Romániában nem értjük, hogy mi a sport, Magyarország e tekintetben példamutató

„Lehet három hónap alatt írni egy sportstratégiát, amit senki nem vesz komolyan. Mi ezzel szemben két évig dolgoztunk, 500 emberrel egyeztettünk, 380 aktív szereplő véleményét elemeztük. De úgy tűnik, a probléma nem az, hogy nincs anyag – hanem hogy nincs akarat” – fogalmazott Hințea.

Három súlyos veszély: széttöredezett rendszer, alacsony presztízs, stratégiai vakság

A stratégia három rendszerszintű problémára hívja fel a figyelmet:

1. A sport társadalmi jelentőségének el nem ismerése.
   „A sportot sokan továbbra is úgy kezelik, mint szabadidős szórakozást, vagy elitversenyzők világát. Pedig a sport az egészséges társadalom, az oktatás, a közösségfejlesztés és a gazdaság alapköve” – mutatott rá Hintea. Kifejtette, a román állam éveken át nem vette komolyan a sportot, és ez ma is meglátszik a törvénykezés, a finanszírozás és az oktatás szintjén.
2. Az intézményi káosz.
   „Nem az a baj, hogy sok szereplő van – az a baj, hogy nincs közös céljuk” – mondta a professzor. Az oktatási, sport-, egészségügyi, védelmi, közlekedési minisztérium is üzemeltet sportstruktúrákat, de ezek nem kommunikálnak egymással. A sportügy koordinálása senki tényleges felelőssége nem lett – és ez bénítja a rendszert.
3. A három alappillér szétválása: sport az iskolában, a közösségben és az élsportban.
   Ha ezek nincsenek összehangolva, minden próbálkozás félsiker marad. „A testnevelésórák leértékelődnek, a közösségi sport elérhetetlen vidéken, az élsport pedig intézményes háttér nélkül fulladozik” – sorolta a professzor.

A vidéki közösségek sportinfrastruktúrája sok helyen nulla: „egy leendő bajnok ott vesz el, ahol nincs semmiféle edzéslehetőség.”

A magyar modell: ahonnan tanulni lehet

Hințea és csapata 12 európai sportstratégiát vizsgált meg, és több jó példát is beépített a román dokumentumba.

„Bár vannak fenntartásaim az ottani rendszerrel, be kell látnunk, sport tekintetében Magyarország példásan priorizált, rendszerben gondolkodott és látható eredményeket ért el” – mondta Hințea, hozzátéve, hogy ők is ezt javasolták, hogy legyenek nemzeti prioritású sportágak, mint például a torna vagy a kézilabda, azok a sportágak melyeket nem a nulláról kell felépíteni, és legyen világos, hová megy a pénz és miért.

„A sport nem a stadionokban kezdődik, hanem az iskolapadban”

Hințea külön kitért a testnevelés katasztrofális helyzetére.

Még elkeserítőbb, hogy sok gyerek szégyelli, ha sportol. Egy friss felmérés szerint a románok 18 százaléka (!) zavarban van, ha mások előtt sportol, ami a szakértő szerint tulajdonképpen mindent elmond a sport társadalmi presztízséről. És arról is, miért sürgős egy szemléletváltás.

A szakember azt is leszögezte, az is tény, hogy rengeteg jó dolog történik Romániában – stadionok, tornatermek, helyi bajnokságok. De ez nem elég. „Fel kéne ismerni, hogy a sport stratégiai érték, nem pedig mellékes dolog: nem úgy kéne használni, hogy ifjúsági és sport..., hanem kormányközegben, minisztériumok szintjén külön domínium kéne legyen. Nem csodára van szükség, csak arra, hogy valaki kimondja: a sport fontos. Ha ez megtörténik, akkor Románia tíz éven belül nemcsak nézheti a sportot – hanem része is lehet annak” – mutatott rá a professzor.

korábban írtuk

Ronaldinho és barátai Kolozsváron rúgják a bőrt Mutuék ellen

Ronaldinho és barátainak játékát csodálhatja meg élőben a kolozsvári közönség azon a sportfesztiválon, amelynek fénypontja az egykori világsztár futballisták bemutató mérkőzése a román válogatott volt jeles képviselői ellen.