
Idén másképp. Két évvel ezelőtt még tömegek ünnepeltek december elsején Gyulafehérváron (archív felvétel)
Fotó: Rostás Szabolcs
Az előzetes tervektől eltérően nem oldották fel december 1-jén a vesztegzárat Gyulafehérváron – közölte kedd reggel a Fehér megyei prefektúra.
2020. december 01., 09:552020. december 01., 09:55
2020. december 01., 11:042020. december 01., 11:04
A hatóságok Gyulafehérváron, Balázsfalván és Maroscsügeden további hét nappal meghosszabbították a karantént, ugyanis ezeken a településeken továbbra is magas (8,29; 10,01; illetve 10,72 ezrelék) a fertőzöttek aránya – számolt be az Agerpres.
Gabriel Pleșa, Gyulafehérvár szeptemberben megválasztott polgármestere (USR-Plus) hétfőn még úgy nyilatkozott, hogy szeretettel várják mindazokat, akik a minivakáció után a román nemzeti ünnepen ellátogatnak a városba. Az elöljáró közölte, a vendégek meglátogathatják a történelmi nevezetességeket, a hatóságok és a rendvédelmi szervek pedig „elegánsan” fogják felhívni a figyelmüket a járványügyi szabályok betartására.
December elseje Románia nemzeti ünnepe – 1918-ban ekkor mondták ki Erdély és az akkori Román Királyság egyesülését éppen Gyulafehérváron. Egyébként a koronavírus-járvány okán bevezetett korlátozó intézkedések miatt országszerte a nyilvánosság kizárásával ünneplik kedden Románia nemzeti ünnepét. Az országos katasztrófavédelmi bizottság november 12-én elfogadott határozatával 30 nappal meghosszabbította a veszélyhelyzetet Románia területén, és úgy döntött, hogy a nemzeti ünnepnek szentelt, legtöbb egyórás hivatalos ünnepségeket, a nyilvánosság kizárásával, Bukarestben legtöbb négyszáz, a megyeszékhelyeken legtöbb száz résztvevővel tartják meg, a járványügyi intézkedések betartásával.
Az erdélyi mezőgazdaság legnagyobb kihívása, hogy a nagy mennyiségben megtermelt gabona jelentős része feldolgozatlanul hagyja el az országot. Egy kolozsvári vállalatcsoport azonban arra tett kísérletet, hogy ezt a logikát megfordítsa.
Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el.
„Végignyalta” a legnépszerűbb online szállásközvetítőket a nagyváradi polgármesteri hivatal, és több mint 600 olyan lakást azonosított, amelyet rövid távú szállásként adnak ki, azaz hivatalosan többszörös ingatlanadót kell fizetni utánuk.
Zöld jelzést kapott az új sóbánya kiépítése a Kolozs megyei Palackoson, miután a beruházó megszerezte a szükséges engedélyeket. A több szakaszban, akár 30 millió euróból megvalósuló projekt munkahelyeket teremt, és a térség gazdasági fellendülését ígéri.
Itthon maradásra köteleznék a frissen végzett orvosokat Romániában. A Krónikának külföldön praktizáló erdélyi orvosok beszéltek arról, miért vonzóbb Nyugaton az orvosi pálya, illetve milyen feltételekkel lehetne megtartani és hazacsábítani az orvosokat.
Jótékonysági estnek ad otthont március elsején a marosvásárhelyi Kultúrpalota, a bevételt két, súlyos lakhatási gondokkal küzdő Maros megyei család megsegítésére fordítják.
Felhívással fordult szerdán a marosvásárhelyi magyarsághoz a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), arra kérve a közösség tagjait, hogy vegyenek részt a március 10-i, székely szabadság napi megemlékezésen és felvonuláson.
Megszavazta a román parlament mindkét háza a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is.
Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt, a negyvennapos szent idő, amely a húsvéti feltámadás ünnepére készít fel – emlékeztet többek közt a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye.
Szatmár megyében két településvezető saját kezébe venné a kezdeményezést: Krasznabéltek és Nagyszokond összevonásával hoznának létre egyetlen nagyobb községet, mindez azonban éles politikai, társadalmi és kisebbségjogi vitákat is kiváltott.
szóljon hozzá!