2011. december 13., 08:182011. december 13., 08:18
Az átszervezés ugyanakkor azt is jelenti, hogy országos szinten a hatóság eddigi 5000 alkalmazottjából december végére mindössze 1500 marad. Kevesebb mint harmadára csökkentett létszámmal nem tudják elvégezni a feladataikat, de ennél is nagyobb gondot jelent, hogy nem lesz, aki a rájuk bízott állami vagyont megőrizze, szögezte le Lukács Vilmos.
A talajjavítási hatóság mintegy 3000 szivattyúházat működtet az országban, ezeket az öntözéshez, illetve a lecsapoláshoz használják, például az árvízvédelemben is nagy szerepük van. Lukács Vilmos elmagyarázta, a szivattyúházak télen nem működnek, viszont a téliesített létesítményeket meg kell őrizni, különben feltörik, ellopják a transzformátorokat, a vezetékeket. Az őrizetlenül hagyott javakat a tolvajok eladják ócskavasnak, és hatalmas károkat okoznak, mert a szivattyúházakat tavasszal nem lehet majd újraindítani. Néhány évvel korábban már előfordult, hogy télen kényszerszabadságra küldték az alkalmazottak egy részét, és akkor is feltörték a szivattyúházakat.
Az átszervezést szabályozó kormányhatározatban szerepel ugyan, hogy az időszakos munkákra lehet magánszemélyt vagy céget alkalmazni, ám ez újabb bonyodalmakhoz vezet, hiszen az állami hatóság esetében közbeszerzési eljárást kell kiírni, míg a magánszemélynek engedélyt kell kiváltania, hogy szerződtetni lehessen, mesélte a részleteket a műszaki igazgató. Hozzátette, nehezíti az eljárást, hogy az ágazatban már évek óta nem tartottak képzéseket, tehát csak a jelenlegi alkalmazottak tudják elvégezni a feladatokat.
Lukács Vilmos elmondta, a kormányhatározatba azt is belefoglalták, hogy a területtulajdonosokra jelképes illetéket rónak ki a talajjavító munkálatok elvégzéséért, ebből a pénzből az 1500 költségvetési alkalmazott mellé még felvennének ugyanennyit. A kormányhatározat alkalmazási módszertanán még dolgoznak, ezért megoldást kell találni az átmeneti időszakra, amikor a régi alkalmazottakat már elbocsátották, újakat pedig még nem tudnak alkalmazni, tette hozzá az igazgató.
Az átszervezést György Ervin Kovászna megyei prefektus is bírálta, szerinte nem tesz jót a központosítás, hiszen a megyei hatóságok jobban el tudják látni a feladatokat, mintha egy regionális központ szervezné meg a munkát.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.