
Mesterségesen megszépített kommunizmus. A régi szép idők romantikus mítosza terjed a közösségi oldalakon
Fotó: Pexels
Mesterséges intelligenciával (MI) készült videók százezres reakciókat gyűjtenek a közösségi oldalakon. A felvételek idilliként mutatják be a kommunizmus éveit. A szociológusok szerint a nosztalgiát a mai elégedetlenség táplálja. Egy friss felmérés szerint a romániaiak több mint fele inkább jónak tartja a letűnt rendszert.
2026. november 21., 11:032026. november 21., 11:03
2026. november 21., 11:042026. november 21., 11:04
Sorban állás, jegyrendszer, áramszünet és fűtetlen lakások helyett napfényes utcák, mosolygó családok és biztos munkahely. A mesterséges intelligencia segítségével készült videók a kommunista évek egészen más arcát mutatják, mint amire sokan emlékeznek. A közösségi oldalakon mégis óriási sikerük van.
Az utcán megszólított emberek egy része a kiszámíthatóságot emlegeti. Egy férfi a biztos munkahelyet és az otthont hozta fel.
„Volt biztos munkahelyünk, volt házunk” – mondta. Egy asszony arról beszélt, hogy öt testvér nőtt fel egyetlen fizetésből, mégsem haltak éhen. Elismerte, hogy voltak korlátozások, de úgy gondolja, ha az emberek kitartanak még egy kicsit, az ország jól járt volna.
„Nem haltunk éhen. Öten voltunk testvérek, egyetlen fizetésből éltünk. Igaz, voltak megszorítások, de ha még vártunk volna egy kicsit, jó lett volna az országunknak” – vallotta. Egy harmadik megkérdezett szerint ma „mintha egy kicsit túl sok lenne a szabadság”.
A nélkülözést letagadó, hamis kép terjed a kommunizmusról az interneten
Fotó: Pexels
Egy másik megszólaló röviden összegezte az éveket: „Az emberek szenvedtek. Áram nélkül, fűtés nélkül…”
Damian Anfile író, kutató és történelemrajongó szerint az idealizálás nem új jelenség.
„Általában véve a régi szép idők meglehetősen romantikus fogalom. Ez visszatérő probléma a történelemben. Ha nincs közvetlen tapasztalatod, hajlamos vagy idealizálni, vagy olyan képet kialakítani, amely sokszor csonka” – fejtette ki Damian Anfile.
A kutató arra is emlékeztetett, hogy kevesen gondolnak bele, milyen árat fizettek a bukarestiek a Parlament palotájának grandiózus építkezéséért. Egész városnegyedeket romboltak le.
Egyébként az utóbbi években a közbeszédben sok szó esett arról, hogy a fiatalabb nemzedékek gyakran nem ismerik a diktatúra valóságát. Erre a Krónikának már korábban is felhívta a figyelmet egy erdélyi pedagógus. Ligia Deca akkori oktatási miniszter 2024 decemberében bejelentette, hogy a következő tanévtől a végzős középiskolások kötelező, önálló tantárgyként, heti egy órában tanulják a kommunizmus történetét. Lukács-Erdei Ibolya, a szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceum történelemtanára akkor üdvözölte a döntést.
„Mindenképp hasznosnak tartom, hogy kötelező lesz a diákoknak megismerkedni a román kommunizmus történetével” – fejtette ki lapunknak a pedagógus.
A tanár szerint a fiatalok közül sokan valószínűleg nincsenek tisztában mindazzal, amit a kommunizmus jelentett.
„2024-ben a tinédzser nem tudja elképzelni, hogy mit jelent a szabadság olyan szintű korlátozása” – mondta.
Lukács-Erdei Ibolya különbséget tett a kommunista ideológia és a Romániában „alkalmazott” kommunizmus között. Az ideológiát utópiának nevezte. A gyakorlatban megvalósult rendszerről pedig úgy vélekedett, hogy abszurd, ha valaki visszasírja, ő ezt nem tudja elfogadni. A történelemtanár szerint az új tantárgy akkor éri el a célját, ha nemcsak lexikális tudást ad át. Ehhez családtagokkal készített oral history-interjúkat is javasolt.
„Jó, ha a történelemórán általában esettanulmányokkal igyekeznek érzékenyíteni a fiatalokat” – hangsúlyozta.
„Mások akarták, hogy felejtsünk”
Gelu Duminică szociológus a mérgező párkapcsolatokhoz hasonlította a jelenséget. Aki csalódott a mostani életében, hajlamos azon merengeni, milyen jók voltak a korábbi kapcsolatai, még akkor is, ha valójában mérgezőek voltak. A szakember szerint azonban a múlt megszépítése nem változtat a tényeken.
Ami akkor történt, annak semmi köze nem volt az emberi méltósághoz” – fejtette ki Gelu Duminică. A szociológus szerint a felejtés nem véletlen.
„Nem azért felejtettünk, mert mi akartunk felejteni, hanem azért, mert mások akarták, hogy elfelejtsük” – hangsúlyozta.

Az elnökválasztás eredményei is megmutatták, hogy a romániai fiatalok jelentős része tájékozatlan a kommunizmus valódi mibenlétét illetően – állapította meg a Krónika megkeresésére Lukács-Erdei Ibolya, a szamosújvári szórványkollégium történelemtanára.
Romániai munkavállalási engedélyek és vízumok megszerzését ígérte szudáni állampolgároknak egy Bihar megyei férfi, aki 13 ezer dollárt vett át az ügyintézésért, ám semmit nem tett az engedélyek megszerzéséért. Három szudáni útlevelét is visszatartotta.
Egy korszak véget ért, hivatalosan is elkezdődött a nagyváradi állatkert elköltöztetésének folyamata – tájékoztatott pénteken a városháza sajtóosztálya.
Még mintegy három hónapig nem használhatják az autósok a Torda és Szászsebes közötti autópálya megrepedt szakaszát, amelyen jelenleg is zajlanak a javítási munkálatok – közölte pénteken az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR).
Újabb részletek derültek ki a több mint egy éve körözött Emil Gânj szökésének körülményeiről. A volt élettársa meggyilkolása miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt férfit a gyanú szerint egy Kolozs megyei testvérpár is segítette a rejtőzködésben.
34 millió eurós beruházással modern központtá alakítják át az egykori petrillai szénkitermelő központot, de a Krónikának nyilatkozó Hunyad megyei RMDSZ-elnök szerint ettől még nem lesz eldorádó.
A katonai tűzoltóknak az elmúlt 24 órában 24 megye 81 településén és Bukarestben kellett beavatkozniuk a viharok okozta károk elhárítására és a közösségek megsegítésére.
Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum
Új, multifunkcionális szabadidőközponttal gazdagodik Buziásfürdő gyógyüdülőhelye.
Brassó, a Barcaság és Kovászna megye is nyer az elővárosi vasúttal – hangsúlyozta csütörtökön Adrian Veştea, a Brassó Megyei Tanács elnöke.
Öt, 14 és 18 év közötti fiatal támadt rá egy külföldi állampolgárságú személyszállítóra Szeben megyében, miután a sofőr célba juttatta őket. A támadók megverték, megfenyegették, majd elvették az 5000 lejét.
szóljon hozzá!