A magyar–román közegészségügyi fejlesztés fő célkitűzései. Az asztalnál: Molnár Sándor és Florina Ionescu
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A daganatos megbetegedések korai felismerésére és kezelésére, a prevencióra és a közegészségügyi infrastruktúra fejlesztésére irányuló magyar–román együttműködést ültet gyakorlatba Békés és Arad megyei európai uniós támogatással. A népegészségügyi projekt egyik célja a hosszú távú egészségügyi előnyök és az orvosi szolgáltatásokhoz való méltányos hozzáférés biztosítása a magyar–román határ menti térségben élőknek.
2025. június 19., 07:582025. június 19., 07:58
2025. június 19., 15:032025. június 19., 15:03
Valamivel több mint 9 millió euróból fejlesztik a Békés vármegyei és az Arad megyei közegészségügyi ellátórendszereket annak a magyar–román határon átnyúló projektnek a keretében, amelyhez az Európai Unió több mint 7 millió euró vissza nem térítendő támogatást nyújt. A pályázat lebonyolítója a Békés Vármegyei Közgyűlés, partnere Arad megye tanácsa, az épületfelújítások és eszközbeszerzések haszonélvezői a Békés Vármegyei Központi Kórház és az orosházi dr. László Elek Kórház és Rendelőintézet, illetve az Arad Megyei Sürgősségi Kórház.
A terveket ismertető szerdai aradi sajtótájékoztatón Iustin Cionca Arad megyei tanácselnök kiemelte a Békés megyével folytatott gyümölcsöző együttműködéseket a közegészségügy, a közúti infrastrukturális fejlesztések, a kultúra, a műemlékvédelem és a közösségépítés terén, azt pedig, hogy magyarországi kollégája, Molnár Sándor a mostani választási ciklus során már harmadszor látogat Aradra, az együttműködés folytatása melletti elköteleződés „szándéknyilatkozataként” értékelte.
Mintegy 9 millió euró vissza nem térítendő támogatáshoz jut az Arad megyei önkormányzat fenntartásába tartozó Arad Megyei Sürgősségi Kórház, amelynek onkológiai osztályát szerelik fel modern eszközökkel, illetve nyolc műtőjét újítják meg.
„Nem akarunk betegek exportőrei lenni, azt szeretnénk, hogy a páciensek nálunk találjanak szakértelmet és méltányos ellátást” – jelentette ki Iustin Cionca, arra utalva, hogy az elmúlt három évtizedben jellemző volt Románia nyugati határvidékére a gyógyturizmus, azaz sok beteg a magyarországi kórházakat választotta diagnózis felállítása, kezelés előírása, műtét vagy rehabilitáció céljából.
Becsei László főigazgató, az asztalnál pedig Iustin Cionca Arad megyei tanácselnök
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Molnár Sándor, a Békés Vármegyei Közgyűlés elnöke felszólalásában kifejtette: „A projekt célja, hogy javítsa a határ menti térségek lakosságának életminőségét, erősítse a magyar és a román egészségügyi rendszerek közötti szinergiákat, és hosszú távon elősegítse a területi kohéziót, azaz azt, hogy a régió lakói valóban egy közös, élhető térség részévé legyenek.”
Florina Ionescu, az Arad Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere felsorolta, hogy a támogatásból többek között az onkológiát látják el modern ultrahang-készülékekkel, a hematológia a citosztatikus gyógyszerek előállítására alkalmas berendezéseket kap, az urológia pedig három olyan berendezéssel gyarapszik, amelyek a megelőzést szolgálják és a célzott biopsziákat teszik lehetővé.
A sajtótájékoztatón elhangzott: mind Arad, mind Békés megyében vezető halálok a rák, de Becsei László, a Békés Vármegyei Központi Kórház főigazgatója érdeklődésünkre elmondta: nem csak a két szomszédos megyére jellemző ez, sőt!
„Ez világszerte jellemző, és sajnos ez alól mi sem vagyunk kivételek, mind a két országban a daganatos betegségek a kardiovaszkuláris megbetegedések mellett a vezető halálokok közé tartoznak, úgyhogy napi feladatunk és kötelességünk, hogy ezeket a betegeket gyógyítsuk, de akkor tudtunk eredményeket elérni, hogyha a megelőzésre is kiemelt figyelmet fordítunk” – nyilatkozta a Krónikának.
A magyar–román együttműködésnek egyik fő célja a daganatos megbetegedések korai felismerése
Fotó: Arad Megyei Tanács
Mint mondta, a projekt keretében a három kórház külön-külön tervez infrastrukturális fejlesztéseket, illetve párhuzamosan eszközbeszerzéseket, amelyek a daganatos betegek diagnosztikájához, terápiás ellátásához szükségesek. „Igyekszünk a prevencióban minél hatékonyabban részt venni, hiszen hiába vannak eredményes szűrési formák, a lakosság részvételi hajlandósága nagyon alacsony.
A pályázat céljai között szerepel, hogy olyan közös adatbázist tudjunk létrehozni, amelyben mind a betegségek megjelenését, mind a betegek gyógyítását közös platformra helyezve vizsgáljuk az eredményeket, ebből vonunk le szakmai betegellátási következtetéseket, és a határon átnyúló betegellátásnak a feltételeit kialakítjuk” – részletezte Becsei László.
A kórházigazgató kifejtette: a primer prevenció az egészséges életmód, az olyan életvitel, ami a betegségek kialakulását megakadályozza, a szekunder prevencióhoz már a szűrővizsgálatok tartoznak. Magyarországon ezt népegészségügyi szűrések keretein belül teszik, és az a acél, hogy a kialakult daganatot minél koraibb fázisában észrevegyék, mert annál eredményesebben gyógyítható.
„Magyarországon van emlőrákszűrés, méhnyakrákszűrés, vastagbélrákszűrés, szájüregi rákszűrés, ugyanis ezek a daganatos betegségek közül is a legfőbb halálokozók, de bizonyos életkorban, bizonyos rendszerességgel végzett szűrésekkel nagyon korai stádiumban »elkaphatók«, és akkor még gyógyíthatók” – tette hozzá.
A rendezvény végén az aradi házigazdák az egykori városi kórházba és az újonnan kialakított onkológia épületébe is elkalauzolták magyarországi vendégeiket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Parajdon román zászlót rakott a sóbánya bejáratához, Udvarhelyen a magyarok és az RMDSZ ellen hergelt Lucian Mușat AUR-os parlamenti képviselő, Szatmárnémetiben a PNL főtitkára pedig amiatt háborog, hogy október 23-án csak magyar zászlót lehetett látni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint szerda délig csapadékos, szeles időjárás várható, és a magasabban fekvő hegyekben havazni fog.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!