Ki kell mondani. Növekszik a szorongó, beilleszkedési nehézségekkel küzdő, viselkedészavaros vagy különböző szereket használó fiatalok száma
Fotó: 123RF
A betegek még mindig ódzkodnak attól, hogy pszichiáterhez forduljanak, gyakori az a megítélés, miszerint a pszichiáter „bolondokkal” foglalkozik – állítják szakemberek, akik szerint jelentősen megnehezíti a korai diagnózis felállítását és a kezelést az érintettek félelme a megbélyegzéstől.
2020. február 19., 15:562020. február 19., 15:56
Csökkenteni kell a mentális betegségekhez kapcsolódó, illetve a pszichiátriai kezeléseket övező előítéleteket – hangoztatják régóta az egészségügyben dolgozó érintettek. Ennek jegyében januárban országos felvilágosító kampányt folytatott az egészségügyi minisztérium, amelynek 2018-as adatai szerint a mentális és magatartási zavarokkal küzdő betegek aránya 100 ezer lakosra számolva 2445 eset az országban. A szaktárca januári kampánya a lakosságot és az egészségügyi szakembereket egyaránt megcélozta. A felvilágosítás során hangsúlyozni kívánták:
Szakemberek a Krónikának megerősítették, utóbbi valós jelenség, azonban a kampányok gyakran csak „papíron” valósulnak meg, a gyakorlatban alig érződik hatásuk.
A betegek még mindig ódzkodnak attól, hogy pszichiáterhez forduljanak, gyakori az a megítélés, miszerint a pszichiáter „bolondokkal” foglalkozik – mondta el megkeresésünkre Nagy Galaci Márta pszichiáter szakorvos. Hangsúlyozta, az affektív kórképek széles palettája tartozik a szakterületükhöz: a depresszió, a szorongás, a pánik, a szomatizációs betegségek, amikor a páciens testi tünetekre panaszkodik, illetve az alkoholizmus vagy a droghasználat is.
„Hiába szedik a gyomorvédőt, más gyógyszereket, a tünetek nem csillapodnak, és akkor irányítják végül hozzánk őket” – részletezte a szakorvos. Rámutatott, a betegek ilyen esetekben is legszívesebben elkerülik a kórházat, bemenni is szégyellnek, hogy a kisvárosban nehogy valaki meglássa őket, így inkább az ambulanciát vagy a magánrendelőt választják.
Nagy Galaci Márta hangsúlyozta, fontos lenne, hogy az érintettek időben és megfelelő szakembertől kérjenek segítséget, hiszen a betegségek súlyosbodásával sokat romlik az életminőség, a betegek nem tudnak rendesen aludni, enni, rossz a közérzetük, romlik az általános egészségi állapotuk, emiatt nem tudják ellátni a feladataikat a munkahelyen, a családban. Külföldön természetes, hogy azonnal pszichológushoz, pszichiáterhez fordulnak, időben kérnek segítséget, ha olyan traumával szembesülnek, amelyet nem tudnak feldolgozni – mutatott rá a sepsiszentgyörgyi szakember. Hozzátette, élete során általában minden ember átesik egy depressziós epizódon, amelyet kiválthat egy családtag, barát elveszítése, vagy egy új élethelyzet, a gyerek születése, új munkahely. Ezek természetes reakciók, de van egy határ, amelyen túl pszichológus segítségére, esetleg kezelésre van szükség. Nagy Galaci Márta szerint még mindig sok az előítélet a pszichiátriával, a szakorvosokkal, a többi beteggel szemben – ha ezeket sikerül leküzdeni, elérhető, hogy a betegek idejében kérjenek segítséget, hiszen az affektív zavarok jól gyógyíthatók; ha időben foglalkoznak velük, elkerülhető a kórházi kezelés.
Folyamatosan szembesül az előítéletekkel Andreea-Maria Salan gyermekpszichiáter szakorvos is. Lapunknak elmondta, a szülők gyakran kérik, hogy úgy tegye rá a pecsétjét a receptre, hogy ne látszódjék, mi a szakterülete, vagy inkább ne is adjon igazolást, hogy ne derüljön ki: a pszichiátrián kezelték a gyereket. A kamaszok azonban sokkal nyitottabbak, sok esetben egyedül, szülők bevonása nélkül fordulnak orvoshoz, kérnek segítséget.
– mondta a főorvos.
Van kiút. A kamaszok nyitottabbak, sok esetben egyedül, szülők nélkül fordulnak orvoshoz
Fotó: Veres Nándor
Rámutatott, az elmúlt időszakban érezhetően növekszik a szorongó, beilleszkedési nehézségekkel küzdő, viselkedészavaros, vagy különböző szereket használó fiatalok száma. A gyerekpszichiátrián arra törekednek, hogy minimálisra csökkentsék a gyógyszeres beavatkozást, szorosan együttműködnek, egy csapatban dolgoznak a pszichológusokkal. „A felnőttek közül sokan inkább bekapnak egy tablettát, arra számítva, hogy az majd minden problémát megold. Mi mindig elmagyarázzuk a fiataloknak, hogy az orvosságoknak mellékhatásaik vannak, mindent, ahogy az antibiotikumot is, körültekintően kell adagolni” – részletezte Andreea-Maria Salan. Hozzátette, vannak esetek, amikor a gyógyszer elkerülhetetlen, szükség van néhány hónapos kezelésre, „trambulinra”, amely segíti a pszichológus munkáját. A körülményeken, a családi környezeten nem tudnak változtatni, de segítenek abban, hogy a kamasz védekezési, küzdési mechanizmusokat alakítson ki, amelyekkel könnyebben túljut a csalódásokon, simábban veszi az akadályokat. „Fontos, hogy időben helyretegyük az irányokat, betöltsük a keletkezett űrt, mert felnőttként úgy működünk majd, ahogy ezek a mechanizmusok gyerek- és kamaszkorunkban belénk rögzülnek” – magyarázta a szakember. Hozzátette, a tájékoztatási kampányokkal az a gond, hogy az információ gyakran épp oda nem jut el, ahová kellene, valahol „megszakad a lánc”. „Valaki kitalálja, papírra veti, aztán valaki jóváhagyja, de általában csak elméletben működnek, sok közük nincs a hétköznapok valóságához” – szögezte le a szakorvos.
Az országos adatokhoz hasonlóan a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórházban is kimutatták a pszichiátriai esetek számának növekedését: miközben 2018-ban 724 beteget kezeltek a pszichiátrián, tavaly már 820 esetet vettek nyilvántartásba. Tavalyelőtt 129 beteget diagnosztizáltak depresszióval, tavaly 155-öt. Ugyanakkor az öngyilkossági kísérletek száma csökkent: tavaly 54 személy került a sürgősségre, mert megpróbált önkezével véget vetni az életének, miközben egy évvel korábban 66 ilyen eset történt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!