Borboly Csaba (jobbra): „a lehetőségeink egyelőre a tájékoztatásban, bizonyos események, akciók és felszerelések finanszírozásában merülnek ki” (Archív felvétel)
Fotó: Veres Nándor
Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba úgy véli, ha decentralizálnák a koronavírus elleni oltással kapcsolatos döntéshozatalt, az általa vezetett intézmény megtalálná a megoldást az átoltottsági arány növelésére.
2021. augusztus 04., 20:092021. augusztus 04., 20:09
2021. augusztus 04., 20:162021. augusztus 04., 20:16
Szerdai sajtótájékoztatóján a politikus emlékeztetett, hogy már tavaly is azt nyilatkozta a járvány idején: Hargita megye jobb helyzetben lenne, ha a döntéseket megye vagy a települések szintjén hoznák meg.
– idézi az Agerpres Borboly Csaba nyilatkozatát.
Arra az újságírói kérdésre, hogy milyen jogi eszközökre gondolt, a megyei tanácselnök azt válaszolta: előbbi decentralizálni kellene a döntéshozatalt, utána a helyhatóságok megtalálnák a megoldást az átoltottság növelésére.
Borboly elmondta, hogy jelenleg nem tilthatja meg a megyei önkormányzat beoltatlan alkalmazottainak munkába járását, és nem kötelezheti a megyei tanács által finanszírozott projektek munkatársait arra, hogy adassák be a vakcinát.
A tanácselnök elmondta, településenként eltérő volt ennek a kampánynak a hatékonysága. Közölte, hogy a megyei tanács nyitott minden javaslatra, de az embereknek is nyitottabbaknak kellene lenniük az oltás iránt, „mert az erőszak nem mindig vezet eredményhez”.
A Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője, Dr. Tar Gyöngyi a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy akadtak olyan Gyergyó-vidéki települések, ahol az oltásra jelentkezők száma kisebb volt a mobil oltóegységek munkatársainak számánál. Az intézményvezető szerint ezekben a községekben oltásellenes a hangulat, „az emberek elhiszik az interneten terjedő álhíreket”, nem kérik ki a szakemberek véleményét a vakcinákról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!