Fotó: Biró István
2008. október 16., 00:002008. október 16., 00:00
Az Érmellék évszázados hagyományait szeretnék visszaállítani a térség nagyobb településeinek elöljárói az Érmihályfalva–Székelyhíd–Bihardiószeg borút létrehozásával, amelyet regionális projektként valósítanának meg, közölte lapunkkal Kovács Zoltán érmihályfalvi polgármester. Az elöljáró szerint a szőlőtermesztés, borkészítés kultusza a mai napig virágzik a térségben, így a projekt kidolgozásához és megvalósításához elsősorban pénzre lenne szükség, amit uniós vagy kormányforrásokból próbálnak megpályázni.
Egerből, Tokajból
Az érmelléki településeken az elmúlt évszázadokban komoly kultusza volt a bornak, Érmihályfalva mellett a kisebb falvakban, Szalacson, Asszonvásárán, Ottományban, Érkeserűben és Értarcsán is, ám az 1894-es filoxéra-pusztítás az érmelléki szőlőkben is hatalmas kárt okozott. Ezért Érmihályfalván például nagy szükség lenne az újratelepítésre, mesélte a Krónikának a polgármester, aki maga is foglalkozik borkészítéssel, 1,2 hektár szőlőse van. Mint mondta, a szőlőtermesztés terén az idei év csapnivaló volt, az időjárás tönkretette a termést, alig szüreteltek.
Az elöljáró szerint az újratelepítés azért is fontos, mert jelenleg sokan magyarországi szőlővidékekről hozzák a bornak való szőlőt. „Egerben vagy Tokajban már 50–80 forint közötti áron megvehetünk egy kiló szőlőt, ezért sokan onnan szállítják a bornak valót, mivel nagyon olcsó, itthon nem lehet ennyiért kigazdálkodni. Főleg furmintot, hárslevelűt, pinot noire-t és cabernet sauvignon-t vásárolnak az emberek, ezek jó borszőlők” – magyarázta Kovács Zoltán.
Székelyhídi pincesor
Bár egy nagy, összefogó projekt még nem készült a borút létrehozására, az érmelléki önkormányzatok külön-külön foglalkoznak a kérdéssel, tudtuk meg Béres Csaba székelyhídi polgármestertől. Az érmelléki kisváros a pincék hazája, négy nagy pincesort tartanak számon a településen, a Zajgót, Csengősbótot, a Királykút-oldalt és a Sós útit. Az elöljárótól megtudtuk, hogy lakossági kezdeményezés nyomán, a gazdák hozzájárulásával az önkormányzat is részt vesz a Sós úti pincesoron található 48 pince felújításában. Mint mondta, Kovács Lajos vállalkozó irányítja a munkálatokat, amelyek keretében bevezették a vizet a pincesorra, és a villanyáram bevezetését is tervezik, miközben a gazdák a pincék homlokzatait teszik rendbe. A pincesort lezárják az autóforgalom elől, már készül a két kapu, amelyekhez csak a gazdáknak lesz kulcsa, magyarázta a polgármester. Értarcsa, Szalacs és Nagykágya szintén része lehetne a borútnak, vélte, hiszen a vidék adottságai szerint változhat a bor csersavtartalma, és így az íze is.
Bihardiószegen a bakator
„Itt terem a legjobb bor az Érmelléken” – büszkélkedett lapunknak Bacsó László, Bihardiószeg község polgármestere. A diószegi szőlőhegyen hajdanán a debrecenieknek is volt birtokuk, és 1870-ben királyi magyar vincellériskola is működött a településen, idézte fel a múltat az elöljáró, aki szerint az érmelléki borút létrehozásához infrastruktúrára, támogatásra és lakossági összefogásra lenne szükség. Mint mondta, a bihardiószegi gazdák már elkezdték a borszőlők visszatelepítését. Ezek közül a saszla és a leányka a legelterjedtebb, de az elöljáró szerint ennél is fontosabb, hogy két évvel ezelőtt elkezdték visszaoltani a bakatort, az őshonos magyar szőlőfajtát. A községben a Zichy-gazdakör is működik, amelynek pályázaton sikerült egy kisebb palackozógépet nyernie. Ezt egyelőre arra használják, hogy a borversenyekre kerülő helyi nedűk tetszetős palackokba kerülhessenek. A diószegi borversenyeken neves szakemberek alkotják a zsűrit, például Dorin Popot, a Román Borkóstolók Szövetségének alelnöke, vagy Tifán Zsolt tokaji bortermelő.
Támogatás nélkül nem megy
Fontos lenne tehát az érmelléki borok hírnevének visszaállítása, de Kovács Zoltán szerint ez állami vagy uniós támogatás nélkül nem lehetséges. „Már régebben kiszámoltam, hogy körülbelül 60 ezer lejbe kerülne egy hektárnyi szőlő telepítése, ez nagyon sok, és azóta még nőhettek a költségek. Kevesen tudnak ekkora összeget befektetni, ráadásul a szőlő nem is hoz azonnal hasznot. Ha sikerülne támogatást kapni telepítésre, hogy a gazdának mondjuk tízezer lejt kelljen befektetnie, többen vállalkoznának bortermelésre” – magyarázta az érmihályfalvi polgármester. A borút létrehozását önerőből nem érhetik el az érmellékiek, vélte Bacsó László diószegi elöljáró is, aki szerint szálláshelyeket, látogatható pincéket kellene kialakítani ahhoz, hogy az Émellékre vonzzák a turistákat.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.