Hirdetés

„Nem hagyhatom, hogy a napilap elvigye a süllyesztőbe”. Csinta Samu Ajtók kilátással című új beszélgetőkönyvéről

Csinta Samu

Csinta Samu író, újságíró új kötete

Fotó: Csinta Samu

Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, de időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe – írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel. A kötet mögött nem csupán szerkesztői döntés, hanem belső kényszer húzódik: Csinta Samu meg akarta menteni azokat az eszmecseréket, amelyek túl értékesek ahhoz, hogy a napi sajtó múló idejében merüljenek feledésbe.

Tóth Gödri Iringó

2026. március 03., 18:442026. március 03., 18:44

Csinta Samu író, újságíró második, Ajtók kilátással című beszélgetőkönyve nem tervezett folytatásként, inkább belső szükségszerűségként született meg. A szerző szerint egyszerűen nem hagyhatta, hogy azok a rangos, tartalmas eszmecserék, amelyek az évek során napilapban láttak napvilágot, eltűnjenek az idő sodrában. Az Ajtók kilátással így nem puszta válogatás, hanem mentés is: annak a meggyőződésnek a lenyomata, hogy az életről, világról, hitről és identitásról folytatott beszélgetéseknek hosszabb élet jár, mint amit a napi sajtó keretei kijelölnek. Vagy ahogy Csinta Samu fogalmaz tréfálkozva: hogy tűzgyújtók legyenek.

A hiányérzet, ami könyvvé állt össze

Az új kötet megszületését részben a korábbi, Por alatt parázs című beszélgetőkönyvének sikere indokolta: a példányok elfogytak, újranyomásról is szó esett. Ám Csinta Samu szerint a lényeg nem ez. Sokkal inkább az a folyamatos, évek óta benne dolgozó hiányérzet, amely a Háromszékben 2015 óta készített beszélgetései kapcsán gyűlt benne.

Hirdetés

Ugyanis a napilap természetéből fakad, hogy gyorsan él és gyorsan múlik. Az egyik nap még címlapon szereplő interjú néhány hét múlva már a múlt része.

Ez a sors azonban megannyi beszélgetés esetében nem méltó, különösen nem azok számára, amelyek nem aktuálpolitikai reflexiók, hanem életút-elemző, gondolati mélységeket kutató diskurzusok.

„Sajnáltam, hogy a napilap efemer jellege elvigye ezeket, hogy pillanatok alatt süllyesztőbe kerüljenek” – fogalmazott megkeresésünkre a sepsiszentgyörgyi író, újságíró, a Krónika korábbi főszerkesztője. Nem klasszikus, hírre reagáló interjúkról van szó. Sokszor egy elejtett félmondat, egy korábbi megszólalás, egy személyes élethelyzet volt az, ami felkeltette a figyelmét egy téma, egy alany irányt. És mivel – ahogy ő maga mondja – abban a luxusban volt, van része, hogy arról ír, amiről akar, ezek a beszélgetések nem kényszerpályán születnek.

„Pontosabban csak arról írok, amiről akarok” – szögezte le, nyomatékosítva, hogy ez a szabadság adja a könyv gerincét is.

A mostani kötet 32 beszélgetést tartalmaz, és már most megfogalmazódik benne az újabb hiányérzet. De ezt nem ígéretként, inkább belső állapotként említi: valahol mindig maradnak még „örökkévalóságnak” szánt szövegek.

Erdély mint kincsesláda

Noha az interjúalanyok köre rendkívül változatos – magyarországi és erdélyi írók, lelkészek, sportolók, közéleti szereplők –, bizonyos témák szinte észrevétlenül összekötik a beszélgetéseket. Az írókkal folytatott diskurzusokban például újra és újra felmerül az erdélyiség kérdése.

Bodor Ádám kapcsán kezdte tudatosabban vizsgálni, miként él tovább Erdély azoknak az íróknak a műveiben, akik Magyarországra települtek át. De a jelenség nem egyedi: Tompa Andreával, Vida Gáborral és másokkal is szóba került. A válaszok nem voltak egyformák, mégis egymásra rímelnek.

A metafora, amelyet Csinta Samu a téma kapcsán használ, plasztikus: az emlékezet egy kincsesláda. Az író, költő – az interjú alanya – egész életében gyűjt bele tapasztalatot, történetet, fájdalmat, örömöt. Van, amit bátran felnyit, és van, amit „gyorsan vissza kell dugni”. Néha azért, mert megijed a szembesüléstől, néha mert még nem jött el az ideje, néha mert nem látja elég általános érvényűnek. A téma azonban nem tűnik el: zakatol benne tovább. Ez a zakatolás – az emlékek, a megíratlan történetek belső nyugtalansága – az interjúkban is tetten érhető. A beszélgetések így nemcsak portrék, hanem betekintések abba a folyamatba is, ahogyan egy alkotó viszonyul saját múltjához.

Csinta Samu Galéria

„Sajnáltam, hogy a napilap efemer jellege elvigye ezeket, hogy pillanatok alatt süllyesztőbe kerüljenek” – jelentette ki a szerző a kötetet alkotó beszélgetésekről

Fotó: Filep Zsombor

Spiritualitás és az „ordas szándék”: beszélni a halálról

A kötetben feltűnően sok a lelkészekkel készült beszélgetés, ami részben Csinta Samu személyes útjának következménye. Mint mondta,

maga is egyre inkább foglalkozik a spiritualitás kérdéskörével. A mai ember Istenhez, hithez, transzcendenciához fűződő viszonya szerinte nem csupán egyházi ügy, hanem közös, tanulságos kérdés.

A lelkészekkel készült interjúk többsége vallási ünnepek kapcsán született, ám igyekezett őket kiragadni a puszta naptári aktualitásból. A periodicitás fontos, de a kérdések túlmutatnak rajta. Csinta azt is elárulta, hogy egy következő, még formálódó terve középpontjában a halál és az elengedés témája állna: nemcsak lelkészekkel, hanem gondozókkal, pszichológusokkal beszélgetne – spirituális megközelítésben. Nem ígéretként mondta, inkább belső kényszerként: „bennem van”.

Felidézte, hogy egy cigány virrasztás élménye hozza közel hozzá ezt a témát: egy füsttel teli szoba, ahol kártyáztak, pálinkáztak, szivaroztak a felravatalozott körül. Nem groteszk, hanem mélységesen emberi jelenet. Később, egy népzenész barát temetésén, a ravatal körül beszélgetve ugyanez az érzés fogta el: mintha bármelyik pillanatban beleszólhatna a társalgásba. Az elengedés nem tragikus összeomlás volt, hanem búcsú egy útra induló baráttól.

Ezt a tapasztalatot szeretné egyszer tudatosan, több nézőpontból körbejárni – a paptól az elfekvőben dolgozó gondozóig. Nem szenzációként, hanem megértési kísérletként.

Nem exkluzivitás, hanem kerek beszélgetés

A friss kötet kapcsán az is elhangzott, hogy Csinta Samu nem hisz az exkluzív interjú műfajában. Azt vallja, ha valaki hajlandó a világgal szóba állni, aligha csak egyetlen embernek mondja el a gondolatait. A kötetben szereplő beszélgetések kapcsán a büszkeség nem abból fakad, hogy máshol nem hangzott el valami, másnak nem beszélt valaki, hanem abból, ha sikerül „szép, kerek” beszélgetést folytatni életről, világról.

Másfelől a válogatásnál volt egy sajátos rendezőelv: felidézni a beszélgetések hangulatát. Azok kerültek be, amelyeknek gesztusai, tekintetei, reakciói azonnal visszatértek az emlékezetébe. Ha a hangulat megjött, elővette a szöveget, újraolvasta, finomította – de alapvetően „álltak a lábukon
”.

