Miközben Emil Boc kormányfő megerősítette: a kormány továbbra is a Traian Băsescu államfő által felvetett, nyolc „szupermegyés” változatot tartja a legalkalmasabbnak az ország közigazgatási átszabása során, ennek nyomán pedig a kormányzati felelősségvállalást sem zárta ki az erre vonatkozó jogszabály elfogadtatása érdekében, George Scripcaru, Brassó demokrata-liberális párti (PDL) polgármestere arról beszélt: a mamutmegyéken belül létrejöhetnek kisebb területi egységek, így Hargita, Kovászna és Maros megye is társulhatna egy Székelyföld nevű kisebb régióban.
Emil Boc kormányfő kedden este a közszolgálati televízióban leszögezte: a PDL folytatja a régiós felosztásról szóló tárgyalásokat koalíciós partnereivel, de továbbra is úgy gondolja, hogy a nyolc nagyméretű megye kialakítása a legjobb megoldás. „Megpróbáljuk mindenkinek elmagyarázni az előnyöket. Nem egy párt előnybe hozása a cél, hiszen az összes párt elveszíti majd a megyeitanács-elnökeit. Nem döntöttünk még a törvény elfogadásának mikéntjéről, minden eszköz adott, így a felelősségvállalás is” – szögezte le a kormányfő. Mint arról beszámoltunk, az RMDSZ nem fogadja el a nagyobbik kormánypárt tervezetét, amelynek nyomán a magyarság az összes szupermegyében jelentős arányban kisebbségbe kerülne, Kelemen Hunor szövetségi elnök azt is közölte, hogy amennyiben a PDL ragaszkodik a saját verziójához, megszűnhet a kormánytöbbség a parlamentben. PDL-s források szerint ugyanakkor a nagyobbik kormánypárt az RMDSZ által kidolgozott és a koalícióban maradás feltételéül szabott kisebbségi törvénnyel egyszerre vállalna felelősséget a régiós átszervezésről szóló törvényért.
Emil Boc ugyanakkor még a népszavazás lehetőségét is kizárná a témában. Mint kifejtette, az csupán a megyéken belüli módosítások esetében alkalmazható, nem az egész ország közigazgatási felosztását érintő kérdésekben. A PDL szerint a saját javaslata nyomán lehetővé válik, hogy a jelenlegi fejlesztési régiók nyerjenek jogi személyiséget, így az alkotmányt se kelljen módosítani. A közigazgatási átalakítás indokául Boc a bürokrácia csökkentését, az állam működési költségeinek lefaragását és a helyi és megyei kliensrendszerek felszámolását nevezte meg. Egyúttal azt állította, hogy európai uniós szervek jelezték: amennyiben az országot nagyobb megyékre osztják fel, azok mindegyike hárommilliárd eurós támogatáshoz juthat. A kisebbségi törvény kapcsán kifejtette: reményei szerint sikerül június végéig elfogadni a parlamentben, de nem szeretné, hogy az csereügylet tárgya legyen a regionális átszervezés fejében.
Boc tegnap a közszolgálati rádióban ismét csak azzal indokolta az átszervezés tervét, hogy a kisméretű megyék képtelenek közvetlenül európai uniós forrásokhoz hozzájutni, ma ugyanis ez csupán Bukarest közbeiktatásával lehetséges. A kormányfő tegnap azt is elmondta, hogy a megalakítandó nagymegyék elnevezéséről a 2012 júniusában megtartandó önkormányzati választásokon megválasztott megyei önkormányzatok dönthetnek majd.
Nem mindenki ért ugyanakkor egyet a PDL-sek közül sem a párt terveivel. George Scripcaru brassói polgármester után Cezar Preda képviselő is bírálta a kormányfő tervét. Tegnap a Radio France Internationale-nak (RFI) nyilatkozva azt mondta, a felelősségvállalás nem játék, és bár a területi átszervezést ő is fontosnak tartja, ijesztő az a sebesség, amellyel keresztül akarják vinni. „Lehetetlen, hogy kiálljon egy pártvezető, és azt mondja: egy ilyen horderejű törvényt két hét alatt el akarnak fogadtatni” – hangoztatta.
Közben a Gândul című bukaresti portál értesülései szerint a PDL egyes politikusai hajlanának arra, hogy a támogatás érdekében valamilyen formában engedjenek az RMDSZ azon követelésének, hogy a három székely megye valamilyen formában elkülönülő, közös entitást képezzen. A portál szerint George Scripcaru, Brassó polgármestere vetette föl annak a lehetőségét, hogy a szupermegyéken belül kisebb régiók jöjjenek létre, amelyek – annak ellenére, hogy jogi személyiséggel nem rendelkeznek – országos és európai szinten is képviseltethetnék magukat. Scripcaru – akinek városa, Brassó a PDL tervei szerint a három székely megyét is magában foglaló mamutmegye székhelye lenne – arról beszélt: a legjobb kompromisszumos megoldás az lenne, ha elfogadnák a három megye Székelyföld néven történő egyesítését, de emellett létrejöhetne a Barcaság és a Hátszeg régió is, hogy a magyarok igényeit kielégítsék. „Nem hiszem, hogy eljönne a világvége, ha a három megye valamilyen szintű közös képviseleti jogot kapna.
Figyelembe kell vennünk minden zóna kulturális jellegzetességeit és hagyományait. Engem nem zavarna, ha a Székelyföld bizonyos képviseleti jogokat kapna, mivel sajátos hagyományokkal rendelkező zónáról van szó. Nem látom, miért lenne baj, ha így hívnák” – jelentette ki Scripcaru. A Gândul értesülései szerint ugyanakkor Emil Boc nem fogadta kedvezően a brassói politikus felvetését, a találkozón állítólag azzal vágott vissza, hogy már eddig is túl sok engedményt tett az RMDSZ-nek.
Emil Boc kormányfő egyébként tegnap annak kapcsán, hogy Tamás Sándor, Kovászna megye közgyűlésének RMDSZ-elnöke kedden azt nyilatkozta, a magyar igények félresöprése esetén a polgári engedetlenségtől sem riadnak vissza, kijelentette: a közös problémák megoldására a párbeszéd a legalkalmasabb mód, az RMDSZ-t pedig olyan partnernek minősítette, amely az elmúlt húsz évben a párbeszédet használta a legfőbb politikai fegyverként. Az ügy kapcsán megszólalt Korodi Attila, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke is, aki Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének közleményére reagálva – amelyben polgári engedetlenségre buzdítja a székelyföldieket abban az esetben, ha átmegy a törvényhozáson az 1968-as megyésítésnél is magyarellenesebb törvény – kijelentette: nem feltétlenül az a legjobb megoldás, ha az emberek kimennek az utcára, ugyanakkor a politikumnak olyan döntéseket kell hoznia, amelyek nem váltanak ki ilyen reakciókat a polgárokból.
Eközben az MPP Hargita, Maros és Kovászna megyei elnökei azzal a javaslattal rukkoltak tegnap elő, miszerint a romániai magyar pártoknak és civil szervezeteknek közösen kell dönteniük és állást foglalniuk Románia közigazgatási átszervezésével kapcsolatban. Az Egyed József, László György és Kulcsár Terza József által kiadott közleményben egy közjogi kerekasztal intézményesítését javasolják, ahol a romániai magyar közéletben részt vállaló valamennyi szervezet beszéli át a közigazgatási átszervezések alapkérdéseit. „Ne zárt ajtók mögött, ne politikai vagy választási alkuk megkötésével és ne erőltetett menetben kényszerítsék ránk, erdélyi és székelyföldi magyarokra Románia új közigazgatási térképét!” – áll a közleményben. Kulcsár Terza József elmondta, ez a kérdés lehetne az egyik nemzeti minimum, amely mentén az erdélyi magyar szervezetek összefognak. „Nem területi átszervezésre van szükség, hanem a hagyományos történelmi régióknak kell közigazgatási szerepet kapniuk. Az MPP az Észak-Moldva–Bukovina, Dél-Moldva, Munténia, Olténia, Dobrudzsa, Bánság, Partium, Észak-Erdély, Máramaros, Dél-Erdély, Bukarest és Székelyföld régiókat tartja elfogadhatónak” – szögezte le.
Nem ért egyet eközben az RMDSZ régiójavaslatával az SZNT. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke tegnap leszögezte, az általa vezetett testület nem támogatja az RMDSZ szándékát, „mivel nem három székely megye van, hanem két és fél”.
Nem ért egyet a kormány által tervezett régiós felosztással Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere sem. Az elöljáró tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette: a terv támogatói által felhozott érvek nem állják meg a helyüket. Elmondása szerint ugyanis Nagyvárad városának a rendelkezésre álló EU-s támogatások kilencven százalékát sikerült lehívnia, míg a minisztériumok esetében ez az arány csak mintegy 20 százalék – egyáltalán nem valószínű tehát, hogy a régiósítás nyomán nőne a felhasznált uniós alapok aránya. „A minisztériumok pályázati felelőseinek is teljesíteniük kellene a kötelességüket” – szögezte le. Abban is biztos Bolojan, hogy semmivel sem lenne kevesebb a bürokrácia, ha a megyéket régiók váltanák fel. „Senki nem akadályozza meg a kormányzati szerveket abban, hogy egyszerűsítsék a rendszert” – fogalmazott. Hozzátette: az sem lenne szerencsés, ha ahelyett, hogy a helyi és megyei tanácsi határozatokat a prefektúra bírálná el, mint most, egészen Bukarestig kellene elmenni a jóváhagyásért, hiszen ez egyértelmű centralizálás lenne. Ilie Bolojan megjegyezte: ha valóban megtörténik a régiósítás, szeretné, ha Nagyvárad lenne az északnyugati régió központja – erre az EU-s pályázatok sokaságát, az ipari parkot és egyéb megvalósításokat említett érvként. Mindemellett azt is kijelentette: a jelen gazdasági helyzetben nem a romániai régiók újrarajzolásának kellene prioritásnak lennie. Közben Büszke bihari címmel román nyelvű blogot is indított egy váradi román újságíró, Florin Budea. A mandrubihorean.wordpress.com címen elérhető weboldal olyan írásokat közöl rendszeresen, amelyek Bihar megye létjogosultságát taglalják, és a régiósítás ellen foglalnak állást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!