HIRDETÉS

„Nem segít a botránykeltés” – Szijjártó Péter az iskolaügyről, a gyorsvasútról, a Romániára nehezedő brüsszeli nyomásról

Pataky István 2018. március 27., 11:59 utolsó módosítás: 2018. március 27., 12:15

Vannak még olyan törvényhozási, illetve jogi eljárások, amelyek magukban hordozzák a siker reményét a marosvásárhelyi katolikus gimnázium újraalapításának ügyében – jelentette ki a lapcsoportunknak adott interjúban Szijjártó Péter. Magyarország külgazdasági és külügyminisztere szerint ha most Budapest nekiállna üzengetni és botrányt kelteni, az semmiképpen sem segítene a helyzeten.

Fotó: Haáz Vince

– Megszületett a jogszabály a román parlamentben a marosvásárhelyi katolikus iskola újraalapításáról, de azt az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette. Az ügy korábban feszültséget keltett a magyar–román államközi kapcsolatokban is. A bukaresti taláros testület döntése után van-e még mozgástere a diplomáciának?

– Ebben a kérdésben én a párbeszédben hiszek, ugyanis ebben az ügyben nagyon magas rangú személyes ígérettel rendelkezünk, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője részéről. Liviu Dragnea házelnök megígérte Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy ezt a kérdést megnyugtatóan rendezni fogják. A PSD elnöke eddig meg is tett mindent annak érdekében, hogy tartsa az ígéretét. A parlament mindkét háza megszavazta azt a törvényt, amely révén újra lehetne alapítani a marosvásárhelyi katolikus iskolát. Az ellenzéki pártok kezdeményezése alapján azonban az alkotmánybíróság behúzta a féket.

HIRDETÉS

Ha most nekiállnánk üzengetni és botrány kelteni, az semmiképpen sem segítene a helyzeten. Vannak még olyan törvényhozási, illetve jogi eljárások, amelyek magukban hordozzák a siker reményét.

Ilyen például az RMDSZ által kezdeményezett oktatási törvénymódosítás vagy a helyi önkormányzati kezdeményezés, amelyek alapján ezt az ügyet meg lehet oldani. Mivel eddig azt tapasztaltuk, hogy Liviu Dragnea komolyan veszi az adott szavát, és azt teljesíteni is akarja, a párbeszéd fenntartása most a legfontosabb.

– A Budapest–Kolozsvár-gyorsvasút megépítésének terve óriási meglepetést keltett. Itt, Erdélyben, Romániában, ahol az infrastrukturális fejlesztések csigatempóban haladnak, egy ilyen elképzelés a tudományos-fantasztikus kategóriába tartozik. Min múlik ennek a projektnek a megvalósulása, s mikor lehet belőle valóság?

– Hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy minden nagyszabású tervet megmosolyognak a kishitűek, azok, akik a kudarcokhoz vannak hozzászokva.

Aztán az élet mindig bizonyítja, hogy ha nem rendelkezünk nagy tervekkel, akkor nagyon csúnyán lemaradunk abban a globális versenyben, amely a világban zajlik.

Ha ránézünk Európa térképére, akkor azt látjuk, hogy az infrastrukturális fejlettség tekintetében a közép-európai térség rendkívüli módon lemaradt Nyugat-Európához képest. Ha megnézzük az autópályák és a gyorsvasutak hálózatának sűrűségét a nyugat-, illetve a kelet-európai térség között, akkor óriási különbségeket észlelünk. Ennek történelmi okai vannak, hiszen ez a térség hosszú ideig diktatúra, elnyomás alatt állt, ahol lehetetlenek voltak a nyugatiakhoz hasonló fejlesztések. Ezért nekünk most gyorsabb léptékben kell fejleszteni annak érdekében, hogy behozzuk a lemaradásunkat.

A Budapest és Kolozsvár közötti gyorsvasút építése az egész térség fejlesztése szempontjából lényeges, ugyanis ebben a régióban nincsen a nyugat-európai sztenderdek szerinti gyorsvasútnak minősíthető pálya.