Csinta Samu Galéria

Nem volt tematikai kizárás, nem maradt ki interjú azért, mert nem illett volna a sorba, a határt inkább a terjedelem szabta meg: nem akart „merényletet az olvasó ellen” egy túl vaskos könyvvel. Az első kötet egyik nagy élménye Szilágyi Istvánnal való találkozása volt. Sokan óvták: „meg fog enni az öreg”. Végül többórás beszélgetés lett belőle, majd évekig tartó emberi kapcsolat. Olyan közelségbe került az író későbbi műveinek születéséhez, hogy az már nem csupán interjú, hanem beavatás volt.

Csinta Samu élményt jelentő beszélgetései

A mostani kötetből is több beszélgetést kiemelt. A Tompa Andreával készült, amely a könyv címadó interjúja, mindenképpen ilyen: hosszú, zárórán túl nyúló eszmecsere volt egy kocsmaasztalnál, amelyben sikerült megtalálni a közös hangot.

A Kovács István unitárius püspökkel készült, Világraszóló transzilvanikum című a tordai országgyűlés kerek évfordulója kapcsán született. Bár aktualitás hívta életre, mégis sikerült megőriznie a bensőségességet – amit az is adott, hogy Csinta és Kovács fiatalkoruk óta jól ismerik egymást –, miközben nagy ívű, tartalmas beszélgetéssé tágult.

A sport világából szerinte a Kicsid Gábor: Kicsid honvédjai című interjú emelhető ki, amely egy magyar kisebbségi közegből induló, román színekben világsztárrá váló sportoló életútját világítja meg más perspektívából. A magyarság megőrzése, identitás és karrier viszonya itt nem jelszavakban, hanem személyes döntésekben jelenik meg.

Zsille Gáborral pedig a 48-as forradalom első napjairól, Petőfi alakjáról folytatott beszélgetés árnyalja a tankönyvi képet. Nem ikonrombolásként, hanem a történelmi tények józan, árnyalt újraolvasásaként.

Az Ajtók kilátással bemutatósorozata Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban indul március 5-én, csütörtökön 18 órától, majd Kolozsváron, a Vallásszabadság Házában folytatódik március 11-én 18 órakor. Március 12-én 17.30-tól Marosvásárhelyen, a Gemma Kávézó és Könyvesboltban, március 24-én 17.30-tól Székelyudvarhelyen, a Városi Könyvtárban találkozhatnak az olvasók a szerzővel, a sorozat pedig március 31-én 19 órától Baróton, a Gyulai Líviusz Városi Könyvtárban zárul.

korábban írtuk

Zavaros idők, időtlennek szánt interjúk - Csinta Samu új kötetének bemutatója Kolozsváron
Zavaros idők, időtlennek szánt interjúk - Csinta Samu új kötetének bemutatója Kolozsváron

A Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely szervezésében Kolozsváron is bemutatták Csinta Samu újságíró, közíró Por alatt parázs című interjúkötetét.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 04., vasárnap

Lerövidült a diagnózistól a műtétig vezető út: közösen fejlesztette az onkológiai ellátást Szeged és Temesvár

Európai uniós támogatással fejlesztették az onkológiai sebészeti ellátást Szeged és Temesvár térségében, a projekt lerövidítette a daganatos betegek diagnózistól műtétig vezető útját.

Lerövidült a diagnózistól a műtétig vezető út: közösen fejlesztette az onkológiai ellátást Szeged és Temesvár
Hirdetés
2026. október 04., vasárnap

Assisi Szent Ferenc tranzitusáról emlékeztek meg halálának 800. évfordulóján

1226. október 3-án hunyt el a ferences rend alapítója, Assisi Szent Ferenc, és a 800. évforduló alkalmából Erdély-szerte is megemlékeztek a ferences templomokban a tranzitusáról, azaz az Atya világába való átmeneteléről.

