„Remélhetőleg nyitott lélekkel közelít a közönség a nyitott templomokhoz”

A Templomok éjszakája elnevezésű rendezvény a Daisler Egyesület és az ESUA (Entertainment and Stand-Up Academy) Egyesület kezdeményezése, a Kolozs Megyei Prefektúra támogatásával valósul meg. Az esemény hat felekezetet fog össze:

• a római katolikus,
• az unitárius,
• az ortodox,
• a görögkatolikus
• és az adventista egyház templomai,
• valamint a zsidó hitközség zsinagógája lesz látogatható ingyenesen.

A rendezvény beharangozó múlt heti sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy az idei rendezvényen nem vesz részt sem a református, sem az evangélikus-lutheránus egyház.

A Kolozsvár-Belvárosi Református Egyházközség parókus lelkipásztora, Fazekas Zsolt Levente a Krónikának elmondta: a Templomok éjszakája idei, első rendezvényén a Farkas utcai református templom nem lesz látogatható. Ezt azzal indokolta,

A jelek szerint talán szervezési mulasztás történhetett, ugyanis a Szabadság napilapnak Andi Daisler szervező azt nyilatkozta, ők a prefektusi hivatalt kérték meg idén tavasszal, hogy emailben vegye fel a kapcsolatot a különböző felekezetekkel, mivel a prefektusi hivatalnak volt címlistája az elérhetőségükkel. „Nem vádolunk senkit, reméljük, hogy a jövőben más felekezet is bekapcsolódik a Templomok éjszakája programba” – nyilatkozta a szervező. A lap megkereste Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspököt is, aki azt válaszolta: nem zárkóznak el semmilyen hasonló jellegű programtól. „A jövőben keressenek meg személyesen, mivel vannak protokolláris és gyakorlati szabályok, amelyeket tiszteletben kell tartani. Mi készségesen részt veszünk egy ilyen programban, mint a Templomok éjszakája” – mondta a püspök.

Templomok éjszakája: este más belépni a szakrális közegbe

A rendezvény célja, hogy Kolozsvár lakói, a turisták és mindazok, akiket érdekel az egyházi épületek története, felfedezhessék a városban rejlő értékeket – a barokk és gótikus építészettől kezdve az egyedi szakrális belső terekig, freskókig, ikonosztázokig.

A magyarul kitűnően beszélő Popesc Mihăiță Cristian elmondta, a kezdeményezők a Múzeumok éjszakájához hasonlóan képzelték el az eseményt, amelynek az is a jó hozadéka, hogy

„Örültünk a Daisler Egyesület kezdeményezésének, a prefektúra támogatásának is. Nagyon jó lenne, ha sikeres lenne a kezdeményezés, hiszen a szakrális terek általában este 7 után, a templomi események lezajlása után zárva tartanak. Mindenképp különleges alkalom lesz a Romániában újdonságnak számító program, ugyanakkor az is fontos szempont, hogy a templomok kulturális értékeit is megismerhetik az érdeklődők. Szintén gazdagítja az eseményt, hogy sok helyen kísérőrendezvényekkel, koncertekkel várják a látogatókat” – mondta Popesc Mihăiță Cristian.

A templomokban a rendezvény keretében koncerteket, képzőművészeti kiállításokat tartanak, továbbá örökségvédelmi szakemberek által vezetett túrák lesznek, sőt, egy közösségi vacsorát is szerveznek.

Andi Daisler kezdeményező szerint a projekt célja, hogy

Mit kínál a program?

vezetett séták, szakértő építészek kíséretében
kiállítások
koncertek (köztük bizánci zene és orgonazene)
ingyenes belépés.

A programba bekapcsolódott templomok:

A piarista templom. Az Egyetem (korábban Belső-Torda) utcai piarista Szentháromság-templom. Az istenházát 1718–1724 között építették, ez volt Kolozsvár és egyben Erdély első barokk stílusú temploma. Az istenházát 1725. május 13-án Antalfi János erdélyi püspök szentelte fel a Szentháromság tiszteletére, majd a jezsuita rend 1773-as feloszlatása után Mária Terézia a piaristákat telepítette az épület mellé, amelyről azóta is a nevét kapta.

