
Borboly Csaba (jobbra): „a lehetőségeink egyelőre a tájékoztatásban, bizonyos események, akciók és felszerelések finanszírozásában merülnek ki” (Archív felvétel)
Fotó: Veres Nándor
Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba úgy véli, ha decentralizálnák a koronavírus elleni oltással kapcsolatos döntéshozatalt, az általa vezetett intézmény megtalálná a megoldást az átoltottsági arány növelésére.
2021. augusztus 04., 20:092021. augusztus 04., 20:09
2021. augusztus 04., 20:162021. augusztus 04., 20:16
Szerdai sajtótájékoztatóján a politikus emlékeztetett, hogy már tavaly is azt nyilatkozta a járvány idején: Hargita megye jobb helyzetben lenne, ha a döntéseket megye vagy a települések szintjén hoznák meg.
– idézi az Agerpres Borboly Csaba nyilatkozatát.
Arra az újságírói kérdésre, hogy milyen jogi eszközökre gondolt, a megyei tanácselnök azt válaszolta: előbbi decentralizálni kellene a döntéshozatalt, utána a helyhatóságok megtalálnák a megoldást az átoltottság növelésére.
Borboly elmondta, hogy jelenleg nem tilthatja meg a megyei önkormányzat beoltatlan alkalmazottainak munkába járását, és nem kötelezheti a megyei tanács által finanszírozott projektek munkatársait arra, hogy adassák be a vakcinát.
A tanácselnök elmondta, településenként eltérő volt ennek a kampánynak a hatékonysága. Közölte, hogy a megyei tanács nyitott minden javaslatra, de az embereknek is nyitottabbaknak kellene lenniük az oltás iránt, „mert az erőszak nem mindig vezet eredményhez”.
A Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője, Dr. Tar Gyöngyi a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy akadtak olyan Gyergyó-vidéki települések, ahol az oltásra jelentkezők száma kisebb volt a mobil oltóegységek munkatársainak számánál. Az intézményvezető szerint ezekben a községekben oltásellenes a hangulat, „az emberek elhiszik az interneten terjedő álhíreket”, nem kérik ki a szakemberek véleményét a vakcinákról.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
szóljon hozzá!