A kolozsvári oktatási intézményben 150 éve folyik magyar nyelvű oktatás
Fotó: Facebook/BBTE/Jancsik Gergő
„Ami volt, volt, a történelemért nem mi vagyunk a felelősek” – mondta a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) múltjára utalva Daniel David rektor. A felsőoktatási intézmény vezetője a magyar tagozat fennállásának 150. évfordulója kapcsán rámutatott: az intézmény erejét épp a multikulturális jellege adja.
2022. május 11., 16:012022. május 11., 16:01
„Mi együtt vagyunk erősek” – jelentette ki Daniel David, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora a kolozsvári felsőoktatási intézmény román, magyar és német tagozatára utalva abból az alkalomból, hogy idén ünnepli fennállásának 150. évfordulóját az egyetem magyar tagozata.
Külön hangsúlyozta a kolozsvári intézmény és a Szegedi Tudományegyetem közötti együttműködést, melynek keretében kedden három – magyar, román és angol – nyelvű emléktáblát lepleztek le Csongrád-Csanád megye székhelyén, a Dóm téren a szegedi egyetem centenáriuma alkalmából.
A kincses városi 150. évfordulós ünnepségeket beharangozó szerdai sajtótájékoztatón Soós Anna rektorhelyettes rámutatott: tekintettel a közös gyökerekre, a tavalyi, az egyetem elődjének tekintett Jezsuita Akadémia alapításának 440. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségek után idén ismét együtt ünnepel a kolozsvári és a szegedi egyetem. (A szegedi felsőoktatási intézmény a trianoni békeszerződés után egy évvel Erdélyből menekülni kényszerült kolozsvári I. Ferenc József egyetem jogutódja). Ennek keretében
A hasonló tartalmú emléktábla mindkét városban arra emlékeztet, hogy Báthory István erdélyi fejedelem, Litvánia és Lengyelország királya 1581. május 12-i alapítólevelével egyetemi rangú intézmény alapjait vetette meg. (A járványhelyzetre való tekintettel az emléktáblát a tavalyi 440. évfordulón nem sikerült leleplezni.)
Soós Anna és Markó Bálint rektorhelyettesek a szegedi emléktábla avatóján
Fotó: Facebook/University of Szeged
„A 150. évforduló átvisz minket a múltból a jelenbe” – fogalmazott a magyar tagozat vezetője, hangsúlyozva, hogy a kolozsvári magyar oktatás a minőség jegyében indult. „Ezt a hagyományt próbáljuk megőrizni a jövőben is” – jelentette ki Soós Anna többek között a felsőoktatási intézményben oktató neves matematikusokat említve. Elmondta, a jelenlegi oktatást bemutatandó
A jubileumi év fő rendezvénye az október 12–13-án megszervezendő tudományos konferencia, ekkor lesz ugyanis épp 150 éve annak, hogy 1872. október 12-én I. Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia császára és Magyarország királya szentesítette „A kolozsvári magyar királyi tudományegyetem felállításáról és ideiglenes szervezéséről” szóló XIX. és XX. törvénycikkeket, amelyek biztosították a kolozsvári tudományegyetem működését.
A BBTE honlapján elérhető leírás szerint az egyetemen négy különálló kar létesült: a Jog- és Államtudományi Kar, az Orvostudományi Kar, a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar és a Matematikai és Természettudományi Kar; utóbbi kettő mellé középiskolai tanárképző intézet felállítását is elrendelték. A rektori székbe Berde Áront, a Királyi Jogakadémia utolsó igazgatóját, a nemzetgazdaságtan és pénzügytan nyilvános rendes tanárát választották.
„Nekünk nem csak emlékeznünk kell, hanem fejlődést kell felmutatnunk” – mondta az évforduló kapcsán a múlt és jövő kapcsolatára, az emlékezés és „miheztartás” fontosságára utalva Markó Bálint rektorhelyettes is.
Hangsúlyozta, a BBTE nemcsak jól teljesít a nemzetközi rangsorokban: ezt fel is tudja használni arra, hogy helyzetét megerősítse. A felsőoktatási intézmény az elmúlt időszakban két nemzetközi konzorcium tagja lett: a The Guild és az Eutopia egyetemi szövetségek tagjaként aktívan részt vehet az európai oktatási politikák kialakításában, hiszen utóbbi szervezet például folyamatos kapcsolatot tart fenn az Európai Bizottsággal. Markó Bálint szerint ezáltal a BBTE részévé vált az európai folyamatoknak.
Soós Anna és Markó Bálint a keddi szegedi centenáriumi ünnepségen
Fotó: Facebook/University of Szeged
„Ez a típusú nyitás és kilépés a nemzetközi színtérre óriási jelentőséggel bír” – összegzett a rektorhelyettes, aki szerint a kolozsvári felsőoktatási intézmény már nem csak befogadója, hanem alakítója is az európai oktatáspolitikának.
Markó Bálint az egyetem történetét összefoglaló, kedden Szegeden bemutatott könyv kapcsán érdekességként elmondta: ebből kiderül, hogy a kolozsvári egyetem odaköltöztetése ingatlanpiaci változást hozott a magyarországi városban. Hasonló hatás Kolozsváron is megmutatkozott 150 évvel ezelőtt is, ami jól mutatja, hogy az egyetemisták jelenlétének már akkor is jelentős gazdasági hatása volt Erdély fővárosában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Az Edutus Egyetem – a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával – meghirdeti a Répás Zsuzsanna Ösztöndíj Programot.
Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere 412 napot hiányzott az általa vezetett intézményből a 2020 októbere és 2025 júniusa közötti 1180 munkanapból – világított rá egy oknyomozó portál számítása.
Átadták szerdán a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház felújított járóbeteg-rendelőintézetét, az egészségügyi intézmény új szakrendelőkkel és korszerű felszereléssel is bővült – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A tűzoltók beavatkozására volt szükség a karánsebesi városi kórháznál, miután kedden késő este a műszaki helyiségben kigyulladt egy elektromos kapcsolótábla.
Szerdára virradóra megérkezett a tél Hargita megyébe: Csíkszeredából is látványos havas fotókat posztoltak a közösségi médiában az ott élők, Hargitafürdőn pedig még vastagabb hóréteg képződött.
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.
A Székelyföld autonómiastatútumával kapcsolatos törvénytervezet nem Románia ellen irányul, és semmiképpen sem elszakadásról szól – jelentette ki kedden Csoma Botond RMDSZ-es képviselő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!