„Nem segít a botránykeltés” – Szijjártó Péter az iskolaügyről, a gyorsvasútról, a Romániára nehezedő brüsszeli nyomásról

Ilyen például az RMDSZ által kezdeményezett oktatási törvénymódosítás vagy a helyi önkormányzati kezdeményezés, amelyek alapján ezt az ügyet meg lehet oldani. Mivel eddig azt tapasztaltuk, hogy Liviu Dragnea komolyan veszi az adott szavát, és azt teljesíteni is akarja, a párbeszéd fenntartása most a legfontosabb.

– A Budapest–Kolozsvár-gyorsvasút megépítésének terve óriási meglepetést keltett. Itt, Erdélyben, Romániában, ahol az infrastrukturális fejlesztések csigatempóban haladnak, egy ilyen elképzelés a tudományos-fantasztikus kategóriába tartozik. Min múlik ennek a projektnek a megvalósulása, s mikor lehet belőle valóság?

– Hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy minden nagyszabású tervet megmosolyognak a kishitűek, azok, akik a kudarcokhoz vannak hozzászokva.

Ha ránézünk Európa térképére, akkor azt látjuk, hogy az infrastrukturális fejlettség tekintetében a közép-európai térség rendkívüli módon lemaradt Nyugat-Európához képest. Ha megnézzük az autópályák és a gyorsvasutak hálózatának sűrűségét a nyugat-, illetve a kelet-európai térség között, akkor óriási különbségeket észlelünk. Ennek történelmi okai vannak, hiszen ez a térség hosszú ideig diktatúra, elnyomás alatt állt, ahol lehetetlenek voltak a nyugatiakhoz hasonló fejlesztések. Ezért nekünk most gyorsabb léptékben kell fejleszteni annak érdekében, hogy behozzuk a lemaradásunkat.

A visegrádi országok abban maradtak, hogy megkezdik egy olyan gyorsvasúthálózat építését, amelyben mind a négy ország érintett. Ez minden valószínűség szerint Budapest–Pozsony–Brno–Krakkó–Varsó-gyorsvasutat jelent majd. Nekünk az az érdekünk – részben az itteni magyarság, részben pedig a magyar–román kapcsolatok szorossága miatt –, hogy ennek a vasútvonalnak a része legyen Románia is. Ez oly módon érhető el, ha Budapest és Kolozsvár között építünk egy szakaszt, amely a románok szándéka szerint egészen Bukarestig tart. Ez számunkra természetesen jó hír.

Továbbá folyamatosan tájékoztatjuk a román kormányt ebben a kérdésben, két hete pedig személyesen tárgyaltam erről a román közlekedési miniszterrel. Ha komolyan gondoljuk a közép-európai fejlesztési programjainkat, akkor azok gyorsvasutak nélkül nem elképzelhetők.

Mi mindig tiszteletben tartottuk és tiszteletben is tartjuk a román kormány szuverén jogát arra, hogy döntéseket hozzon, vagy döntéseket készítsen elő a saját igazságügyi rendszerével kapcsolatban.

– Magyarország most éppen az ENSZ-ben foglalt el kurucos álláspontot a migráció ügyében. Románia, általában a közép-kelet-európai térség országai mennyire mozognak egyszerre Budapesttel ebben a témakörben?

– A közép-európai országok álláspontja ebben a kérdésben nagyon hasonló, a visegrádi négy országé pedig szinte azonos. A külső határok védelmében és a nemzeti szuverenitás megtartásában teljes az egyetértés a V4-ek között. Mi magyarok soha nem fogjuk feladni azt a jogunkat, hogy mi magunk dönthessük el, hogy kikkel akarunk együtt élni Magyarország területén és kikkel nem. Nem fogjuk feladni azt a jogunkat és kötelezettségünket, hogy megvédjük az országunk határait. Az az ország, amelyik nem tudja megvédeni a határait, nem ország többé.

Ezért mi visszautasítjuk és felháborítónak tartjuk, hogy Európában egyes vezetők a migránsok jogait fontosabbnak tartják, mint az európai – köztük a magyar emberek – jogát a biztonságos élethez. A migráció egyértelműen terrorveszélyt és biztonsági kockázatot jelent, márpedig az európai embereknek joguk van ahhoz, hogy terrorfenyegetéstől mentesen éljenek az otthonaikban. Harcolni fogunk az ENSZ-ben azért, hogy a globális migrációs csomagot csak akkor fogadják el, ha az a magyar kormány tizenkét pontját tartalmazza. Erről szerdán ismételten tájékoztattam az ENSZ közgyűlésének elnökét, Miroslav Lajcákot Pozsonyban.