
Fotó: Facebook/Kelemen Hunor
Semmitmondó, kétmondatos válaszra méltatta az Európai Bizottság (EB) szóvivőjének hivatala a Krónika érdeklődését Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Ukrajnából való kitiltásával kapcsolatban. Lapunk azt kérdezte a brüsszeli intézmény médiával foglalkozó osztályától, hogy miként reagál az EB egy uniós tagállam parlamenti képviselőjének indoklás nélküli kitiltására egy olyan államból, amely csatlakozni kíván az Európai Unióhoz.
2019. április 11., 17:592019. április 11., 17:59
2019. április 11., 18:172019. április 11., 18:17
„Ismerjük a történteket. A kérdést saját törvényeinek megfelelően kell kezelnie Ukrajnának” – áll a szóvivői hivatal válaszában. Mint ismeretes, a román külügyminisztérium kedden azt közölte lapunkkal: tudomásul vette, hogy a magyar–ukrán határon szombaton átkelni szándékozó Kelement az ukrán hatóságok nem engedték be az országba, és a döntés okairól tájékoztatást kért Ukrajna bukaresti nagykövetségétől. Eközben a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM)
elfogadhatatlanoknak nevezve az ukrán parlament és kormány „folyamatos magyarellenes döntéseit”.
Brüsszel egyébként az ukrajnai kisebbségek elleni jogsértések, az utóbbi időben tapasztalható magyarellenesség ügyében is meglehetősen visszafogott. Bocskor Andrea, a Fidesz kárpátaljai származású európai parlamenti képviselője idén januárban levélben fordult az Európai Bizottsághoz az Ukrajnában élő magyarokat célzó nacionalista hangulatkeltés, az asszimilációs törekvések miatt. Federica Mogherini alelnök az EB nevében egyebek mellett azt válaszolta, hogy
és továbbra is számos különböző formában hívja fel Ukrajna figyelmét az aggodalomra okot adó kérdésekre, ezen belül a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak kérdésére.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke tegnap Strasbourgban a kisebbségek valamennyi eddig élvezett nyelvi jogát felszámoló ukrán nyelvtörvény tervezetéről is tárgyalt – Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke társaságában – Thorbjorn Jaglanddal, az Európa Tanács főtitkárával. Az ET-főtitkár ígéretet tett: megfontolja a magyar szempontokat, és megvizsgálja, milyen lépéseket tud tenni a helyzet további romlásának megelőzése érdekében. Az ET márciusban szólította fel Ukrajnát, halassza el a jogszabály elfogadását.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
szóljon hozzá!