Hirdetés

Bojkottálták a bányanyitást ellenzők a verespataki népszavazást

A Verespatakra tervezett színesfémbányát ellenző, illetve támogató civil szervezetek között dúló konfliktus jegyében tartottak vasárnap népszavazást a bányászat jövőjéről Fehér megyében a parlamenti választásokkal egy időben.

Rostás Szabolcs

2012. december 09., 16:472012. december 09., 16:47

A megyei önkormányzat által kiírt referendumot harmincöt településen rendezték meg, és 72 877 lakost vártak az urnák elé, akiknek igennel vagy nemmel kellett válaszolniuk a következő kérdésre: „Egyetért-e az Erdélyi-érchegység bányászatának újraindításával és a verespataki bányaprojekttel?”

A Fehér Megyei Tanács 300 ezer lejt költött költségvetéséből a népszavazás lebonyolítására, és a parlamenti választásokra kialakított szavazóhelyiségeken kívül további 148 szavazóhelyiséget rendeztek be külön erre a célra. Ion Dumitrel, a megyei önkormányzat demokrata-liberális elnöke rendkívül fontosnak nevezte az Erdélyi-szigethegységben élő lakosság véleményének megkérdezését a témában, annál is inkább mivel szerinte az állami bányavállalatok bezárása nyomán a régióban drasztikusan csökkent az életszínvonal, bizonyos vidékek pedig jelentősen elnéptelenedtek a munkahelyek hiánya miatt.

A verespataki bányaprojektet ellenző Alburnus Maior Egyesület a referendum bojkottjára buzdította a lakosságot. A civil szervezet teljesen haszontalannak tartja a népszavazás megrendezését, amelynek eredménye semmiféleképpen nem befolyásolhatja a hazai illetékes hatóságoknak, a román kormánynak a ciántechnológián alapuló kitermelésről alkotott álláspontját.

Az Alburnus Maior emlékeztetett, a referendum nem ügydöntő: a helyi népszavazás kiírásával a térség önkormányzatai a kanadai–román Roşia Montana Gold Corporation (RMGC) Verespatakra tervezett, engedélyezésre váró bányaprojektjének próbálnak hivatkozási alapot szolgáltatni a munkahelyteremtést támogató helyi közvélemény kinyilvánításával. A véleménynyilvánító népszavazás érvényességéhez 50 százalékot meghaladó részvétel szükséges. Közben a bányanyitást erőteljesen támogató civil szervezetek azzal vádolták vasárnap az Alburnus Maior aktivistáit, hogy bojkottjukkal, a szavazóbiztosok állítólagos megfélemlítésével akadályozni próbálták a szavazás menetét, igyekezve befolyásolni a referendum érvényességét. Egyébként Verespatak községben kora délután rendkívül magas volt a részvétel a parlamenti választáson és a referendumon is.
 

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 09., péntek

Lefejezve találtak rá egy közel egytonnás bölényre az egyik erdélyi megyében

Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.

Lefejezve találtak rá egy közel egytonnás bölényre az egyik erdélyi megyében
Hirdetés
2026. október 09., péntek

Kincs- és kacatvadászat a Sebes-Körös partján: elkezdődött a középkori eredetű feketetói vásár

Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.

Kincs- és kacatvadászat a Sebes-Körös partján: elkezdődött a középkori eredetű feketetói vásár
2026. október 08., csütörtök

Vonat gázolta el a tinédzserek motorját Székelyföldön, mindketten meghaltak

Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Vonat gázolta el a tinédzserek motorját Székelyföldön, mindketten meghaltak
2026. október 08., csütörtök

Jobban félnek a környezetvédőtől, mint a medvétől az erdélyi polgármesterek?

Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.

Jobban félnek a környezetvédőtől, mint a medvétől az erdélyi polgármesterek?
Hirdetés
2026. október 08., csütörtök

Egyre több vendégmunkás telepedik le Erdélyben, sokan családegyesítésben gondolkodnak

Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.

Egyre több vendégmunkás telepedik le Erdélyben, sokan családegyesítésben gondolkodnak
2026. október 08., csütörtök

Megerősítették az erdélyi magyar egyetemek melletti elköteleződésüket a történelmi egyházak püspökei

Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.

Megerősítették az erdélyi magyar egyetemek melletti elköteleződésüket a történelmi egyházak püspökei
2026. október 08., csütörtök

Megnyitották a máramarosszigeti új Tisza-hidat és határátkelőt

Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.

Megnyitották a máramarosszigeti új Tisza-hidat és határátkelőt
Hirdetés
2026. október 08., csütörtök

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
2026. október 08., csütörtök

Festői partiumi helyszínt nyilvánítottak ökoturisztikai célponttá

A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.

Festői partiumi helyszínt nyilvánítottak ökoturisztikai célponttá
2026. október 08., csütörtök

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Hirdetés
Hirdetés