Fotó: Gecse Noémi
Összetett kérdés a kötelező lakásbiztosítás ügye, de az biztos, hogy a rendszer jelenlegi formájában nem működik, ennek elsődleges oka, hogy senki nem érdekelt ebben – vélekedett a Krónikának Biró Albin, a biztosítási piacért is felelős Pénzügyi Felügyelet (ASF) tagja.
2017. október 13., 10:142017. október 13., 10:14
Összetett kérdés a kötelező lakásbiztosítás ügye, de az biztos, hogy a rendszer jelenlegi formájában nem működik, ennek elsődleges oka, hogy senki nem érdekelt ebben – vélekedett Biró Albin, a biztosítási piacért is felelős Pénzügyi Felügyelet (ASF) tagja. A szakembert annak nyomán kerestük, hogy az Economica.net gazdasági hírportál beszámolója szerint az ASF hamarosan véglegesíti, és a parlament elé terjeszti a kötelező lakásbiztosítási rendszer módosítását célzó törvénytervezetet.
Biró Albin a Krónikának elmondta: az intézkedés ugyan növelheti a biztosított ingatlanok számát – jelenleg ugyanis ezeknek a lakásoknak az aránya alulról súrolja a 20 százalékot –, viszont a biztosítótársaságokat lehetetlen helyzetbe hozzák. Ha ugyanis kvázi kötelezővé teszik a tűz- és viharkárokra vonatkozó kötvényeket, akkor ezek kikerülnek a szabadpiacról, rontva ezzel az általános piaci helyzetet.
Biró szerint az is vitatható, hogy a tűz katasztrófának minősül-e, ilyesmiről ugyanis abban az esetben beszélhetünk, ha egy régiót vagy egy települést sújt egy jelenség, a tüzet pedig általában időben sikerül megfékezni. A felügyelet tagja úgy véli: nem Bukarestben kellene megszabni és kötelezővé tenni a tűz- és viharkárok elleni biztosítás megkötését, erről a tulajdonosok is dönthetnek egyénileg.
A szakember arra is kitért: noha a lakásbiztosítási kötvény megkötése kötelező jellegű, mégis az országban nyilvántartott 8,8 millió ingatlanból mindössze 1,7 milliót biztosítottak be, sőt ezek száma az utóbbi hónapokban is csökkent. Szerinte ez elsősorban azzal magyarázható, hogy
például olyan vidéken élnek, ahol nem jellemző a földrengés- vagy az árvízveszély. A három természeti katasztrófa ellen védelmet nyújtó kötvényt is jellemzően olyan térségekben kötik meg, ahol ilyesmi előfordult vagy előfordulhat, például Bukarestben vagy az árvizek sújtotta Galacon.
„A szolidaritásra lehet hivatkozni, ám akkor itt is a kölcsönösség elvének kellene érvényesülnie, mert például Csíkszeredában sokkal nagyobbak a fűtésköltségek, mint az ország más részeiben, ám velük e tekintetben senki sem szolidarizál” – fogalmazott Biró Albin. Rámutatott: Spanyolországban vagy Csehországban 80-90 százalékos a lakásbiztosítások aránya, holott ennek megkötésére senki nem kötelezi a tulajdonosokat, az arány pedig Magyarországon is elérte a 60-70 százalékot.
A román állam azzal számolt, hogy ha kötelezővé teszik, nálunk a 100 százalékos lefedettséget is el lehet érni, de a gyakorlatban a rendszer nem működik. Biró szerint
helyi vagy központi költségvetésből, a katasztrófaalapból fizetnek, ám ezzel egyáltalán nem ösztönzik a biztosítás megkötésére a tulajdonosokat.
Fotó: Veres Nándor
Biró Albin ugyanakkor elmondta: ha a biztosítási kultúrával nem is lenne baj, a polgárok anyagi helyzete akkor sem kedvez kifejezetten a rendszer hatékony működésének. „Aki egyik hónapról a másikra nehezen tudja kigazdálkodni a közköltséget vagy a villany árát, nem fogja megkötni a kötelező lakásbiztosítást. Nem mondhatják meg azok, akik Bukarestben az átlagnál nagyobb fizetésből élnek, hogy az évi 90 lej nem sok, hiszen abból a 90 lejből egy család rengeteg alapélelmiszert vásárolhat meg” – magyarázta a Pénzügyi Felügyelet tagja.
Egy évekkel ezelőtt készített összesítésből is kiderül, hogy
– legyen szó életbiztosításról vagy a mindenre kiterjedő fakultatív gépjármű-biztosításról (CASCO). Ezek aránya akkor 7-8 százalék körül mozgott, mostanra sikerült feltornászni 15-20 százalékra. Szintén néhány évvel ezelőtt, amikor a Katasztrófák Elleni Biztosítási Csoport (PAID) még nem sajátította ki a kötelező lakásbiztosítás forgalmazásának jogát, a társaságok csomagban árulták a kötvényeket. Akkor is évi 20 euróba került a biztosítás, a csomag pedig tartalmazta a tűz-, a vihar- és az áztatási károk megtérítését is.
Az értékesítés akkor jóval eredményesebb volt, a jelenlegi 1,8 millióhoz képest mintegy 5 millió ingatlant biztosítottak. Biró szerint ma már a brókerek sem érdekeltek, hogy meggyőzzék az ügyfeleket, hiszen a kötelező kötvények eladása után a PAID 20 százalékos jutalékot fizet, a 20 euró után így kevesebb mint 20 lejt kapnak, miközben rengeteg papírmunkával jár az ügyintézés.
A törvény értelmében a polgármesteri hivataloknak kellene ellenőrizniük a kötelező kötvények meglétét, ezek hiányában 100-500 lej közötti bírságot kellene kiróniuk. Azonban az elmúlt hét évben, amióta érvényben van a kötelező lakásbiztosításra vonatkozó jogszabály,
Másrészt a törvény semmilyen szankciót nem ír elő, ha az önkormányzatok nem intézkednek. Ebben a formában viszont a kötelező biztosítás nem éri el a célját, a 20 százalékos lefedettségből nem folyik be annyi pénz, hogy egy katasztrófa, például földrengés esetén megtéríthessék a károkat, így szintén az állami költségvetésből kell majd megtenni.
Biró Albin számításai szerint az adminisztrációs költségek kifizetése után a jelenleg befizetett összegekből tulajdonképpen nem marad semmi. Szerinte az lehetne a megoldás, ha a vonzóvá tett, szabadpiacon eladott fakultatív biztosításokból befolyt összeg egy részét, 3-5 százalékát automatikusan áttennék egy katasztrófaalapba.
A vihar rengeteg lakóingatlant megrongált, mivel azonban a kötelező biztosítás nem fedezi ezeket a károkat, a tulajdonosok egy részének saját zsebből kellett állnia a javításokat, ugyanakkor az állami költségvetésből is jelentős összeget különítettek el a károk helyrehozására – az érintett tíz megyének összesen 36 millió lejt utaltak ki a beavatkozási alapból.
Jelenleg egy 10 ezer eurós kötelező biztosításért egy évre 10 eurót kell fizetni, míg egy fakultatív kötvény, amely például azt is fedezi, ha a szomszédos ingatlanban kár keletkezik, 35–45 euróba kerül. A Pénzügyi Felügyelet és a PAID egyébként a héten tájékoztató kampányt szervez, amelynek során arra próbálják ráirányítani a lakosság figyelmét, mennyire fontos a lakások kötelező biztosítása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!