
Húsvét üzenete. A világosság legyőzte a sötétséget, az élet a halált
Fotó: Pexels.com
PÁSZTORLEVELEK – Isten szeretete Krisztusban legyőzte a bűn, a gonosz, a démoni erőtér és a halál sötét valóságát. Ez a kereszténység lényege: határozott antitézise mindannak, ami halál, pusztulás és rombolás, ami véges és töredékes – fogalmaz Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke húsvéti pásztorlevelében, amelyet alább közlünk.
2026. április 05., 10:412026. április 05., 10:41
„Ha csak ebben az életben reménykedünk Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk.” (1Kor 15,19)
Krisztusban kedves testvéreim!
A húsvét liturgiájában, Krisztus feltámadásának ünnepén a fénynek, a világosságnak különös és mély jelentése van. A fény használata, a teret betöltő világosság nem háttér, nem egy dramaturgiához illő kulissza, hanem – ha szabad így mondanom – a belső lényeg tárgyiasult kifejezése és megjelenítése. A világosság legyőzte a sötétséget, az élet a halált. Ez a kivételes üdvtörténeti időszak a fény fizikai, liturgikus és elvi megjelenítése által a világ világosságára, a kereszten meghalt, de harmadnapon feltámadott Jézus Krisztusra mutat. Arra, aki Istentől való Isten, világosságból való világosság; aki egyedül mondhatta: „Én vagyok a világ világossága; aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.”
A fény és a világosság gondolatánál maradva meglepő és megrázó, hogy az a Jézus, aki magáról jogosan kijelenthette: „Én vagyok a világ világossága”, most ránk, hús-vér emberekre – tanítványokra, követőkre, küszködő, tusakodó, bűnös emberekre – mondja: „Ti vagytok a világ világossága” (Mt 5,14), és „Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.” (Mt 5,16) Ez a kijelentés egyenesen vakmerő és radikális, ha komolyan meggondoljuk. Érdemeinket, értékeinket és képességeinket messze meghaladó megtiszteltetés. Egész emberi mivoltunknak szinte irreális felminősítése. Ám látnunk kell, hogy ez nem ontológiai minőség, nem az emberi lényeg saját karaktere, hanem kegyelem és ajándék: a megigazított lét. Nem mi vagyunk a fényforrás, hanem ő. Mi ebből a fényből, ebből a világosságból részesedünk, és részesei lehetünk az ő isteni fényének.
Ez a mi élethivatásunk: visszatükrözni a fényforrás, Krisztus fényét. Küldetésünk ebben a sötét és zavarodott világban a fény embereivé lenni, Isten életet adó, üdvözítő világosságát szétárasztani, beragyogni vele a világot, és vállalni ebben a világban az istenhit kockázatának éles ellentétét, antitézisét. A szűnni nem akaró krízisek, válságok, az elszabadult ösztönök, a bűn és az esztelenség szintézisének világában ez a fényszerep, a lelki-szellemi, evangéliumi szemlélet és cselekvés, a lelki vezetés különösen felértékelődik.
Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke
Fotó: Orbán Orsolya
Március 7-én szenteltük fel Fogarason az új evangélikus óvodánkat, ahol az ünnep kapcsán elmondtam: úgy érzem magam, mint a mesebeli király – az egyik szemem sír, a másik nevet. Sír az egyik szemem, mert őszintén aggódom azért, ami a mi világunkban ma történik, és azért is, ami még történhet, mert ez a világ megőrült. A világ hatalmasai megzavarodtak, mert háborúba, öldöklésbe, pusztításba hajszolták és hajszolják a fél világot. Abszurd, de a XXI. században gyilkos háborúk dúlnak. Pusztító, romboló háborúk, amelyek rengeteg fájdalmat és veszteséget okoznak. Kordivattá lett a halál őrülete. Tobzódik a pusztítás és a rombolás, a tömeghalál kultúrája. A fonák, beteg gondolatok és az elszabadult ösztönök uralják a világot. És itt a reális veszély, hogy újra lángba borul az egész világ. Ecce homo – íme, az ember. Íme, az az ember, aki létezésének minden vertikális, transzcendens tájékozódását elveszítette. Az ember, aki „megölte” Istent.
Nem tudnék hinni, nem tudnék ünnepelni, nem tudnék jövőt álmodni, ha nem ragadnám meg az apostoli biztatást: „Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül!” (1Kor 15,20) Ez a mi reménységünk: „Hogy Isten legyen minden mindenekben.” (1Kor 15,28)
Ezt a biztatást, ezt az ígéretet, ezt a vigasztalást helyezi a mai húsvét alkalmával is Isten a szívünkre. Ezért valljuk és hisszük, hogy a történelemnek Ura van, hogy a mi életünknek Ura van. Minden létezés benne gyökerezik, Isten örök szeretetében. Krisztus élő és mindenható Úr.
„Ha csak ebben az életben reménykedünk Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk. Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül…! ” (1Kor 15, 19–20)
Áldott, békés húsvéti ünnepeket kívánok!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
szóljon hozzá!