Virágvasárnap barkaszenteléssel Nagyváradon
Fotó: Alexandru Nițescu
Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékezik virágvasárnap a keresztény világ, és ezzel el is kezdődik a nagyhét, vagyis a felkészülés húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére.
2026. március 29., 14:552026. március 29., 14:55
A nagyváradi székesegyházban a virágvasárnapi ünnepélyes szertartás a püspöki palota előtti téren barkaszenteléssel kezdődött, innen indult a körmenet a székesegyházhoz.
Az ünnepi szentmisében Urunk szenvedéstörténete (Passio) hangzott el Máté evangéliuma szerint – számolt be Facebook-oldalán a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
A szentmisét Böcskei László megyés püspök celebrálta.
Fotó: Alexandru Nițescu
A főpásztor a poszt szerint úgy fogalmazott:
Egy meghívó arra, hogy alaposan nézzünk magunkba. Nagyböjt során több héten keresztül arra figyeltünk, milyen az Isten, most pedig elérkeztünk oda, hogy milyen az Ember.
– húzta alá.
Ahogy közleményében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) is hangsúlyozza, virágvasárnappal elkezdődik a nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül elvezeti a híveket feltámadásának ünnepére, a húsvétra. Virágvasárnap Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeznek a keresztények.
Fotó: Alexandru Nițescu
A virágvasárnapi szentmise a jeruzsálemi bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik. A hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek is hódoltak Krisztus előtt. A virágvasárnapi liturgia részeként a pap megáldja a barkaágakat.
Ez a vasárnap az „Úr szenvedésének vasárnapja” néven ismert a liturgiában, és a szertartás során elhangzik Krisztus szenvedéstörténete, a passió. A Katolikus Egyház ezzel kifejezi hitét, hogy a jeruzsálemi bevonulás a kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be.
„Ezáltal hozza el a megváltást, amely minden hívőben az örök élet reményét táplálja” – idézi az MTI az MKPK közleményét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!