Assisi Szent Ferenc tranzitusáról emlékeztek meg halálának 800. évfordulóján
2026. október 04., vasárnap

ÖröKRE: az online térben is, közel háromszáz videóban hirdetik az igét református lelkipásztorok

Hetente kétszer szólal meg az ige az ÖröKRE YouTube-csatornán, amelyet 2024 elején indított útjára missziós projektként a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Azóta közel háromszáz áhítat készült több mint száz lelkipásztor közreműködésével.

ÖröKRE: az online térben is, közel háromszáz videóban hirdetik az igét református lelkipásztorok
2026. október 03., szombat

Bognár Levente „ars politikája”: úgy akartam befejezni, hogy bárkinek a szemébe nézhessek (2.)

Húsz év folyamatos kompromisszumok közepette – így jellemezte a 2000-től 2020-ig tartó aradi alpolgármesteri megbízatását Bognár Levente, aki október 1-jén, csütörtökön ünnepelte 70. születésnapját. Életút-interjúnk 2. része.

Bognár Levente „ars politikája”: úgy akartam befejezni, hogy bárkinek a szemébe nézhessek (2.)
Hirdetés
2026. október 03., szombat

Migránscsempészet: Magyarországra is szállított a bűnszervezet

Hat, 25 és 50 év közötti személy ellen indított kivizsgálást a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség Krassó-Szörény megyei területi szolgálata és a megye rendőrsége szervezett bűnözői csoport létrehozása és migránscsempészet gyanúja miatt.

Migránscsempészet: Magyarországra is szállított a bűnszervezet
2026. október 03., szombat

Boc: kezd problémává válni a 20 ezer EU-n kívüli bevándorló Kolozsváron

Emil Boc vészharangot kongat: több mint 20 ezer Európai Unión kívüli személy él Kolozsváron, és „ez kezd problémává válni”. Kolozsvár polgármestere nyelvi tesztet, a beilleszkedés minimális szintjének betartását javasolja.

Boc: kezd problémává válni a 20 ezer EU-n kívüli bevándorló Kolozsváron
2026. október 03., szombat

Az „orvvadászat olcsóbbá tételével” vádolják az RMDSZ-t

Az Agent Green pénteken bírálta az „orvvadászat olcsóbbá tételét”, miután az RMDSZ parlamenti képviselői által a szenátusba benyújtott tervezet 40 000 euróról 500 euróra csökkenti a kvótán felül, illegálisan kilőtt medvék után fizetendő kártérítést.

Az „orvvadászat olcsóbbá tételével” vádolják az RMDSZ-t
Hirdetés
2026. október 03., szombat

Gyermekpszichodráma: játékban mondhatják el azt is, amire még nincsenek szavaik

Olyan érzéseket, nehézségeket is megjeleníthetnek a gyerekek a játékban, amelyeket még nem tudnak vagy nem mernek szavakba önteni – többek között erre teremt lehetőséget a gyermekpszichodráma, októbertől Kolozsváron is.

Gyermekpszichodráma: játékban mondhatják el azt is, amire még nincsenek szavaik
2026. október 02., péntek

Fordítás helyett saját magyar tankönyvek: gyökeres váltás döcögős kezdettel az erdélyi iskolákban

Új fejezet kezdődött a romániai magyar oktatásban: a 2026–2027-es tanévtől a IX. osztály számára már nem román nyelvű tankönyvek magyar fordításai készülhetnek, hanem magyar szakemberek által magyarul megírt tankönyvek kerülhetnek az oktatásba.

Fordítás helyett saját magyar tankönyvek: gyökeres váltás döcögős kezdettel az erdélyi iskolákban
2026. október 02., péntek

Nem tetszett a kilátás? Kövekkel rongálták meg a Maros-parti panorámagát üvegtábláit

Alig öt évvel a felépítése után szinte teljesen tönkretették az aradi Maros-parton kialakított panorámagát üvegtábláit. A mintegy 300 edzettüveg-panelből már csak néhány maradt épen.

Nem tetszett a kilátás? Kövekkel rongálták meg a Maros-parti panorámagát üvegtábláit
Hirdetés
Hirdetés