
2012. május 08., 08:562012. május 08., 08:56
Hargita megye máig át sem vette az elkészült létesítményeket a kivitelezéssel megbízott cégtől, mivel nem találták kielégítőnek a munkálatok minőségét. Eközben Kovászna megyében az okoz fejtörést, hogyan üzemeltessék az egyébként átvett létesítményeket olyan körülmények között, hogy 2010-ben befagyasztották az alkalmazásokat a közszférában, így nincs mód arra, hogy személyzetet is hozzárendeljenek a fürdőkhöz.
Amint arról korábban több ízben is beszámoltunk, a Borvizek útja olyan idegenforgalmi beruházás, amely összesen 14 székelyföldi település ásványvízre épülő, hagyományos gyógyfürdőkultúráját éleszti fel. A projektet a PHARE előcsatlakozási pénzekből 10 millió euróval finanszírozták. Ennek keretében sétányokat, utakat, zöldövezeteket, forrásházakat, filagóriákat, gyógyfürdőket alakítottak ki több Hargita és Kovászna megyei ásványvízforrás körül.
Miután a projekt kezdetekor a Kovászna Megyei Tanács átvette a fürdők tulajdonjogát az érintett településektől, hogy ezáltal saját költségvetésből tudja finanszírozni a több mint 2 millió eurós önrészt, a létesítmények átvételét követően, legutóbbi ülésén át is adta az ingatlanokat a helyi önkormányzatoknak. Hogy ezek ne álljanak kihasználatlanul az alkalmazási tiltás ellenére sem, a hatóságok közösen próbálnak megoldást találni.
Az a döntés körvonalazódik, miszerint a háromszéki fürdők, kezelőközpontok és a megyei önkormányzat társulásával létrehozzák az Aquasic egyesületet, így lehetőség nyílik ezen keresztül szakemberek alkalmazására, illetve ezáltal a vidéki önkormányzatok támogatáshoz juthatnak, hogy az új létesítményeket működtessék. Az elképzelés szerint minden alapítónak 1500 euróval kell beszállnia.
A Bodok községhez tartozó Oltszemen a projekt keretében 815 ezer euró értékű kezelőközpont épült, négy gyógyvizes fürdőkáddal, meleg ásványvizű és meleg édesvizű fedett medencével, száraz mofettával, borvizes pulttal. Fodor István, Bodok polgármestere a Krónika megkeresésére úgy fogalmazott, mindezt működtetni is kellene, ám a bürokrácia miatt ennek számtalan akadálya van. Mint részletezte, a tervezett egyesület bejegyzéséről a törvényszéknek kell határoznia, ugyanakkor az sem kizárt, hogy létrehozását megtámadja a prefektúra. Amíg pedig nincs egyesület, a községháza nem tud alkalmazni senkit a kezelőközpontba.
A bodokiak azonban a helyzet rendezéséig sem akarják parlagon hagyni a létesítményt, ezért ettől a héttől kiadták azt egy gyógymasszázzsal foglalkozó magáncégnek, amelyik vállalta, hogy működteti a központot, fizeti a járulékos költségeket. „A községben minden lehetőség adott a vonzó faluturizmus kialakítására. Le kell küzdeni az akadályokat, és valahogy el kell indítani a meglevő kezelőközpontot” – összegzett lapunknak az elöljáró.
Ennél jóval zűrösebb viszont a helyzet Baróton. Mint erről már több ízben is írtunk, a Borvizek útja háromszéki szakaszának egyik legvitatottabb része az erdővidéki város strandja, amit tavaly novemberben adtak át. A felújítás 6,5 millió euróba került, ám a létesítmény egyelőre zárva marad, mert a baróti önkormányzat nem vette még át a Kovászna Megyei Tanácstól. Mint ismeretes, a projekt során folyamatos volt a feszültség Nagy István MPP-s baróti polgármester és a háromszéki közgyűlés RMDSZ-es vezetősége között.
Az erdővidéki elöljáró ugyanis mindvégig azt vallotta, hogy a strandfelújítás nem fenntartható beruházás, s amiatt is aggódott, hogy ha kiszámlázzák a városnak a hatalmas önrészt, az teljesen megbénítja a költségvetését. A megyei önkormányzat által megszervezett tavaly novemberi megnyitón a létesítmény falára fel is írták: „Ez az a strand, amit Nagy István polgármester akarata ellenére is megépítettünk a baróti embereknek.”
Nagy István most a Krónikát arról tájékoztatta, hogy januárban pert indított az ingatlanért, hiszen az hiányzik a leltárából, a köztulajdont nem lehet odaadni, tehát a megyei önkormányzat tanácshatározattal nem is adhatja vissza. A polgármester arra vár, hogy egy bizottság pontos leltári értékkel adja át Barótnak a létesítményt, addig nem tudják működtetni, hiszen a villany- és vízszerződés is a megyei önkormányzat nevén van.
Hargita megyében a helyzet változatlan. Mint Borboly Csaba, a megyei közgyűlés elnöke lapunknak elmondta, még mindig várják, hogy a kivitelező kijavítsa az észlelt kisebb hiányosságokat, addig pedig nem veszik át a munkálatokat, és nem is fizetik ki azokat. „A cég vesztesége, ha húzza az időt, hiszen addig nem kapja meg a pénzét, ugyanakkor az átadásig biztosítania kell az ingatlanok felügyeletét és karbantartását” – szögezte le Borboly. Amint arról beszámoltunk, Hargita megyében kisebb gondokat észleltek, amelyek miatt a pályázó önkormányzatok attól tartanak, hogy amennyiben a kivitelező ezeket nem orvosolja, akkor majd a saját költségvetésükből kell mindezt megoldaniuk. Mint ismeretes, mindemellett a Borvizek útja projekt kivitelezői hónapokat késtek a munkálatokkal, a székelyföldi önkormányzatok azonban nem tudták a folyamatot hatékonyan sürgetni, mivel a szerződésben megrendelőként a fejlesztési minisztérium szerepelt.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.