A demográfi ai csökkenés Romániában nem új keletű. A szociológus szerint lehetett számítani arra, hogy drámaian visszaesik az újszülöttek száma
Fotó: Gábos Albin
Az emberek a kockázatos egészségügyi helyzetben nem vállalnak gyereket – többek között ez is oka annak, hogy száz év leforgása alatt soha nem született olyan kevés gyerek Romániában, mint a tavaly – véli Horváth István szociológus.
2021. február 15., 14:302021. február 15., 14:30
Nemcsak a járvánnyal, hanem a külföldön munkát vállalók arányának növekedésével is összefüggésbe hozható az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közölt adat, miszerint száz év leforgása alatt soha nem született olyan kevés gyerek Romániában, mint a tavaly – mondta el a Krónika kérdésére Horváth István kolozsvári szociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója.
Az INS által közölt statisztikai adatokból kiderült:
Az egészségügyi válság is az oka annak, hogy csökkent a gyerekvállalási kedv az elmúlt évben: ez leginkább Vaslui megyében volt érvényes, ahol 25 százalékkal kevesebb gyerek született, mint 2019-ben.
Horváth István kifejtette, az, hogy száz év leforgása alatt nem született olyan kevés gyerek Romániában, mint tavaly, tulajdonképpen nem jelent meglepetést, egy már régóta meglévő tendencia egyik „állomása”.
„A demográfiai csökkenés Romániában nem új keletű, régóta beszélünk róla. A 2020-as évben a születő gyerekek számának csökkenésén nyilván megmutatkozott a járvány hatása. Az emberek a bizonytalan helyzetben megfontolják a családtervezést anyagi okokból is” – mutatott rá a szociológus. Hozzátette, arról is szó van, hogy
„A szülés eleve kockázatos egészségügyi helyzet, és ez beleágyazódott a pandémia még nagyobb kockázatába. Ilyen körülmények közt kevesebben terveznek családot” – mondta a szociológus.
Arról is beszélt, hogy a népességfogyás is fontos tényező. A statisztikai hivatal adatai szerint megduplázódott tavaly a természetes népességfogyás Romániában az előző évhez képest: míg 2019-ben az elhalálozások száma 57 ezerrel haladta meg a születésekét, 2020-ban a koronavírus-járvány közepette 118 587-tel kevesebb gyermek született, mint ahány ember meghalt az országban.
– mutatott rá a szociológus.
Románia természetes népszaporulata csaknem három évtizede, 1992-ben került negatív tartományba, azóta egyre súlyosbodik a népességfogyás. Az állandó lakosság 2014-ben húszmillió alá csökkent, pedig a rendszerváltozáskor még több mint 22 millió volt. A demográfiai adatokat az egészségügyi válság mellett az is kedvezőtlenül befolyásolja, hogy több mint négymillió román állampolgár él külföldön, akiknek zöme az aktív lakossághoz tartozik, vagyis közöttük sokan vannak olyanok, akik a gyermekvállalás szempontjából fontos 25–45 év közötti korosztályhoz tartoznak.
Kevés gyermek született. A szociológus szerint az emberek a bizonytalan helyzetben megfontolják a családtervezést
Fotó: Haáz Vince
Horváth István elmondta, a járvány előtti években is egyre kevesebb gyereket vállaltak a romániaiak, ez a tendencia folytatódni látszik. „Az 1990-es évek elején született nemzedék tagjai nagy számban bekapcsolódtak a migrációba, külföldön dolgoznak, és amíg nincs stabil egzisztenciájuk, nem vállalnak gyereket. A külföldi munkát nagyon sokan átmeneti élethelyzetnek tekintik.
– mondta a szociológus. Hozzátette, az idénymunkára külföldre menők esetében is érvényes ez, nem nagyon terveznek családot.
A magyarok által is lakott megyékben az országos átlagnál valamivel kevésbé csökkent az újszülöttek száma: Maros megyében 4,2 százalékkal, Kovászna megyében 7,1 százalékkal, Hargita megyében 11,1, Kolozs megyében 9,1, Bihar megyében 10,4, Szilágy megyében pedig 5,2 százalékkal született kevesebb gyerek tavaly, mint tavalyelőtt. „Ha a székelyföldi megyék helyzetét a romániai átlaghoz viszonyítjuk, kiderül, hogy ott valamelyest beállt egyfajta „visszarendeződés” a családmodellek tekintetében. Sok esetben a férfi az aktív kereső, és a nő az, aki ellátja a háztartást, ebben benne van a gyerekgondozás is” – mondta Horváth István. A szociológus úgy vélekedett, az, hogy egyes helyeken nem csökkent drasztikusan az újszülöttek száma, összefügghet a nők munkaerőpiaci helyzetének alakulásával is.
„Azokban a régiókban, ahol gyakori volt a tradicionális családmodell, ott ez valószínűsíthetően újra érvényes lett: a férfiak aktívak a munkaerőpiacon, mondjuk évente 9 hónapot külföldön dolgoznak, a nők pedig aktivitásukat a háztartásban végzik – létezik egy ilyen tendencia is” – mondta a szociológus. Mint kifejtette, bár a jelenség nem általános, de létezik: a migráció egyik vonzata, hogy a férfiak idénymunkában képesek annyit keresni, hogy a háztartásnak elég legyen, ez lehetővé teszi, hogy a nők otthon gyereket nevelhessenek – ez pedig kedvez a gyermekvállalásnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás