a főszínpad előtt, állva nézte végig a mezőségi táncot, majd az egyik sátor alá telepedve mintegy negyvenperces beszélgetést folytatott Szász Jenő polgármesterrel, Toró T. Tiborral, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnökével és Tőkés László EMNT-elnök kampányfőnökével, Szilágyi Zsolttal. Az asztalon máréfalvi túrós-tejfölös lepény, sós és édes sütemény és ásványvíz volt – a felkínált sört viszont visszautasította az elnök. A kötetlen beszélgetésen a román idegen nyelvként való oktatása, az autonómia és a fejlesztési régiók, a külföldi munkavállalás és a politikai rendszer átalakítása, a Magyar Polgári Párt (MPP) küszöbönálló bejegyzése és az európai parlamenti választások is szóba kerültek. Az államfő elmondta, szándékosan sokkolta a hazai társadalmat az „idegen nyelvként tanítani a román nyelvet” megfogalmazással. Hozzátette, nagyon súlyos, a kisebbségeket hátrányosan érintő problémáról van szó, és a román nyelv tanításának régóta változásra váró ügyét kijelentésével is ki kívánta mozdítani a holtpontról. Az önrendelkezés kapcsán megismételte: véleménye szerint a decentralizáció jelenti az autonómiát, amit egységes országos modell szerint kell kialakítani – tehát Caracalnak és Székelyudvarhelynek is ugyanolyan autonómiára van szüksége. Arra a felvetésre, hogy Románia összes történelmi régiója, így a Székelyföld is kaphasson bizonyos fokú autonómiát, és a fejlesztési régiók újrarajzolásánál ne osszák két részre a Székelyföldet, Traian Băsescu nem nyilvánított véleményt, csupán figyelmesen végighallgatta az érveket.

Társadalom után kullogó politika

A romániai társadalmi és politikai helyzetről szólva, elmondta: hárommillió román állampolgár dolgozik külföldön – ebből egymillió valószínűleg illegálisan –, akik szemléletmódja, elvárásai teljesen mások, mint amit a politikai rendszer képvisel. „A társadalom túllépett már az átmeneti állapoton, míg a politika csak kullog utána. Nem látom a politikusokban a szándékot az egyéni szavazókörzetek bevezetésére, ezért elképzelhető, hogy mégis népszavazást kell kiírni a kérdésben – fogalmazott az államfő. – A külföldi munkavállalásra kényszerülő orvosok, mérnökök, informatikusok hazacsábítására is programot kell kidolgozni.” Mind az MPP bejegyzése, mind a Tőkés Lászlót az európai parlamenti választásokon indító támogatói aláírások kérdésében hangsúlyozta, tisztességes, elfogulatlan eljárást kell mindenkinek biztosítani a jogai gyakorlásához. A beszélgetés végére besötétedett, az árusok már csomagolták össze a portékájukat, amikor az államelnök távozott a Székelytámadt várból. Indulás előtt megtekintette az Emlékezés parkjának szobrait és a főtéri Orbán Balázs-szobrot is.

K. Cs.

Bukarestből úgy látják: Băsescu magyar–román viszályt kelt

Traian Băsescu államfő szombaton ebéden látta vendégül Hargita és Kovászna megye több helyi és megyei önkormányzati vezetőjét Kovásznán. Bunta Levente Hargita megyei tanácselnök közölte, Băsescu szerint a két megye legaggasztóbb gondja a szegénység. Az MTI szerint Demeter János Kovászna megyei tanácselnök a protokolláris jelentőségén túl nem tulajdonított nagy fontosságot a találkozónak, mert Romániában az államfő nem rendelkezik azokkal a hatáskörökkel, amelyekkel egy megye fejlesztésébe hathatósan bele tudna szólni. Demeter annak a magánvéleményének is hangot adott, hogy Băsescu „éket akar verni az RMDSZ és a választói közé”, ugyanis szerinte az államfő mindenkivel próbálja elhitetni, hogy ő akarja a decentralizációt, de ezzel szemben az RMDSZ nem támogatja az elképzelést, ami – mint fogalmazott – valótlanság.

A román politikai pártok képviselői ugyanakkor etnikai viszálykeltéssel vádolják az államfőt csütörtöki kijelentése miatt. „Bukarestből úgy tűnik, hogy Hargita és Kovászna megye fejlődik, azonban meglepően kevés a nagy beruházás a két megyében. A politikusoknak meg kellene végre érteniük, hogy a nyilatkozataikban megjelenő, a románok és magyarok közötti feszültségről szóló állításokat tekintik valóságnak a befektetők, és ezért kerülik el ezt a két megyét” – közölte csütörtökön Traian Băsescu. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke pénteken kijelentette, az államfő a Hargita és Kovászna megyében élő románok és magyarok rovására kíván magának politikai tőkét kovácsolni. „Populista és képmutató egy volt közlekedési miniszter szájából hallani, hogy rosszak az utak Hargita és Kovászna megyében” – fogalmazott Voiculescu. Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt elnöke is elítélte Băsescu kijelentéseit. „Többet ártanak, mint használnak a románok és magyarok közötti viszonynak az elnök meggondolatlan kijelentései. Minden túlzó, a gyűlöletet és az elutasítást tápláló kijelentés elítélendő. Még inkább elítélendő, ha az államelnök meggondolatlan kijelentései táplálják ezt az elutasítást” – jelentette ki Geoană.