Ki kell mondani. Növekszik a szorongó, beilleszkedési nehézségekkel küzdő, viselkedészavaros vagy különböző szereket használó fiatalok száma
Fotó: 123RF
A betegek még mindig ódzkodnak attól, hogy pszichiáterhez forduljanak, gyakori az a megítélés, miszerint a pszichiáter „bolondokkal” foglalkozik – állítják szakemberek, akik szerint jelentősen megnehezíti a korai diagnózis felállítását és a kezelést az érintettek félelme a megbélyegzéstől.
2020. február 19., 15:562020. február 19., 15:56
Csökkenteni kell a mentális betegségekhez kapcsolódó, illetve a pszichiátriai kezeléseket övező előítéleteket – hangoztatják régóta az egészségügyben dolgozó érintettek. Ennek jegyében januárban országos felvilágosító kampányt folytatott az egészségügyi minisztérium, amelynek 2018-as adatai szerint a mentális és magatartási zavarokkal küzdő betegek aránya 100 ezer lakosra számolva 2445 eset az országban. A szaktárca januári kampánya a lakosságot és az egészségügyi szakembereket egyaránt megcélozta. A felvilágosítás során hangsúlyozni kívánták:
Szakemberek a Krónikának megerősítették, utóbbi valós jelenség, azonban a kampányok gyakran csak „papíron” valósulnak meg, a gyakorlatban alig érződik hatásuk.
A betegek még mindig ódzkodnak attól, hogy pszichiáterhez forduljanak, gyakori az a megítélés, miszerint a pszichiáter „bolondokkal” foglalkozik – mondta el megkeresésünkre Nagy Galaci Márta pszichiáter szakorvos. Hangsúlyozta, az affektív kórképek széles palettája tartozik a szakterületükhöz: a depresszió, a szorongás, a pánik, a szomatizációs betegségek, amikor a páciens testi tünetekre panaszkodik, illetve az alkoholizmus vagy a droghasználat is.
„Hiába szedik a gyomorvédőt, más gyógyszereket, a tünetek nem csillapodnak, és akkor irányítják végül hozzánk őket” – részletezte a szakorvos. Rámutatott, a betegek ilyen esetekben is legszívesebben elkerülik a kórházat, bemenni is szégyellnek, hogy a kisvárosban nehogy valaki meglássa őket, így inkább az ambulanciát vagy a magánrendelőt választják.
Nagy Galaci Márta hangsúlyozta, fontos lenne, hogy az érintettek időben és megfelelő szakembertől kérjenek segítséget, hiszen a betegségek súlyosbodásával sokat romlik az életminőség, a betegek nem tudnak rendesen aludni, enni, rossz a közérzetük, romlik az általános egészségi állapotuk, emiatt nem tudják ellátni a feladataikat a munkahelyen, a családban. Külföldön természetes, hogy azonnal pszichológushoz, pszichiáterhez fordulnak, időben kérnek segítséget, ha olyan traumával szembesülnek, amelyet nem tudnak feldolgozni – mutatott rá a sepsiszentgyörgyi szakember. Hozzátette, élete során általában minden ember átesik egy depressziós epizódon, amelyet kiválthat egy családtag, barát elveszítése, vagy egy új élethelyzet, a gyerek születése, új munkahely. Ezek természetes reakciók, de van egy határ, amelyen túl pszichológus segítségére, esetleg kezelésre van szükség. Nagy Galaci Márta szerint még mindig sok az előítélet a pszichiátriával, a szakorvosokkal, a többi beteggel szemben – ha ezeket sikerül leküzdeni, elérhető, hogy a betegek idejében kérjenek segítséget, hiszen az affektív zavarok jól gyógyíthatók; ha időben foglalkoznak velük, elkerülhető a kórházi kezelés.
Folyamatosan szembesül az előítéletekkel Andreea-Maria Salan gyermekpszichiáter szakorvos is. Lapunknak elmondta, a szülők gyakran kérik, hogy úgy tegye rá a pecsétjét a receptre, hogy ne látszódjék, mi a szakterülete, vagy inkább ne is adjon igazolást, hogy ne derüljön ki: a pszichiátrián kezelték a gyereket. A kamaszok azonban sokkal nyitottabbak, sok esetben egyedül, szülők bevonása nélkül fordulnak orvoshoz, kérnek segítséget.
– mondta a főorvos.
Van kiút. A kamaszok nyitottabbak, sok esetben egyedül, szülők nélkül fordulnak orvoshoz
Fotó: Veres Nándor
Rámutatott, az elmúlt időszakban érezhetően növekszik a szorongó, beilleszkedési nehézségekkel küzdő, viselkedészavaros, vagy különböző szereket használó fiatalok száma. A gyerekpszichiátrián arra törekednek, hogy minimálisra csökkentsék a gyógyszeres beavatkozást, szorosan együttműködnek, egy csapatban dolgoznak a pszichológusokkal. „A felnőttek közül sokan inkább bekapnak egy tablettát, arra számítva, hogy az majd minden problémát megold. Mi mindig elmagyarázzuk a fiataloknak, hogy az orvosságoknak mellékhatásaik vannak, mindent, ahogy az antibiotikumot is, körültekintően kell adagolni” – részletezte Andreea-Maria Salan. Hozzátette, vannak esetek, amikor a gyógyszer elkerülhetetlen, szükség van néhány hónapos kezelésre, „trambulinra”, amely segíti a pszichológus munkáját. A körülményeken, a családi környezeten nem tudnak változtatni, de segítenek abban, hogy a kamasz védekezési, küzdési mechanizmusokat alakítson ki, amelyekkel könnyebben túljut a csalódásokon, simábban veszi az akadályokat. „Fontos, hogy időben helyretegyük az irányokat, betöltsük a keletkezett űrt, mert felnőttként úgy működünk majd, ahogy ezek a mechanizmusok gyerek- és kamaszkorunkban belénk rögzülnek” – magyarázta a szakember. Hozzátette, a tájékoztatási kampányokkal az a gond, hogy az információ gyakran épp oda nem jut el, ahová kellene, valahol „megszakad a lánc”. „Valaki kitalálja, papírra veti, aztán valaki jóváhagyja, de általában csak elméletben működnek, sok közük nincs a hétköznapok valóságához” – szögezte le a szakorvos.
Az országos adatokhoz hasonlóan a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórházban is kimutatták a pszichiátriai esetek számának növekedését: miközben 2018-ban 724 beteget kezeltek a pszichiátrián, tavaly már 820 esetet vettek nyilvántartásba. Tavalyelőtt 129 beteget diagnosztizáltak depresszióval, tavaly 155-öt. Ugyanakkor az öngyilkossági kísérletek száma csökkent: tavaly 54 személy került a sürgősségre, mert megpróbált önkezével véget vetni az életének, miközben egy évvel korábban 66 ilyen eset történt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!