Bolyai: félig megnyert csata

Csütörtökön 24 órakor járt le a szabályzat által megszabott aláírás-gyûjtési idõszak, a délutáni órákig azonban csak kétszáz körüli aláírás gyûlt össze. „Hogy tízzel több vagy kevesebb, az éjfélkor derül ki” – nyilatkozta Kónya- Hamar Sándor képviselõ, akit a strasbourgi repülõtéren értünk utol telefonon. A határozattervezet kezdeményezõje korábban nagy reményeket fûzött az EP e héten rendezett strasbourgi plenáris üléséhez. Úgy vélte, itt jó alkalom nyílik arra, hogy behajtsák a képviselõkön korábbi ígéreteiket.

A dokumentum egyébként elítéli a mindenkori román kormánynak a magyar tannyelvû állami egyetemmel kapcsolatos elutasító és diszkriminatív magatartását. Kéri az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, indítsák el a jogi eljárásokat, amelyek rábírják Romániát vállalt kötelezettségei betartására, a Bolyai állami magyar tudományegyetem újraindítására. A dokumentum háttérként rögzíti, hogy a másfél milliós õshonos magyar közösség Romániában a lakosság 6,6 százalékát teszi ki, az egyetemi hallgatók sorában azonban csak 4,4 százalékos a magyarok részaránya, a 29 ezer magyar egyetemi hallgató közül pedig csak 10 ezren tanulhatnak anyanyelvükön.

Kónya Hamar Sándor RMDSZ-es EP-képviselõ a Krónikának elmondta: nem érzi kudarcnak a próbálkozást. Hozzátette, a hasonló dokumentumok 85 százalékára kevesebb, mint ötven aláírás kerül. Úgy vélte, az akció mindenképpen jó alkalom volt arra, hogy tájékoztassák az EP-képviselõket a romániai magyar felsõoktatás helyzetérõl, a közösség igényeirõl. Kónya szerint szinte valamennyi ország képviselõi között akadt, aki kézjegyével látta el. Az aláírók között van a Babeº-Bolyai Tudományegyetem díszdoktori címével kitüntetett Bronislaw Geremek lengyel liberális képviselõ, volt külügyminiszter és Josep Borell, az EP volt elnöke is. Amint Kónya megjegyezte a képviselõk egy kicsit a saját területükön élõ kisebbségekre is gondoltak, amikor mérlegelték az aláírást. A balti államok képviselõi korábban számtalan esetben viszonyultak szolidárisan az erdélyi magyarok ügyeihez, most azonban a területükön élõ orosz kisebbség ügye is eszükbe jutott. A határozatjavaslat 393 aláírással vált volna az Európai Parlament hivatalos dokumentumává.

Román aláírók

Kónya elmondta: három román aláírója is van a dokumentumnak, közülük egyik a Nagy Románia Párt, másik a Szociáldemokrata Párt képviselõje. Nevüket nem kívánta elárulni. Mindez azért is meglepõ, mert – mint Kónya elmondta – mindvégig a román lobbi ellenszelében kellett végezniük a meggyõzõ munkát. Mind a Demokrata Párt, mind a Szociáldemokrata Párt körlevélben arra biztatta a képviselõket, hogy ne írják alá a magyar egyetemkövetelést. Annyira erõs volt a román gáncsolási igyekezet, hogy Kónyának egy idõ után védelmet kellett kérnie a meggyõzõ munkát végzõ munkatársai számára, mert több román képviselõ is felelõsségre vonta õket.

Kónya Hamar Sándor egyébként brüsszeli közmeghallgatást is szervezett a romániai magyar felsõoktatási helyzet ismertetése érdekében, amelyen neves kisebbségjogi szakértõk, többek között Gabriel Andreescu, a romániai Helsinki Bizottság elnöke, valamint az egyetem néhány tanára tartott elõadást. Ezen azonban többnyire olyanok vettek részt, akik már aláírták a határozattervezetet, így az akció nem sokat javított a statisztikán.

Felemás RMDSZ-támogatás

„Az RMDSZ-nek soha sem volt fontos a Bolyai Egyetem. Sajnos, ez alkalommal is úgy viszonyult az ügyhöz, ahogy korábban” – jelentette ki Kónya. Megemlítette, hogy a Markó Béla vezette RMDSZ-es küldöttség plusz súlyt adhatott volna a brüsszeli közmeghallgatásnak, Markóék azonban csak az esemény estéjén érkeztek az EU fõvárosába. A Krónika értesülései szerint az egész napos közmeghallgatáson Kelemen Atilla képviselõ is csak futólag jelent meg, Szabó Károly pedig beteget jelentett. Õk az e heti strasbourgi hajrában sem vettek részt. Értesüléseinket Kónya nem kívánta kommentálni, azt viszont megjegyezte, a közmeghallgatást egyedül szervezte, költségeit egyedül elõlegezte meg. Ezeket utólag az EP-nél számolhatja el. Azt is megemlítette: ha mindenki összegyûjtött volna legalább száz aláírást, az ügy tovább jutott volna. Hozzátette, nem mérhetõ, ki mennyit dolgozott, az aláírási íveket ugyanis nem õk tartották a képviselõk elé. A dokumentumokra õr vigyáz a gyûlésteremben, a munka pedig a képviselõk meggyõzésében áll, hogy járuljanak az ívekhez. Ezt a munkát elsõsorban a Kónya két asszisztense, két gyakornoka, valamint a Surján László és Schöpflin György fideszes képviselõk által „kölcsönzött” gyakornokok végezték.

Kelemen Atilla már a dokumentum elindítása után többször is pesszimistán nyilatkozott az aláírásgyûjtésrõl. Csütörtöki megkeresésünkkor furcsállotta Kónya kijelentéseit. Megjegyezte, érzése szerint mindent megtett az ügy sikere érdekében. Úgy vélte, így is megvan a maga hozadéka a kezdeményezésnek. „A kisebbségi kérdésben Európának rossz a lelkiismerete” – állapította meg. Máshol is vannak kisebbségi kérdések, ezért mindenki nagyon óvatosan nyúl az ilyen témákhoz.

Elégedett a BKB

„Jelentõs eredmény, hogy hétszáz EP-képviselõ közül több száznak sikerült fölhívni a figyelmét arra, hogy a mindenkori román kormány elnyomja az erdélyi magyarságot: Európa többi kisebbségével szemben nekünk még önálló egyetemünk sincsen” – nyilatkozta lapunknak Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményezõ Bizottság alelnöke. Úgy vélte, ezek után a román delegáció már nem söpörheti a szõnyeg alá a problémákat. „Még akkor sem, ha a Babeº-Bolyai Tudományegyetem kollaboráns magyar rektorhelyettesei több ízben az európai tiltakozóakciók beszüntetésére szólítottak fel” – tette hozzá Hantz. Az alelnök megjegyezte, nagyra értékelik Kónya-Hamar Sándor erõfeszítéseit, és bíznak abban, hogy a közeljövõ hasonló kezdeményezései szélesebb körû támogatottságot fognak élvezni.

Hasonló szellemben nyilatkozott Bodó Barna politológus, a BBTE tanára is, hangsúlyozva azonban az RMDSZ felemás hozzáállását. „Amikor arról volt szó, hogy a Európai Néppárt ne támogassa Tõkés Lászlót, Markó Béla azonnal Brüsszelbe tudott utazni, az egyetem kérdése sajnos nem volt ennyire fontos számára” – jelentette ki Bodó.