
A kolozsvári oktatási intézményben 150 éve folyik magyar nyelvű oktatás
Fotó: Facebook/BBTE/Jancsik Gergő
„Ami volt, volt, a történelemért nem mi vagyunk a felelősek” – mondta a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) múltjára utalva Daniel David rektor. A felsőoktatási intézmény vezetője a magyar tagozat fennállásának 150. évfordulója kapcsán rámutatott: az intézmény erejét épp a multikulturális jellege adja.
2022. május 11., 16:012022. május 11., 16:01
„Mi együtt vagyunk erősek” – jelentette ki Daniel David, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora a kolozsvári felsőoktatási intézmény román, magyar és német tagozatára utalva abból az alkalomból, hogy idén ünnepli fennállásának 150. évfordulóját az egyetem magyar tagozata.
Külön hangsúlyozta a kolozsvári intézmény és a Szegedi Tudományegyetem közötti együttműködést, melynek keretében kedden három – magyar, román és angol – nyelvű emléktáblát lepleztek le Csongrád-Csanád megye székhelyén, a Dóm téren a szegedi egyetem centenáriuma alkalmából.
A kincses városi 150. évfordulós ünnepségeket beharangozó szerdai sajtótájékoztatón Soós Anna rektorhelyettes rámutatott: tekintettel a közös gyökerekre, a tavalyi, az egyetem elődjének tekintett Jezsuita Akadémia alapításának 440. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségek után idén ismét együtt ünnepel a kolozsvári és a szegedi egyetem. (A szegedi felsőoktatási intézmény a trianoni békeszerződés után egy évvel Erdélyből menekülni kényszerült kolozsvári I. Ferenc József egyetem jogutódja). Ennek keretében
A hasonló tartalmú emléktábla mindkét városban arra emlékeztet, hogy Báthory István erdélyi fejedelem, Litvánia és Lengyelország királya 1581. május 12-i alapítólevelével egyetemi rangú intézmény alapjait vetette meg. (A járványhelyzetre való tekintettel az emléktáblát a tavalyi 440. évfordulón nem sikerült leleplezni.)
Soós Anna és Markó Bálint rektorhelyettesek a szegedi emléktábla avatóján
Fotó: Facebook/University of Szeged
„A 150. évforduló átvisz minket a múltból a jelenbe” – fogalmazott a magyar tagozat vezetője, hangsúlyozva, hogy a kolozsvári magyar oktatás a minőség jegyében indult. „Ezt a hagyományt próbáljuk megőrizni a jövőben is” – jelentette ki Soós Anna többek között a felsőoktatási intézményben oktató neves matematikusokat említve. Elmondta, a jelenlegi oktatást bemutatandó
A jubileumi év fő rendezvénye az október 12–13-án megszervezendő tudományos konferencia, ekkor lesz ugyanis épp 150 éve annak, hogy 1872. október 12-én I. Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia császára és Magyarország királya szentesítette „A kolozsvári magyar királyi tudományegyetem felállításáról és ideiglenes szervezéséről” szóló XIX. és XX. törvénycikkeket, amelyek biztosították a kolozsvári tudományegyetem működését.
A BBTE honlapján elérhető leírás szerint az egyetemen négy különálló kar létesült: a Jog- és Államtudományi Kar, az Orvostudományi Kar, a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar és a Matematikai és Természettudományi Kar; utóbbi kettő mellé középiskolai tanárképző intézet felállítását is elrendelték. A rektori székbe Berde Áront, a Királyi Jogakadémia utolsó igazgatóját, a nemzetgazdaságtan és pénzügytan nyilvános rendes tanárát választották.
„Nekünk nem csak emlékeznünk kell, hanem fejlődést kell felmutatnunk” – mondta az évforduló kapcsán a múlt és jövő kapcsolatára, az emlékezés és „miheztartás” fontosságára utalva Markó Bálint rektorhelyettes is.
Hangsúlyozta, a BBTE nemcsak jól teljesít a nemzetközi rangsorokban: ezt fel is tudja használni arra, hogy helyzetét megerősítse. A felsőoktatási intézmény az elmúlt időszakban két nemzetközi konzorcium tagja lett: a The Guild és az Eutopia egyetemi szövetségek tagjaként aktívan részt vehet az európai oktatási politikák kialakításában, hiszen utóbbi szervezet például folyamatos kapcsolatot tart fenn az Európai Bizottsággal. Markó Bálint szerint ezáltal a BBTE részévé vált az európai folyamatoknak.
Soós Anna és Markó Bálint a keddi szegedi centenáriumi ünnepségen
Fotó: Facebook/University of Szeged
„Ez a típusú nyitás és kilépés a nemzetközi színtérre óriási jelentőséggel bír” – összegzett a rektorhelyettes, aki szerint a kolozsvári felsőoktatási intézmény már nem csak befogadója, hanem alakítója is az európai oktatáspolitikának.
Markó Bálint az egyetem történetét összefoglaló, kedden Szegeden bemutatott könyv kapcsán érdekességként elmondta: ebből kiderül, hogy a kolozsvári egyetem odaköltöztetése ingatlanpiaci változást hozott a magyarországi városban. Hasonló hatás Kolozsváron is megmutatkozott 150 évvel ezelőtt is, ami jól mutatja, hogy az egyetemisták jelenlétének már akkor is jelentős gazdasági hatása volt Erdély fővárosában.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
szóljon hozzá!