Fotó: Haáz Vince
Vannak még olyan törvényhozási, illetve jogi eljárások, amelyek magukban hordozzák a siker reményét a marosvásárhelyi katolikus gimnázium újraalapításának ügyében – jelentette ki a lapcsoportunknak adott interjúban Szijjártó Péter. Magyarország külgazdasági és külügyminisztere szerint ha most Budapest nekiállna üzengetni és botrányt kelteni, az semmiképpen sem segítene a helyzeten.
2018. március 27., 11:592018. március 27., 11:59
2018. március 27., 12:152018. március 27., 12:15
– Megszületett a jogszabály a román parlamentben a marosvásárhelyi katolikus iskola újraalapításáról, de azt az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette. Az ügy korábban feszültséget keltett a magyar–román államközi kapcsolatokban is. A bukaresti taláros testület döntése után van-e még mozgástere a diplomáciának?
– Ebben a kérdésben én a párbeszédben hiszek, ugyanis ebben az ügyben nagyon magas rangú személyes ígérettel rendelkezünk, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője részéről. Liviu Dragnea házelnök megígérte Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy ezt a kérdést megnyugtatóan rendezni fogják. A PSD elnöke eddig meg is tett mindent annak érdekében, hogy tartsa az ígéretét. A parlament mindkét háza megszavazta azt a törvényt, amely révén újra lehetne alapítani a marosvásárhelyi katolikus iskolát. Az ellenzéki pártok kezdeményezése alapján azonban az alkotmánybíróság behúzta a féket.
Ilyen például az RMDSZ által kezdeményezett oktatási törvénymódosítás vagy a helyi önkormányzati kezdeményezés, amelyek alapján ezt az ügyet meg lehet oldani. Mivel eddig azt tapasztaltuk, hogy Liviu Dragnea komolyan veszi az adott szavát, és azt teljesíteni is akarja, a párbeszéd fenntartása most a legfontosabb.
– A Budapest–Kolozsvár-gyorsvasút megépítésének terve óriási meglepetést keltett. Itt, Erdélyben, Romániában, ahol az infrastrukturális fejlesztések csigatempóban haladnak, egy ilyen elképzelés a tudományos-fantasztikus kategóriába tartozik. Min múlik ennek a projektnek a megvalósulása, s mikor lehet belőle valóság?
– Hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy minden nagyszabású tervet megmosolyognak a kishitűek, azok, akik a kudarcokhoz vannak hozzászokva.
Ha ránézünk Európa térképére, akkor azt látjuk, hogy az infrastrukturális fejlettség tekintetében a közép-európai térség rendkívüli módon lemaradt Nyugat-Európához képest. Ha megnézzük az autópályák és a gyorsvasutak hálózatának sűrűségét a nyugat-, illetve a kelet-európai térség között, akkor óriási különbségeket észlelünk. Ennek történelmi okai vannak, hiszen ez a térség hosszú ideig diktatúra, elnyomás alatt állt, ahol lehetetlenek voltak a nyugatiakhoz hasonló fejlesztések. Ezért nekünk most gyorsabb léptékben kell fejleszteni annak érdekében, hogy behozzuk a lemaradásunkat.
A visegrádi országok abban maradtak, hogy megkezdik egy olyan gyorsvasúthálózat építését, amelyben mind a négy ország érintett. Ez minden valószínűség szerint Budapest–Pozsony–Brno–Krakkó–Varsó-gyorsvasutat jelent majd. Nekünk az az érdekünk – részben az itteni magyarság, részben pedig a magyar–román kapcsolatok szorossága miatt –, hogy ennek a vasútvonalnak a része legyen Románia is. Ez oly módon érhető el, ha Budapest és Kolozsvár között építünk egy szakaszt, amely a románok szándéka szerint egészen Bukarestig tart. Ez számunkra természetesen jó hír.
Továbbá folyamatosan tájékoztatjuk a román kormányt ebben a kérdésben, két hete pedig személyesen tárgyaltam erről a román közlekedési miniszterrel. Ha komolyan gondoljuk a közép-európai fejlesztési programjainkat, akkor azok gyorsvasutak nélkül nem elképzelhetők.
Fotó: Haáz Vince
– Bár nem olyan hevesen, mint Lengyelországot, de Romániát is egyre többet támadják Brüsszelből az igazságszolgáltatási reform miatt. Uniós tagállamként Magyarországnak mi az álláspontja ebben az ellentmondásos vitában?
– Mi a szuverenitás elidegeníthetetlen részének tartjuk, hogy egy ország saját maga határozza meg az igazságügyi és igazságszolgáltatási rendszerének szerkezetét. Látjuk, hogy Románián is óriási nyomás van kívülről minden ehhez köthető ügyben.
Mi mindig tiszteletben tartottuk és tiszteletben is tartjuk a román kormány szuverén jogát arra, hogy döntéseket hozzon, vagy döntéseket készítsen elő a saját igazságügyi rendszerével kapcsolatban.
– Magyarország most éppen az ENSZ-ben foglalt el kurucos álláspontot a migráció ügyében. Románia, általában a közép-kelet-európai térség országai mennyire mozognak egyszerre Budapesttel ebben a témakörben?
– A közép-európai országok álláspontja ebben a kérdésben nagyon hasonló, a visegrádi négy országé pedig szinte azonos. A külső határok védelmében és a nemzeti szuverenitás megtartásában teljes az egyetértés a V4-ek között. Mi magyarok soha nem fogjuk feladni azt a jogunkat, hogy mi magunk dönthessük el, hogy kikkel akarunk együtt élni Magyarország területén és kikkel nem. Nem fogjuk feladni azt a jogunkat és kötelezettségünket, hogy megvédjük az országunk határait. Az az ország, amelyik nem tudja megvédeni a határait, nem ország többé.
Ezért mi visszautasítjuk és felháborítónak tartjuk, hogy Európában egyes vezetők a migránsok jogait fontosabbnak tartják, mint az európai – köztük a magyar emberek – jogát a biztonságos élethez. A migráció egyértelműen terrorveszélyt és biztonsági kockázatot jelent, márpedig az európai embereknek joguk van ahhoz, hogy terrorfenyegetéstől mentesen éljenek az otthonaikban. Harcolni fogunk az ENSZ-ben azért, hogy a globális migrációs csomagot csak akkor fogadják el, ha az a magyar kormány tizenkét pontját tartalmazza. Erről szerdán ismételten tájékoztattam az ENSZ közgyűlésének elnökét, Miroslav Lajcákot Pozsonyban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!