A bíró az ügynek az összes körülményeit mérlegelve dönti el, hogy milyen végrehajtási formát fog kiszabni (képünk illusztráció)
Fotó: Pál Árpád
Az eset után több héttel is megosztja a kolozsvári közvéleményt a harmincévesen elhunyt Molnár Beáta tragédiája, akit a gyanú szerint barátja, a büntetett előéletű Boné Ferenc gyilkolt meg. Kádár Hunor büntetőjogász a Krónikának elmondta, a feltételezett elkövető számára korábban a bíróság által kiszabott pártfogói felügyelettel, pszichiátriai kezeléssel megakadályozható lett volna a tragédia.
2022. június 17., 18:132022. június 17., 18:13
Az erdélyi magyar közösséget megrázó – és sok vonatkozásában megosztó – emberölési ügy, a harmincéves Molnár Beáta meggyilkolása kapcsán sok a felmerülő kérdés, a találgatás, a vádaskodás a mindennapi beszélgetésekben, a közösségi médiában és a különböző fórumokon egyaránt, több héttel az esetet követően is.
Kádár Hunor, a Sapientia EMTE kolozsvári karának oktatója, büntetőjogász és kriminalisztikában jártas szakértő a Krónikának leszögezte, hogy a barátnője meggyilkolásával gyanúsított B. F. – aki 2020-ban nyolc percen át különös kegyetlenséggel ütlegelte és rugdosta a nyílt utcán az akkori barátnőjét – a bíró megítélése szerint a törvényes keretek között kiszabható büntetést kapta.
Csaknem ötórás kihallgatást követően pénteken 24 órára őrizetbe vették Boné Ferencet Molnár Beáta meggyilkolásának ügyében. Gyilkossággal gyanúsítják.
Az ügyben a kolozsvári bíróság tavaly márciusban egy év három hónap felfüggesztett börtönre ítélte a volt egyetemi oktatót, az ítéletet a törvényszék helybenhagyta. A szakértő hangsúlyozta, törvény szerint a bírónak lehetősége volt felfüggeszteni a büntetés végrehajtását.
A bíró az ügynek az összes körülményeit mérlegelve dönti el, hogy milyen végrehajtási formát fog kiszabni. Most így utólag könnyű okosnak lenni, hogy a bíró tévedett, mert letöltendőt kellett volna adni” – szögezte le a jogász. Hozzátette, az ítélet törvényességét nem lehet megkérdőjelezni, az viszont, hogy megalapozott volt-e az enyhítés, illetve arányos-e a tettel, más kérdés.
Fotó: Pál Árpád
„A bíró nem szegte meg a törvényt azzal, hogy felfüggesztett börtönbüntetést ítélt meg az esetében, mert erre lehetőséget adott a törvény, de utólag kiderült, hogy nem ez volt a legmegfelelőbb döntés. De lehet, hogy a bíró ezt nem volt, ahonnan tudja akkor” – nyomatékosította.
„Gyakorlatilag egy felfüggesztett börtönbüntetés azt feltételezi, hogy az adott felügyeleti idő alatt az elítélt egy pártfogói felügyelőhöz jár, aki ellenőrzi a tevékenységét, a munkahelyi körülményeit, a lakhatóságát, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges körülményeket” – fejtette ki Kádár Hunor, hozzátéve, kiszabható intézkedés a felügyeleti idő alatt többek közt az, hogy az illető terápián vegyen részt. (A bíróság elrendelte, hogy B. F. részt vegyen a társadalomba való visszailleszkedését elősegítő programban, továbbá pszichológiai szaktanácsadáson annak érdekében, hogy azonosíthassák és megszüntessék az okokat, amelyek miatt erőszakos magatartásra ragadtatja magát – szerk. megj.)
Az erőszak mindannyiunk problémája, nem csak azoké, akik benne vannak, mert előbb vagy utóbb mindenkit érinteni fog – mutat rá Mayer-Kinczler Hajnal, a családon belüli erőszak áldozataival foglalkozó szociális munkás.
Kádár Hunor elmondta, a szakértői bizottság véleménye ilyen esetekben nemcsak azért fontos, hogy esetleg megállapítsák, hogy a tettes a bűncselekményt olyan állapotban követte el, amely nem volt tudatos, hanem az olyan esetekben is, amikor arra a következtetésre jutnak, hogy az illetőnek különböző pszichiátriai problémái, betegségei vannak, amelyek gyógyszeres kezelést, terápiát igényelnek.
