Egyre több teher hárul a pedagógusokra, nő az idő- és energiaráfordítás, és ennek az oktatás látja a kárát
Fotó: Haáz Vince
Pedagógusok és intézményvezetők szerint egyre nehezebb valódi értéket teremteni az oktatásban az ágazatot is érintő költségcsökkentések, a bürokrácia és bizonytalanság miatt. A dicsőszentmártoni általános iskola igazgatóhelyettese a Krónikának elpanaszolta, hogy a rendkívül leterhelt, több intézmény között ingázó pedagógusok fáradtak, frusztráltak, a tanári közösségek szétesnek, a közös projektek, rendezvények háttérbe szorulnak. Eközben a szamosújvári szórványkollégiumban készülnek a romániai szakoktatásban közelgő nagy változásokra.
A közelmúltban a tanügyi szakszervezetek arra figyelmeztettek, hogy a kormány megszorító intézkedései nyomán országszerte drasztikusan csökkenhetnek az osztálylétszámok általános és középiskolában egyaránt, valamint ennek következtében pedagógusi állások szűnhetnek meg. Erdélyi körképünk részeként Gagyi Zoltánhoz, a dicsőszentmártoni Traian Általános Iskola aligazgatójához fordultunk, mennyire érintik a megszorítások a Kis-Küküllő menti település oktatási intézményét.
Ezen a szinten azonban – különösen a magyar tagozaton – már eddig is nehéz volt a helyzet, a magyar oktatás ugyanis itt szórványhelyzetben működik, így a minimális létszám elérése folyamatos kihívást jelent. Ez az állapot most még inkább kockázatossá vált – hívta fel a figyelmet az igazgatóhelyettes.
„Az iskola vegyes tannyelvű, ezért a magyar és a román tagozat sorsa szorosan összefonódik. Számos pedagógus mindkét tagozaton tanít, sokan címzetes állásban. Már egyetlen román osztály kiesése is komoly gondot okozhat, hiszen láncreakcióként hat a katedrákra, az óraszámokra és végső soron az oktatás minőségére. Bár a minimális osztálylétszám emelése az idei tanévben még nem hozott közvetlen következményeket az iskolában, ez inkább annak köszönhető, hogy az intézménynek volt némi tartaléka. Hosszabb távon azonban egy Dicsőszentmárton méretű város (beosztott településekkel együtt 20 604 lakosú – szerk. megj.) már nem képes több általános iskolát és ennyi osztályt fenntartani. A csökkenés a következő tanévre szinte biztosan jelentkezni fog, és ezzel elindulhat az a bizonyos »lavina«, amelynek hatásait most még csak részben látni” – magyarázta lapunknak a történelem-földrajz szakos tanár.
Megkongatták a vészharangot a tanügyi szakszervezetek az oktatási rendszerre is érvényes megszorítások miatt, amelyek nyomán szerintük szinte mindenütt csökkennek az osztályok számai, és pedagógusi állások szűnnek meg.
Jelenleg a Maros megyei oktatási intézményben előkészítőtől nyolcadik osztályig működik magyar tagozat. Egy nehéz év következtében azonban nincs hatodik osztály, mivel az adott évben az óvodában egyetlen magyar gyermek sem volt. Így jelenleg összesen nyolc magyar osztály működik, minden évfolyamon egy-egy. Gagyi Zoltán arról is beszélt lapunknak, hogy már leadták a beiskolázási számokat, jelenleg a katedrák kialakítása és az óraszámok elosztása zajlik. Mint mondta, ez az iskola számára is komoly kihívást jelent: hét pedagógus – közülük három a magyar tagozaton – helyi szinten katedrakiegészítésre szorul.
„Előfordul, hogy egy magyar pedagógus nyelvvizsgával román tagozaton tanít, vagy több szakképesítéssel próbálja lefedni az órákat. Ugyanakkor a műveltségi területeken belüli órakiegészítések oda vezetnek, hogy a szakképzett tanár kénytelen olyan tantárgyat tanítani, amelyhez nincs megfelelő szakos végzettsége. Ez pedig óhatatlanul megérződik a tanítás minőségén. Ezek a megoldások inkább »tűzoltó intézkedések«: a felszínen azt mutatják, hogy a rendszer működik, valójában azonban nem oldják meg a problémákat. Két pedagógus már megyei szinten kénytelen katedrakiegészítést kérni. Bár az iskola eddig viszonylag jól menedzselte a helyzetet, és az augusztusi első megszorításokat még sikerült kivédeni, a további óraszámemelések totális káoszhoz vezethetnek. A jelenlegi rendszer semmiképpen sem nevezhető minőségi oktatásnak” – hangsúlyozta a 150 éves múlttal rendelkező iskola aligazgatója. Hozzátette, a számok mögött rejlő valóság súlyos következményeket ró az oktatásban részvevőkre.
Magyar diákok a dicsőszentmártoni általános iskolában. A Maros megyei tanintézetben előkészítőtől nyolcadik osztályig működik magyar tagozat
Fotó: Traian Általános Iskola/Facebook
Mint magyarázta, a pedagógusok több intézmény között ingáznak, fáradtak, frusztráltak, rengeteg időt töltenek utazással. „Miközben a kormány költségcsökkentésről beszél, valójában nőnek a terhek, az idő- és energiaráfordítás. A tanári közösségek szétesnek, a közös projektek, rendezvények háttérbe szorulnak. A bürokrácia folyamatosan nő, a bizonytalanság pedig rányomja a bélyegét a mindennapi munkára, az osztálytermi légkörre is.
Dicsőszentmárton esetében a helyzetet súlyosbítja, hogy korábban az ingázó diákok számára is nehéz volt a közlekedés, most pedig (autó és jogosítvány hiányában) már a pedagógusok számára is komoly akadályt jelent az utazás. A frusztráció, a szakmai elégedetlenség és a kiégés jelei már most láthatók, és sokan úgy döntenek: nem kívánják folytatni ebben a rendszerben” – hívta fel a figyelmet a pedagógus.
Rámutatott, bár az iskola a város legnagyobb létszámú intézménye – 680 diákkal, ebből 124 magyar tanulóval –, és a körzetben is a második legnépesebb, a problémák nem elsősorban a számokról szólnak. Sokkal inkább a mellékhatásokról, a lelki és közösségi következményekről, amelyekre kevesebb figyelem irányul. Ezek a hatások láncreakcióként jelentkeznek, és hosszú távon rombolják az oktatás egészét – magyarázta.
A tanügyi alkalmazottak háromnegyede (74,7 százalék) készen áll részt venni egy általános sztrájkban, derül ki a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség január 14–31. között végzett közvélemény-kutatásából.
Arra a kérdésünkre, hogyan próbálják kezelni a kialakult helyzetet, Gagyi Zoltán azt felelte, a pedagógusok mozgástere rendkívül szűk: azok vannak valamelyest előnyben, akik több szakképesítéssel rendelkeznek, de ma már ez sem jelent valódi biztonságot. Mint mondta, intézményvezetőként igyekszik védeni kollégáit, tompítani a negatív hatásokat, ám a bizonytalanság mindent átsző. „A döntéshozók láthatóan profitorientált logikával kezelik az oktatást, mintha egy vállalatot reformálnának, holott itt emberekről és gyerekekről van szó. Az ország jövőjét nem lehet pusztán számadatokban mérni. Az iskola nemcsak tanításról szól, hanem nevelésről, közösségépítésről, programokról is. Ezekre azonban egyre kevesebb idő, energia és lehetőség marad. A folyamatos rohanás, adminisztráció és bizonytalanság elszívja az erőforrásokat. Így válik egyre nehezebbé valódi értéket teremteni az oktatásban – mind a pedagógusok, mind a diákok számára” – vázolta az elkeserítő helyzetet a dicsőszentmártoni Traian Általános Iskola aligazgatója.
