2012. december 09., 16:472012. december 09., 16:47
A megyei önkormányzat által kiírt referendumot harmincöt településen rendezték meg, és 72 877 lakost vártak az urnák elé, akiknek igennel vagy nemmel kellett válaszolniuk a következő kérdésre: „Egyetért-e az Erdélyi-érchegység bányászatának újraindításával és a verespataki bányaprojekttel?”
A Fehér Megyei Tanács 300 ezer lejt költött költségvetéséből a népszavazás lebonyolítására, és a parlamenti választásokra kialakított szavazóhelyiségeken kívül további 148 szavazóhelyiséget rendeztek be külön erre a célra. Ion Dumitrel, a megyei önkormányzat demokrata-liberális elnöke rendkívül fontosnak nevezte az Erdélyi-szigethegységben élő lakosság véleményének megkérdezését a témában, annál is inkább mivel szerinte az állami bányavállalatok bezárása nyomán a régióban drasztikusan csökkent az életszínvonal, bizonyos vidékek pedig jelentősen elnéptelenedtek a munkahelyek hiánya miatt.
A verespataki bányaprojektet ellenző Alburnus Maior Egyesület a referendum bojkottjára buzdította a lakosságot. A civil szervezet teljesen haszontalannak tartja a népszavazás megrendezését, amelynek eredménye semmiféleképpen nem befolyásolhatja a hazai illetékes hatóságoknak, a román kormánynak a ciántechnológián alapuló kitermelésről alkotott álláspontját.
Az Alburnus Maior emlékeztetett, a referendum nem ügydöntő: a helyi népszavazás kiírásával a térség önkormányzatai a kanadai–román Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) Verespatakra tervezett, engedélyezésre váró bányaprojektjének próbálnak hivatkozási alapot szolgáltatni a munkahelyteremtést támogató helyi közvélemény kinyilvánításával. A véleménynyilvánító népszavazás érvényességéhez 50 százalékot meghaladó részvétel szükséges. Közben a bányanyitást erőteljesen támogató civil szervezetek azzal vádolták vasárnap az Alburnus Maior aktivistáit, hogy bojkottjukkal, a szavazóbiztosok állítólagos megfélemlítésével akadályozni próbálták a szavazás menetét, igyekezve befolyásolni a referendum érvényességét. Egyébként Verespatak községben kora délután rendkívül magas volt a részvétel a parlamenti választáson és a referendumon is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Látogatottsági adatok