– vélekedett Kádár Hunor. A pártfogói felügyelet kapcsán Kádár Hunor elmondta, a bíróság kiszabhatja, hogy az elítélt részt vegyen egyfajta terápián mellékbüntetésként, de ez tulajdonképpen egy szociális reintegrációs képzés, nem pszichoterápia.
„A szakértői véleményt és az esetleg szükséges gyógyszeres kezelést nem lehet egyéb, ilyen mindenféle másodlagos intézkedésekkel helyettesíteni. Erre van egy konkrét szabályozás, ami azt írja, hogy ha feltételezhető, hogy a vádlott pszichés problémákkal küzd, akkor el kell rendelni számára a kényszergyógykezelést” – szögezte le a szakember.
„Szerintem Boné esetében fennállt ennek a gyanúja. Legalábbis ha valaki perceken keresztül brutálisan veri a barátnőjét, akkor egy bíróban fel kell merüljön az a felvetés, hogy ez nem egy normális ember, és hogy pszichiátriai problémái vannak” – vélekedett, hozzátéve, nem a pártfogói felügyelet kell észrevegye az ilyen jellegű problémákat, illetve megoldásokat kezdeményezzen, hanem a bíróság.
Kádár Hunor elmondta, hogy a gyanúsított ismeretségi körének, barátainak törvény szerint semmilyen jogi kötelezettsége nincs, és nem volt az előző ügy ismerete miatt, csupán morális kötelezettségekről lehet beszélni, arról, hogy egy büntetett előéletű, agresszív személy új ismerőseit érdemes figyelmeztetni annak múltjára, problémáira.
Nemigen járt pszichológushoz a bántalmazó
Lapunk több intézménynél igyekezett utánajárni, hogy a gyilkossággal gyanúsított egykori egyetemi oktató járt-e pszichológushoz a bántalmazásért kiszabott – felfüggesztett börtönbüntetésről szóló – ítéletét követően, ahogy azt a kolozsvári bíróság megszabta. A Kolozs megyei pártfogói felügyelettől azt a választ kaptuk, hogy ez bizalmas információnak minősül, és a próbára bocsátás időszakában kizárólag a felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtott személy vagy a bíró engedélyével tanulmányozható a dosszié. B. F. ismerőseitől úgy értesültünk, hogy az utóbbi időszakban már egyáltalán nem látogatott pszichológushoz. A kolozsvári polgármesteri hivataltól egyelőre nem kaptunk választ arra, B. F. letöltötte-e a számára ugyancsak kiszabott közmunkát. Lapunk szeretett volna megszólaltatni pszichológust is a témában, ám olyan, általunk megkeresett szakember sem kívánt nyilatkozni, aki amúgy a közösségi oldalon megfogalmazta véleményét. (R. Sz.)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közleményt adott ki szombaton Böcskei László nagyváradi megyéspüspök a premontrei-ügyben.
Emberi holttestek maradványaira, valamint egy formalinba helyezett csecsemő tetemére bukkantak a brassói óvárosban található egykori bőrgyógyászati kórház egyik elhagyatott épületében.
Alapvető hiba, és elfogadhatatlan, hogy az állam programokat ígérjen, a vállalkozók lépéseket tegyenek, majd ezek végül ne valósuljanak meg – jelentette ki pénteken a gazdasági, digitalizációs, vállalkozásügyi és turisztikai miniszter, Irineu Darău.
A 130 éve született Márton Áron püspök emlékévének kincses városi eseményeiről is egyeztetett Emil Boccal, Kolozsvár polgármesterével dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek.
Több, a forgalomban veszélyes manővereket végrehajtó autóról készült felvétel jelent meg az interneten, a rendőrök pedig megállapították, hogy a képsorokat Kolozs megyében rögzítették.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányánál történt katasztrófa ügyében két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságának korábbi meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget.
Nem volt elegáns kijelentés Ilie Bolojan kormányfő tiszteletbeli tanácsosa részéről, hogy azt kérte Magyar Pétertől, vizsgálja ki a Romániába érkezett magyar kormánypénzeket is – jelentette ki pénteken Csoma Botond.
Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.
Az erdélyi magyar közösség érdeke, hogy az RMDSZ jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal – állapította meg pénteki kolozsvári ülésén az RMDSZ csúcsvezetősége.
A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás