Ki kell mondani. Növekszik a szorongó, beilleszkedési nehézségekkel küzdő, viselkedészavaros vagy különböző szereket használó fiatalok száma
Fotó: 123RF
A betegek még mindig ódzkodnak attól, hogy pszichiáterhez forduljanak, gyakori az a megítélés, miszerint a pszichiáter „bolondokkal” foglalkozik – állítják szakemberek, akik szerint jelentősen megnehezíti a korai diagnózis felállítását és a kezelést az érintettek félelme a megbélyegzéstől.
2020. február 19., 15:562020. február 19., 15:56
Csökkenteni kell a mentális betegségekhez kapcsolódó, illetve a pszichiátriai kezeléseket övező előítéleteket – hangoztatják régóta az egészségügyben dolgozó érintettek. Ennek jegyében januárban országos felvilágosító kampányt folytatott az egészségügyi minisztérium, amelynek 2018-as adatai szerint a mentális és magatartási zavarokkal küzdő betegek aránya 100 ezer lakosra számolva 2445 eset az országban. A szaktárca januári kampánya a lakosságot és az egészségügyi szakembereket egyaránt megcélozta. A felvilágosítás során hangsúlyozni kívánták:
Szakemberek a Krónikának megerősítették, utóbbi valós jelenség, azonban a kampányok gyakran csak „papíron” valósulnak meg, a gyakorlatban alig érződik hatásuk.
A betegek még mindig ódzkodnak attól, hogy pszichiáterhez forduljanak, gyakori az a megítélés, miszerint a pszichiáter „bolondokkal” foglalkozik – mondta el megkeresésünkre Nagy Galaci Márta pszichiáter szakorvos. Hangsúlyozta, az affektív kórképek széles palettája tartozik a szakterületükhöz: a depresszió, a szorongás, a pánik, a szomatizációs betegségek, amikor a páciens testi tünetekre panaszkodik, illetve az alkoholizmus vagy a droghasználat is.
„Hiába szedik a gyomorvédőt, más gyógyszereket, a tünetek nem csillapodnak, és akkor irányítják végül hozzánk őket” – részletezte a szakorvos. Rámutatott, a betegek ilyen esetekben is legszívesebben elkerülik a kórházat, bemenni is szégyellnek, hogy a kisvárosban nehogy valaki meglássa őket, így inkább az ambulanciát vagy a magánrendelőt választják.
Nagy Galaci Márta hangsúlyozta, fontos lenne, hogy az érintettek időben és megfelelő szakembertől kérjenek segítséget, hiszen a betegségek súlyosbodásával sokat romlik az életminőség, a betegek nem tudnak rendesen aludni, enni, rossz a közérzetük, romlik az általános egészségi állapotuk, emiatt nem tudják ellátni a feladataikat a munkahelyen, a családban. Külföldön természetes, hogy azonnal pszichológushoz, pszichiáterhez fordulnak, időben kérnek segítséget, ha olyan traumával szembesülnek, amelyet nem tudnak feldolgozni – mutatott rá a sepsiszentgyörgyi szakember. Hozzátette, élete során általában minden ember átesik egy depressziós epizódon, amelyet kiválthat egy családtag, barát elveszítése, vagy egy új élethelyzet, a gyerek születése, új munkahely. Ezek természetes reakciók, de van egy határ, amelyen túl pszichológus segítségére, esetleg kezelésre van szükség. Nagy Galaci Márta szerint még mindig sok az előítélet a pszichiátriával, a szakorvosokkal, a többi beteggel szemben – ha ezeket sikerül leküzdeni, elérhető, hogy a betegek idejében kérjenek segítséget, hiszen az affektív zavarok jól gyógyíthatók; ha időben foglalkoznak velük, elkerülhető a kórházi kezelés.
Folyamatosan szembesül az előítéletekkel Andreea-Maria Salan gyermekpszichiáter szakorvos is. Lapunknak elmondta, a szülők gyakran kérik, hogy úgy tegye rá a pecsétjét a receptre, hogy ne látszódjék, mi a szakterülete, vagy inkább ne is adjon igazolást, hogy ne derüljön ki: a pszichiátrián kezelték a gyereket. A kamaszok azonban sokkal nyitottabbak, sok esetben egyedül, szülők bevonása nélkül fordulnak orvoshoz, kérnek segítséget.
– mondta a főorvos.
Van kiút. A kamaszok nyitottabbak, sok esetben egyedül, szülők nélkül fordulnak orvoshoz
Fotó: Veres Nándor
Rámutatott, az elmúlt időszakban érezhetően növekszik a szorongó, beilleszkedési nehézségekkel küzdő, viselkedészavaros, vagy különböző szereket használó fiatalok száma. A gyerekpszichiátrián arra törekednek, hogy minimálisra csökkentsék a gyógyszeres beavatkozást, szorosan együttműködnek, egy csapatban dolgoznak a pszichológusokkal. „A felnőttek közül sokan inkább bekapnak egy tablettát, arra számítva, hogy az majd minden problémát megold. Mi mindig elmagyarázzuk a fiataloknak, hogy az orvosságoknak mellékhatásaik vannak, mindent, ahogy az antibiotikumot is, körültekintően kell adagolni” – részletezte Andreea-Maria Salan. Hozzátette, vannak esetek, amikor a gyógyszer elkerülhetetlen, szükség van néhány hónapos kezelésre, „trambulinra”, amely segíti a pszichológus munkáját. A körülményeken, a családi környezeten nem tudnak változtatni, de segítenek abban, hogy a kamasz védekezési, küzdési mechanizmusokat alakítson ki, amelyekkel könnyebben túljut a csalódásokon, simábban veszi az akadályokat. „Fontos, hogy időben helyretegyük az irányokat, betöltsük a keletkezett űrt, mert felnőttként úgy működünk majd, ahogy ezek a mechanizmusok gyerek- és kamaszkorunkban belénk rögzülnek” – magyarázta a szakember. Hozzátette, a tájékoztatási kampányokkal az a gond, hogy az információ gyakran épp oda nem jut el, ahová kellene, valahol „megszakad a lánc”. „Valaki kitalálja, papírra veti, aztán valaki jóváhagyja, de általában csak elméletben működnek, sok közük nincs a hétköznapok valóságához” – szögezte le a szakorvos.
Az országos adatokhoz hasonlóan a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórházban is kimutatták a pszichiátriai esetek számának növekedését: miközben 2018-ban 724 beteget kezeltek a pszichiátrián, tavaly már 820 esetet vettek nyilvántartásba. Tavalyelőtt 129 beteget diagnosztizáltak depresszióval, tavaly 155-öt. Ugyanakkor az öngyilkossági kísérletek száma csökkent: tavaly 54 személy került a sürgősségre, mert megpróbált önkezével véget vetni az életének, miközben egy évvel korábban 66 ilyen eset történt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a Kovászna megyei Sepsibükszádra, miután szerdán este értesítést kaptak arról, hogy a környéken láthatták a Maros megyei baltás gyilkosként hírhedtté vált Emil Gânj-t.
Tűz ütött ki szerda este egy nagyszebeni tömbházlakásban; egy ember súlyosan megsérült.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!