Bonyodalmakat okozhat a talajjavítási hatóság fejetlen átszervezése

Az átszervezés ugyanakkor azt is jelenti, hogy országos szinten a hatóság eddigi 5000 alkalmazottjából december végére mindössze 1500 marad. Kevesebb mint harmadára csökkentett létszámmal nem tudják elvégezni a feladataikat, de ennél is nagyobb gondot jelent, hogy nem lesz, aki a rájuk bízott állami vagyont megőrizze, szögezte le Lukács Vilmos.

A talajjavítási hatóság mintegy 3000 szivattyúházat működtet az országban, ezeket az öntözéshez, illetve a lecsapoláshoz használják, például az árvízvédelemben is nagy szerepük van. Lukács Vilmos elmagyarázta, a szivattyúházak télen nem működnek, viszont a téliesített létesítményeket meg kell őrizni, különben feltörik, ellopják a transzformátorokat, a vezetékeket. Az őrizetlenül hagyott javakat a tolvajok eladják ócskavasnak, és hatalmas károkat okoznak, mert a szivattyúházakat tavasszal nem lehet majd újraindítani. Néhány évvel korábban már előfordult, hogy télen kényszerszabadságra küldték az alkalmazottak egy részét, és akkor is feltörték a szivattyúházakat.

Az átszervezést szabályozó kormányhatározatban szerepel ugyan, hogy az időszakos munkákra lehet magánszemélyt vagy céget alkalmazni, ám ez újabb bonyodalmakhoz vezet, hiszen az állami hatóság esetében közbeszerzési eljárást kell kiírni, míg a magánszemélynek engedélyt kell kiváltania, hogy szerződtetni lehessen, mesélte a részleteket a műszaki igazgató. Hozzátette, nehezíti az eljárást, hogy az ágazatban már évek óta nem tartottak képzéseket, tehát csak a jelenlegi alkalmazottak tudják elvégezni a feladatokat.

Lukács Vilmos elmondta, a kormányhatározatba azt is belefoglalták, hogy a területtulajdonosokra jelképes illetéket rónak ki a talajjavító munkálatok elvégzéséért, ebből a pénzből az 1500 költségvetési alkalmazott mellé még felvennének ugyanennyit. A kormányhatározat alkalmazási módszertanán még dolgoznak, ezért megoldást kell találni az átmeneti időszakra, amikor a régi alkalmazottakat már elbocsátották, újakat pedig még nem tudnak alkalmazni, tette hozzá az igazgató.

Az átszervezést György Ervin Kovászna megyei prefektus is bírálta, szerinte nem tesz jót a központosítás, hiszen a megyei hatóságok jobban el tudják látni a feladatokat, mintha egy regionális központ szervezné meg a munkát.