A római katolikus Szent Mihály-templom. Erdély egyik legfontosabb, emblematikus építészeti emlékének számít a Szent Mihály-templom: első alkalommal lesz látogatható éjszaka a torony és annak belső tere. A gyönyörűen felújított formájában látható monumentális templom építését az 1300-as évektől kezdték, az építkezés több mint száz évig tartott. 2018-ban kezdődött a teljes körű felújítás, 2022. augusztus 13-án Kovács Gergely gyulafehérvári érsek ünnepi szentmise keretében újra felszentelte a templomot.

A ferences templom az Óvárban. A ferences templom a kolostorral együtt a város legrégebbi részén, az Óvárban, a Karolina téren álló műemlékegyüttes. A mai templom helyén álló első templomot még az Árpád-házi királyok idején, a 11. század végén vagy a 12. század elején építették; ez 1241-ben a tatárjáráskor elpusztult, majd 1260-ban újjáépült, a jelenlegi gótikus formáját pedig a 15. század közepén kezdődött és 1521-ig tartó átépítés során nyerte el. A ferencesek a templomot 1725-ben vették birtokba, és a mai barokk külsőt az 1728–1745 közötti átépítés adta neki.

A kolozsmonostori Kálvária katolikus templom. A Kálvária templomként ismert kolozsmonostori templom, amelynek patrónusa Nagyboldogasszony, az épület a város egyik legrégebbi és legjelentősebb műemléke, amely közel ezeréves múltra tekint vissza. A régészeti feltárások alapján a bencések legkorábbi épületei a 11. század második feléből származnak, vagyis a kolozsmonostori apátsági templom a 11. század második felében épült.

Az unitárius templom. A Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség temploma 1792 és 1796 között épült fel Türk Antal tervei szerint, alapkövét 1792. július 16-án tették le. Művészettörténeti szempontból figyelemreméltó a templom reneszánsz szószéke, mennyezetén a fiait vérével tápláló pelikánnal. A templom bal oldali kiskapujának fülkéjében található a híres Dávid Ferenc-kő. A hagyomány szerint 1568-ban, a vallásszabadságot kimondó tordai országgyűlésről jövet erre állt fel Dávid Ferenc a Tordai út sarkán, és prédikációjával unitárius hitre térítette az egész várost.

A neológ zsinagóga – korábban Ferenc József út (Horea) 23. szám. Jelenleg a város egyetlen működő zsinagógája, egyúttal az észak-erdélyi haláltáborokban elpusztult zsidóság emléktemploma. 1886–1887-ben, mór stílusban épült, és teljes körű, kívül-belüli felújítására került sor, amelynek fedezetét a hitközség egy másik, örökölt telkének eladásából teremtette elő. A 2020-ban felújított épület földszintjén kultikus tér kap helyet, míg az emeleti, egykor a nők számára fenntartott részen a kolozsvári zsidóság történetét bemutató kiállítóteret alakítottak ki.

XX. század vértanúi és hitvallói görögkatolikus székesegyház – Heltai tér (Timotei Cipariu tér) 2. szám

Az Úr Színeváltozása görögkatolikus székesegyház – Deák Ferenc utca (Eroilor)

Ioan Bob görögkatolikus templom – Kismester tér (Bob tér) 1. szám

Adventista templom – Mócok útja (Moţilor) 47. szám

Adventista templom – Postakert (Cuza Vodă) 114. szám

Adventista templom – Borháncsi út (Borhanci) 44. szám

Bocskai téri (Avram Iancu tér) ortodox katedrális, a Kolozsvár–Máramaros–Szilágysági Metropólia székesegyháza.

Az Úr Színeváltozása ortodox templom – Deák Ferenc utca (Eroilor) 22–24. szám

Szent Péter és Pál apostolok ortodox templom – Kalányos utca (Primăverii), Monostor negyed

Istenszülő elszenderedése ortodox templom – Templom utca (Govora) 19. szám

Szent Konstantin és Ilona ortodox templom – Mócok útja (Moţilor) 25. szám

Az Úr Mennybemenetele ortodox templom – Fejedelem utca (Dobrogeanu Gherea, a Dorobanţilor sarkánál).

korábban írtuk

Gyógyszeres üvegbe rejtett időkapszulák kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom tornyából

Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.