2011. szeptember 16., 07:532011. szeptember 16., 07:53
„Nehéz lenne egy olyan társadalmat elképzelni, amelyik 90 százalékban elégedetlen a saját életével, azonban az emberek borúlátása, a rossz közhangulat a gazdasági helyzettel, a megszorításokkal hozható összefüggésbe” – magyarázta Barna Gergő szociológus.
A Közélet és közérzet Hargita megyében elnevezésű felmérésből többek között kiderült az is, hogy Hargita megyében és egész Székelyföldön Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke számít a legismertebbnek (86 százalék), őt követi 61 százalékkal Korodi Attila parlamenti képviselő. A szociológus szerint a 81 százalék az emberek abszolút bizalmát tükrözi. Az államelnök és a különböző ellenzéki pártvezetők ismertsége magasabb arányúnak bizonyult, az irántuk táplált bizalom jóval alacsonyabb számokat mutatott: Hargita megyének csupán 26 százaléka bízik Traian Băsescu államelnökben. A 2012-es helyhatósági választások kapcsán a kérdezőbiztosok úgy tették fel a kérdést, hogy elmennének-e szavazni a megkérdezettek, ha a választások a következő vasárnapon lennének. A „biztos igen” választ adók száma mindössze 49–50 százalék, ami a 2008-as adatokhoz képest 20 százalékos csökkenést jelent a voksolási kedv szempontjából.
A kérdésre, hogy milyen esélyekkel indulnak a következő választásokon a különböző pártok, a következő válaszok születtek: RMDSZ 73,9 százalék, EMNP 9,1 százalék és MPP 6, 1 százalék. A megkérdezettek 62,5 százaléka véli úgy, hogy csupán egy romániai magyar pártra lenne szükség, ezzel szemben 28,1 százalék gondolja, hogy lehetőséget kell teremteni az embereknek a különböző pártok közötti választásra. Ehhez a kérdéshez kapcsolódóan 56 százalék véli úgy, hogy az RMDSZ-nek minden szervezettel össze kellene fognia. A megkérdezettek 62 százaléka fontosnak tartja az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, 6 százalékuk szerint viszont ez ártalmas, ugyanakkor 28 százalék szerint az RMDSZ tevékenységének nincs hatása a közösség életére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?