A visegrádi országok abban maradtak, hogy megkezdik egy olyan gyorsvasúthálózat építését, amelyben mind a négy ország érintett. Ez minden valószínűség szerint Budapest–Pozsony–Brno–Krakkó–Varsó-gyorsvasutat jelent majd. Nekünk az az érdekünk – részben az itteni magyarság, részben pedig a magyar–román kapcsolatok szorossága miatt –, hogy ennek a vasútvonalnak a része legyen Románia is. Ez oly módon érhető el, ha Budapest és Kolozsvár között építünk egy szakaszt, amely a románok szándéka szerint egészen Bukarestig tart. Ez számunkra természetesen jó hír.

A magyar kormány egymilliárd forintnyi költségvetési forrást jóváhagyott a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, ami bizonyítja a szándék komolyságát.

Továbbá folyamatosan tájékoztatjuk a román kormányt ebben a kérdésben, két hete pedig személyesen tárgyaltam erről a román közlekedési miniszterrel. Ha komolyan gondoljuk a közép-európai fejlesztési programjainkat, akkor azok gyorsvasutak nélkül nem elképzelhetők.

Fotó: Haáz Vince

– Bár nem olyan hevesen, mint Lengyelországot, de Romániát is egyre többet támadják Brüsszelből az igazságszolgáltatási reform miatt. Uniós tagállamként Magyarországnak mi az álláspontja ebben az ellentmondásos vitában?

– Mi a szuverenitás elidegeníthetetlen részének tartjuk, hogy egy ország saját maga határozza meg az igazságügyi és igazságszolgáltatási rendszerének szerkezetét. Látjuk, hogy Románián is óriási nyomás van kívülről minden ehhez köthető ügyben.

Nekünk az az érdekünk, hogy Romániában stabilitás és nyugalom legyen, hiszen jelentős magyar nemzeti közösség él itt, és nekik is fontos a kiszámíthatóság.

Mi mindig tiszteletben tartottuk és tiszteletben is tartjuk a román kormány szuverén jogát arra, hogy döntéseket hozzon, vagy döntéseket készítsen elő a saját igazságügyi rendszerével kapcsolatban.

– Magyarország most éppen az ENSZ-ben foglalt el kurucos álláspontot a migráció ügyében. Románia, általában a közép-kelet-európai térség országai mennyire mozognak egyszerre Budapesttel ebben a témakörben?

– A közép-európai országok álláspontja ebben a kérdésben nagyon hasonló, a visegrádi négy országé pedig szinte azonos. A külső határok védelmében és a nemzeti szuverenitás megtartásában teljes az egyetértés a V4-ek között. Mi magyarok soha nem fogjuk feladni azt a jogunkat, hogy mi magunk dönthessük el, hogy kikkel akarunk együtt élni Magyarország területén és kikkel nem. Nem fogjuk feladni azt a jogunkat és kötelezettségünket, hogy megvédjük az országunk határait. Az az ország, amelyik nem tudja megvédeni a határait, nem ország többé.

Jelenleg nagyon komoly harc zajlik a nemzetközi színtéren arról, hogy a migráció alapvető jog-e. Hát nem az. A biztonsághoz való jog viszont alapvető emberi jog.

Ezért mi visszautasítjuk és felháborítónak tartjuk, hogy Európában egyes vezetők a migránsok jogait fontosabbnak tartják, mint az európai – köztük a magyar emberek – jogát a biztonságos élethez. A migráció egyértelműen terrorveszélyt és biztonsági kockázatot jelent, márpedig az európai embereknek joguk van ahhoz, hogy terrorfenyegetéstől mentesen éljenek az otthonaikban. Harcolni fogunk az ENSZ-ben azért, hogy a globális migrációs csomagot csak akkor fogadják el, ha az a magyar kormány tizenkét pontját tartalmazza. Erről szerdán ismételten tájékoztattam az ENSZ közgyűlésének elnökét, Miroslav Lajcákot Pozsonyban.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS