HIRDETÉS

Bizonytalan biztosítási kilátások – vitatható a tűz- és viharkárok elleni kötvény kötelezővé tétele

Bíró Blanka 2017. október 13., 10:14

Összetett kérdés a kötelező lakásbiztosítás ügye, de az biztos, hogy a rendszer jelenlegi formájában nem működik, ennek elsődleges oka, hogy senki nem érdekelt ebben – vélekedett a Krónikának Biró Albin, a biztosítási piacért is felelős Pénzügyi Felügyelet (ASF) tagja.

Fotó: Gecse Noémi

Összetett kérdés a kötelező lakásbiztosítás ügye, de az biztos, hogy a rendszer jelenlegi formájában nem működik, ennek elsődleges oka, hogy senki nem érdekelt ebben – vélekedett Biró Albin, a biztosítási piacért is felelős Pénzügyi Felügyelet (ASF) tagja. A szakembert annak nyomán kerestük, hogy az Economica.net gazdasági hírportál beszámolója szerint az ASF hamarosan véglegesíti, és a parlament elé terjeszti a kötelező lakásbiztosítási rendszer módosítását célzó törvénytervezetet.

Az egyik legfontosabb változás, hogy a jelenleg három természeti katasztrófát – földrengés, árvíz és földcsuszamlás – lefedő kötelező kötvénybe a megadott pluszpénz ellenében bele lehetne foglalni a tűz és a vihar okozta károk megtérítését is.

HIRDETÉS

Biró Albin a Krónikának elmondta: az intézkedés ugyan növelheti a biztosított ingatlanok számát – jelenleg ugyanis ezeknek a lakásoknak az aránya alulról súrolja a 20 százalékot –, viszont a biztosítótársaságokat lehetetlen helyzetbe hozzák. Ha ugyanis kvázi kötelezővé teszik a tűz- és viharkárokra vonatkozó kötvényeket, akkor ezek kikerülnek a szabadpiacról, rontva ezzel az általános piaci helyzetet.

Biró szerint az is vitatható, hogy a tűz katasztrófának minősül-e, ilyesmiről ugyanis abban az esetben beszélhetünk, ha egy régiót vagy egy települést sújt egy jelenség, a tüzet pedig általában időben sikerül megfékezni. A felügyelet tagja úgy véli: nem Bukarestben kellene megszabni és kötelezővé tenni a tűz- és viharkárok elleni biztosítás megkötését, erről a tulajdonosok is dönthetnek egyénileg.

„Az állam úgyis felvállalja”

A szakember arra is kitért: noha a lakásbiztosítási kötvény megkötése kötelező jellegű, mégis az országban nyilvántartott 8,8 millió ingatlanból mindössze 1,7 milliót biztosítottak be, sőt ezek száma az utóbbi hónapokban is csökkent. Szerinte ez elsősorban azzal magyarázható, hogy

nehéz elfogadtatni az emberekkel, hogy olyan kockázatokért fizessenek, amelyek őket belátható időn belül nem fenyegetik,

például olyan vidéken élnek, ahol nem jellemző a földrengés- vagy az árvízveszély. A három természeti katasztrófa ellen védelmet nyújtó kötvényt is jellemzően olyan térségekben kötik meg, ahol ilyesmi előfordult vagy előfordulhat, például Bukarestben vagy az árvizek sújtotta Galacon.

„A szolidaritásra lehet hivatkozni, ám akkor itt is a kölcsönösség elvének kellene érvényesülnie, mert például Csíkszeredában sokkal nagyobbak a fűtésköltségek, mint az ország más részeiben, ám velük e tekintetben senki sem szolidarizál” – fogalmazott Biró Albin. Rámutatott: Spanyolországban vagy Csehországban 80-90 százalékos a lakásbiztosítások aránya, holott ennek megkötésére senki nem kötelezi a tulajdonosokat, az arány pedig Magyarországon is elérte a 60-70 százalékot.

A román állam azzal számolt, hogy ha kötelezővé teszik, nálunk a 100 százalékos lefedettséget is el lehet érni, de a gyakorlatban a rendszer nem működik. Biró szerint

az sem szerencsés, hogy amikor megtörténik a baj, az állam mindig felvállalja a kár megtérítését, „a politikusok megmutatják, mennyire humánusak”,

helyi vagy központi költségvetésből, a katasztrófaalapból fizetnek, ám ezzel egyáltalán nem ösztönzik a biztosítás megkötésére a tulajdonosokat.

Fotó: Veres Nándor

„Anyagilag nem állnak jól”

Biró Albin ugyanakkor elmondta: ha a biztosítási kultúrával nem is lenne baj, a polgárok anyagi helyzete akkor sem kedvez kifejezetten a rendszer hatékony működésének. „Aki egyik hónapról a másikra nehezen tudja kigazdálkodni a közköltséget vagy a villany árát, nem fogja megkötni a kötelező lakásbiztosítást. Nem mondhatják meg azok, akik Bukarestben az átlagnál nagyobb fizetésből élnek, hogy az évi 90 lej nem sok, hiszen abból a 90 lejből egy család rengeteg alapélelmiszert vásárolhat meg” – magyarázta a Pénzügyi Felügyelet tagja.

Egy évekkel ezelőtt készített összesítésből is kiderül, hogy

a fakultatív biztosítások aránya egyenes arányú a lakók gazdasági helyzetével

– legyen szó életbiztosításról vagy a mindenre kiterjedő fakultatív gépjármű-biztosításról (CASCO). Ezek aránya akkor 7-8 százalék körül mozgott, mostanra sikerült feltornászni 15-20 százalékra. Szintén néhány évvel ezelőtt, amikor a Katasztrófák Elleni Biztosítási Csoport (PAID) még nem sajátította ki a kötelező lakásbiztosítás forgalmazásának jogát, a társaságok csomagban árulták a kötvényeket. Akkor is évi 20 euróba került a biztosítás, a csomag pedig tartalmazta a tűz-, a vihar- és az áztatási károk megtérítését is.

Az értékesítés akkor jóval eredményesebb volt, a jelenlegi 1,8 millióhoz képest mintegy 5 millió ingatlant biztosítottak. Biró szerint ma már a brókerek sem érdekeltek, hogy meggyőzzék az ügyfeleket, hiszen a kötelező kötvények eladása után a PAID 20 százalékos jutalékot fizet, a 20 euró után így kevesebb mint 20 lejt kapnak, miközben rengeteg papírmunkával jár az ügyintézés.

Nem érdeke az önkormányzatnak, hogy ellenőrizzen

A törvény értelmében a polgármesteri hivataloknak kellene ellenőrizniük a kötelező kötvények meglétét, ezek hiányában 100-500 lej közötti bírságot kellene kiróniuk. Azonban az elmúlt hét évben, amióta érvényben van a kötelező lakásbiztosításra vonatkozó jogszabály,

még egyetlen önkormányzat sem ellenőrzött és bírságolt, nem is fűződik érdekük ehhez, hiszen a behajtott pénz nem marad helyben, a központi költségvetésbe kell utalniuk.

Másrészt a törvény semmilyen szankciót nem ír elő, ha az önkormányzatok nem intézkednek. Ebben a formában viszont a kötelező biztosítás nem éri el a célját, a 20 százalékos lefedettségből nem folyik be annyi pénz, hogy egy katasztrófa, például földrengés esetén megtéríthessék a károkat, így szintén az állami költségvetésből kell majd megtenni.

Biró Albin számításai szerint az adminisztrációs költségek kifizetése után a jelenleg befizetett összegekből tulajdonképpen nem marad semmi. Szerinte az lehetne a megoldás, ha a vonzóvá tett, szabadpiacon eladott fakultatív biztosításokból befolyt összeg egy részét, 3-5 százalékát automatikusan áttennék egy katasztrófaalapba.

A biztosítási rendszer módosítása a szeptember 17-én Erdély több városára lecsapott ítéletidő nyomán vált aktuálissá és sürgetővé.

A vihar rengeteg lakóingatlant megrongált, mivel azonban a kötelező biztosítás nem fedezi ezeket a károkat, a tulajdonosok egy részének saját zsebből kellett állnia a javításokat, ugyanakkor az állami költségvetésből is jelentős összeget különítettek el a károk helyrehozására – az érintett tíz megyének összesen 36 millió lejt utaltak ki a beavatkozási alapból.

Jelenleg egy 10 ezer eurós kötelező biztosításért egy évre 10 eurót kell fizetni, míg egy fakultatív kötvény, amely például azt is fedezi, ha a szomszédos ingatlanban kár keletkezik, 35–45 euróba kerül. A Pénzügyi Felügyelet és a PAID egyébként a héten tájékoztató kampányt szervez, amelynek során arra próbálják ráirányítani a lakosság figyelmét, mennyire fontos a lakások kötelező biztosítása.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS