Rossz irány. Az iskolaelhagyás munkanélküliséget, szegénységet, sőt egészségügyi problémákat generál (képünk illusztráció)
Fotó: Barabás Ákos
Nemhogy csökkenne, tovább nő az iskolaelhagyás egy elemzés szerint, ami arra is ráirányítja a figyelmet, hogy erdélyi megyékben a legrosszabb a helyzet. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint az adatok nem relevánsak, még az iskolaelhagyás fogalma sincs pontosan meghatározva.
2020. június 23., 09:122020. június 23., 09:12
2020. június 23., 09:362020. június 23., 09:36
Erdélyben a legmagasabb, Havasalföldön a legalacsonyabb az iskolaelhagyás mértéke – állapította meg az Edupedu.ro oktatási szakportál az Országos Statisztikai Intézet (INS) 2018-as adatait elemezve.
A másik véglet Havasalföld, hiszen a Dél-Munténia fejlesztési régióban ez az adat vidéken 1,6 százalék, városokon 2,3 százalék. Az oktatási szakportál elemzése szerint az iskolaelhagyás 0,1 százalékponttal növekedett egy év alatt az elemi és az általános iskola szintjén, az elméleti középiskolákban és a szakoktatásban stagnált, míg az egyetemeken és mesterképzőben 0,8 százalékponttal csökkent. Az Edupedu.ro szerint a tanév elején beírt, majd a tanév végén még a rendszerben levő diákok száma közötti különbség minősül iskolaelhagyásnak.
Az Európai Bizottság jelentésére hivatkozva kifejtik, az iskolaelhagyás munkanélküliséget, szegénységet, sőt egészségügyi problémákat generál. A brüsszeli testület szerint a diákok különböző okok miatt hagyják abba a tanulmányaikat, ezek között a leggyakoribb a személyes vagy családi problémák, tanulási nehézség, hátrányos társadalmi és gazdasági helyzet. Ugyanakkor hozzájárulhat az oktatási rendszer működése, a tanintézetekben levő hangulat, a pedagógusok és a diákok közötti kapcsolat. Az iskolaelhagyásnak hosszú távon a társadalom fejlődésére és a gazdasági növekedésre is hatása van.
A jelenség negatívan befolyásolja az innovációt is, hiszen a gazdaság egyre inkább a szakképzett munkaerőn alapul, nemcsak a technológiai folyamatokban szükség képzett munkásokra. Az EB szerint ha az európai átlag iskolaelhagyást egy százalékponttal vissza lehetne szorítani, az európai gazdaság évente további félmillió szakképzett fiatal munkaerővel rendelkezhetne.
Az elemzés további nehezen értelmezhető adatokat közöl: a központi fejlesztési régióban öt év alatt vidéken egy százalékponttal csökkent az iskolaelhagyás, így 2018-ban 5,2 százalékos volt, közben városokon két százalékponttal növekedett, elérve a 3,7 százalékot. A Dél-Munténia fejlesztési régióban, ahová Argeș, Prahova, Dâmbovița, Teleorman, Giurgiu, Ialomița és Călărași megye tartozik, eközben a statisztikai adatok szerint öt év alatt jelentős mértékben visszaszorult az iskolaelhagyás, jóval alatta van az országos átlagnak. Bukarest-Ilfov régióban tanul a legtöbb diák, itt viszonylag alacsony a lemorzsolódás – 2 százalék városon, 2,2 százalék vidéken –, és egyik évről a másikra nincsenek nagy kilengések.
Az északnyugati fejlesztési régióban – Bihar, Beszterce-Naszód, Kolozs, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye – folyamatosan csökkent az évek során az iskolaelhagyás, 2018-ban 2,1 százalékos volt vidéken, 3,7 százalék a városokban. Az északkeleti régióban, vagyis a történelmi Moldva egy részét magában foglaló térségben városon 3, míg vidéken 6 százalékos a mutató. A délkeleti és délnyugati régiókban jelentős csökkenést mutattak ki.
Harminc év alatt nem sikerült Romániában pontosan tisztázni az iskolaelhagyás fogalmát, és országos szinten egységes mérési módszert kidolgozni – értékelt a Krónika megkeresésére Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő, akit az adatok értelmezésére kértünk. Kifejtette, folyamatos mozgások vannak az oktatási rendszerben, az elemi és általános iskolában előfordul, hogy a szülők szeptemberben beíratják a kisdiákot iskolába, majd néhány hét után elmennek dolgozni külföldre, és viszik magukkal a gyereket.
Kiss Imre rámutatott, a szakiskolákban van lemorzsolódás, azok a fiatalok, akik csak „bukdácsolnak” egyik évből a másikba, ha akad pénzkereseti lehetőség, munkába állnak. Kiss Imre szerint külön kellene mérni a jelenséget általános és középiskolában, ugyanakkor pontos és egységes módszer kellene a követésre. A főtanfelügyelő hangsúlyozta, Kovászna megyében például minden gyereket név szerint ismernek és követnek, pontosan tudják, hogy milyen okból nem jár már iskolába, például rábízták a juhok őrzését, vagy időközben férjhez ment.
– irányította rá a figyelmünket Kiss Imre. Hangsúlyozta, Háromszéken például lelkiismeretesen beírnak minden hiányzást, vállalva, hogy emiatt élen járnak az erre vonatkozó statisztikákban. „Ez egy rendkívüli bonyolult folyamat, a számok nem relevánsak, mi egyenként megkínlódunk minden gyerekkel, próbáljuk benntartani a rendszerben, mások a számokkal játszanak” – mutatott rá Kiss Imre. Meglátása szerint az iskolaelhagyást konkrétan a nyolcadik osztályból kilencedik osztályba történő beírásnál lehetne mérni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!