Az osztálylétszámok csökkentése miatt várható változásokról megkérdeztük a szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceum igazgatóját, Baba Vera Gabriellát, hogy miként érintik a Kolozs megyei szórványkollégiumot a költségcsökkentő intézkedések. Az éppen 10 évvel ezelőtt, 2016-ban felavatott, korszerű épületben működő bentlakásos kollégiumba az elmúlt években egyre több diák jelentkezett, nulladikosoktól tizenkettedikesekig oktatnak gyerekeket. Az intézményvezető elmondta: összesen 436 diákjuk van, 112 bentlakó, a többiek szamosújváriak, vagy a közeli falvakból: Székről, Dengelegről, Bonchidáról ingáznak. Megtudtuk, az osztálylétszámok terén várható változások nem érintik negatívan a magyar szórványkollégiumot. „Szamosújvárról és a környékbeli helységekből szoktak hozzánk iratkozni gyerekek, volt olyan év is, hogy majdnem 30-an gyűltek össze egy osztályban. A mostani rendelkezések értelmében ugye legkevesebb 14, legtöbb 24 gyerek járhat egy osztályba, ami valószínűleg egyes iskolák számára előnyt jelent majd, mások számára meg hátrányt. Ha egy szakirány iránt nagy az érdeklődés, ott bizony nagy lesz a versengés” – mutatott rá az igazgató.
A szamosújvári szórványkollégiumban a jövő tanévben három kilencedik osztály fog indulni, legalábbis most így szerepel a beiskolázási tervben: egy reál-természettudomány szak, egy humán (filológia), és újdonságként náluk indul el a mezőgazdász szakosztály. „A romániai szakképzésben nagy változások történnek, a következő tanévtől megszűnik a hároméves szakiskola, és kizárólag szaklíceumi osztályok indulhatnak. Így az eddig a Kolozs megyei Válaszúton működő szakképzés átkerül hozzánk, mivel mi vagyunk a legközelebb, hozzánk fognak tartozni adminisztratív szempontból. De ez létszám szempontjából nem jelent csökkenést: amennyien Válaszúton tanultak, ugyanennyien itt, nálunk fognak mezőgazdásznak tanulni” – mutatott rá Baba Vera Gabriella.
A tízéves szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceumban jelenleg 436 magyar diák tanul
Fotó: Kemény Zsigmond Elméleti Líceum/Facebook
Hozzátette, szervezés szempontjából egyelőre nem tudják, hogyan lehet megoldani a gyakorlati dolgokat, ugyanis a mezőgazdász szakfelszerelés Válaszúton van, de a szamosújvári iskolában fognak tanulni a mezőgazdásznak készülő diákok. Mint mondta, úgy látják, a Szamosújvár környéki településeken van annyi magyar gyerek, hogy megteljen a három osztály. „Már végeztünk terepszemlét, kimentünk a falusi iskolákhoz, a leendő kilencedikesek pedig érdeklődőek a kollégium iránt. Még ki fogunk menni bemutatni az iskolánkat, nyílt napokat szervezünk, amikor ők eljönnek ide, sőt még gondolkodtunk közös tevékenységeken is az iskolanapok keretében. Tehát élénk érdeklődés mutatkozik, az eddigi tapasztalatból kiindulva” – ecsetelte az igazgatónő. Mint mondta, Szamosújvár környékén talán még előnyt is jelenthet, hogy nem 28 fővel kell betölteni az osztályt, hanem csak 24 gyerekkel.
Baba Vera Gabriella azt is elmondta, hogy mivel a 2026-27-es tanévben fogják ünnepelni az intézmény hivatalos átadásának 10. évfordulóját, sok programot fognak majd szentelni a jubileumnak.
A tanügyben foganatosított költségcsökkentő intézkedések nyomán Arad megyében történtek osztályösszevonások, megszűntek helyettesítői tanári állások, mindez azonban a magyar oktatást nem érintette – tudta meg a Krónika. Hasonló a helyzet Temes megyében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!