„Nemcsak nevében volt Ferenc, hanem lelkületében is” – Urbán Erik ferences tartományfőnök a pápa emlékezetéről

Ez a pillanat már előrevetítette pápasága stílusát: az egyszerűséget, a nyitottságot és a hívekhez való őszinte odafordulást.

Névválasztása is figyelemre méltó újdonság volt. Korábban egyetlen pápa sem vette fel a Ferenc nevet. Bergoglio e döntésével

Közvetlenül a konklávé után maga mesélte el, hogy a szavazás során – amikor épp elérte a szükséges voksokat a megválasztásához – a mellette ülő brazil bíboros, Claudio Hummes OFM, São Paulo nyugalmazott érseke és nagy barátja átölelte, miközben ezt mondta neki: „Ne feledkezz meg a szegényekről”. És Ferenc azóta sem feledkezett meg róluk: olyan egyházat kívánt vezetni, amely kiáll a szegények mellett, és a társadalmi igazságosságot helyezi előtérbe.

Nem célom Ferenc pápa pápaságának teológiai mélységű elemzése, ferences szerzetesként azonban kiemelnék néhány olyan mozzanatot, amelyek különösen meghatározók számomra.

Ferenc pápa első apostoli útja 2013. július 8-án Lampedusára vezetett, amely a migrációs tragédiák szimbóluma. A látogatás célja az elhunyt menekültekért való imádságos megemlékezés és a társadalmi közöny elleni felszólalás volt – azokért, akik kénytelenek elhagyni hazájukat, de más országokban sem kapnak elfogadást.

Ferenc pápa tanításának egyik alappillére a teremtett világ iránti felelősség. A Laudato Si’ – Áldott légy enciklika – amely címében is Assisi Szent Ferenc Naphimnuszára utal – az „integrált ökológia” fogalmán keresztül mutat rá arra, hogy az emberi élet társadalmi és környezeti dimenziója elválaszthatatlanul összefonódik.

A testvériség eszményét a Fratelli Tutti – Mindnyájan testvérek enciklikában fogalmazta meg, amelyet 2020. október 3-án Assisiben írt alá.

Dilexit nos – Szeretett minket – idézi Szent Pál szavait Ferenc pápa, emlékeztetve: semmi nem szakíthat el minket Krisztus szeretetétől. Ez a szeretet adja meg pápasága mély, evangéliumi lelkületét, amely a ferences karizmával is mélyen rezonál.

Három olyan dokumentum, amelyet Ferenc pápa a 2025-ös keresztúti elmélkedésének záróimájában is megemlít, ezzel is kiemelve pontifikátusa fő irányvonalait. Az imádság végén Assisi Szent Ferenc Imádság a kereszt előtt című fohászát idézi, ezzel visszautalva ferences gyökereire. A pápa hangsúlyozza, hogy

Ugyancsak erdélyi vonatkozás, hogy két apostolutódot, főpásztort ajándékozott nekünk, amikor a gyulafehérvári főegyházmegye élére Kovács Gergely személyében érseket (2019), Kerekes László személyében pedig segédpüspököt (2020) adott nekünk. Kiemelkedő volt a magyarok iránti szeretete és odafigyelése, hiszen az erdélyi látogatását követően másik két alkalommal kereste fel a magyar egyház híveit, hogy találkozhasson velük (2021, 2023).

Számomra Ferenc pápa 12 évnyi szolgálatáról két alapvető gondolat fogalmazódik meg: az irgalmasság és az evangelizáció. Egy sokat idézett interjúban találó képpel élve úgy fogalmazott, hogy az egyháznak tábori kórházként kell működnie azok számára, akiket a posztmodern, relativizmustól átszőtt világ sebez meg – legelső feladata, hogy gyógyítsa ezeket a sebeket. Ferenc pápa mélyen tudatában volt a bűn pusztító hatásának, és arra hívta az egyházat, hogy mutassa fel Krisztus irgalmas arcát a világnak. Emellett

Zárásként egy személyes élményt szeretnék megosztani. Két alkalommal is találkozhattam – ha csak rövid időre is – Ferenc pápával: először Rómában, majd később Csíksomlyón. A somlyói találkozás végén, búcsúzáskor arra kértem őt, hogy imádkozzon értünk, az erdélyi hívekért. A szentatya rám nézett, elmosolyodott, és ezt mondta: