Bizonytalan a közös uniós agrárpolitika jövője – Magyarország és Románia is ahhoz ragaszkodik, hogy ne csökkenjen a támogatás

Makkay József 2019. május 05., 15:44

Vita övezi az Európai Bizottság elképzelését a mezőgazdasági támogatási rendszer átalakításáról. Miközben Nagy-Britannia távozásával akár kétszámjegyű támogatáscsökkenés is bekövetkezhet, a magyar szaktárca szerint ez elkerülhető lenne a tagállami befizetések arányos növekedésével. Magyar Loránd-Bálint RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint ugyanakkor a kisgazdák csak akkor lehetnek részesei az uniós agrártámogatásoknak, ha szövetkeznek.

Statiszták. A román EU-elnökség lobbij a lényegi változást aligha hozhat az agrártámogatások kérdésében Fotó: Mezőgazdasági minisztérium

Fölcsaptak a hullámok az Európai Unió összes kiadásainak megközelítőleg a felét kitevő mezőgazdasági támogatási rendszer, a közös agrárpolitika (KAP) körül az elmúlt héten, miután az Európai Bizottság (EB) közleményben hozta nyilvánosságra, hogy pénzek átcsoportosításával szeretne változtatni a 2021–2027-es időszak agrártámogatási rendszerén.

Az uniós törekvésre reagálva Nagy István magyar agrárminiszter múlt héten, egy kelet-magyarországi gazdafórumon úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottságnak továbbra is rendelkezésére áll az eddigi agrártámogatási rendszerre fordítandó teljes összeg, ám Brüsszel a mezőgazdasági termelők helyett ennek a forrásnak egy részét mégis „migránscélokra” fordítaná.

A Brüsszelből származó információk szerint az agrártámogatási keretből különítene el az EB egy nagyobb összeget az Unió tagországaiba érkező migránsok beilleszkedésére.

Pontosan tehát nem lehet tudni, hogy a KAP büdzséje mennyivel csökkenne a következő hétéves időszakban, ám Nagy István miniszter leszögezte: az agrártámogatások bárminemű csökkenése elfogadhatatlan. Ennek szellemében a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) az elmúlt napokban aláírásgyűjtést indított a magyarországi gazdák körében az eddigi támogatási rendszer megőrzéséért.

Növelnék a tagállami befizetéseket

A lapcsoportunknak februárban interjút adó Nagy István agrárminiszter a témával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottság egy korábbi elképzelése szerint a Brexit miatt Magyarország 26 százalékkal kapna kevesebb uniós agrártámogatást 2021-től, amit a magyar kormány elfogadhatatlannak tart.

„A mezőgazdasági források megőrzéséért a tagállamok döntő többsége, valamint az Európai Parlament is egyértelműen kiállt. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a kelet-európai együttműködés nem áll meg a források megőrzéséért folytatott harcnál.

A 2020 utáni közös agrárpolitika számtalan további témájában is keressük a közös fellépés lehetőségét, mint például a termeléshez kötött támogatások fenntartása, a beruházási támogatások megőrzése, a megerősített környezeti kondicionálás, a mezőgazdasági tartalék, vagy a végrehajthatóság és kiszámíthatóság biztosítása”

– nyilatkozta korábbi megkeresésünkre Nagy István, a magyar agrártárca vezetője.

A miniszter arról is beszélt, hogy az EU Tanácsának soros elnökével, Romániával szoros együttműködést folytatnak a közös kiútkeresésben. A megoldás egyik lehetséges módját abban látja, hogy a tagállamok arányosan növeljék befizetéseiket a brüsszeli közös kasszába, ellensúlyozva ezzel a Nagy-Britannia távozása utáni forráshiányt.

A német és francia érdek dönt

A bukaresti parlament mezőgazdasági szakbizottságának tagja, Magyar Loránd-Bálint RMDSZ-es képviselő szerint jelenleg egy dolog tűnik bizonyosnak az európai uniós agrártámogatások ügyében: változatlan formában maradna fenn a földalapú támogatás. Miközben az Unió soros elnökeként Románia ezért harcol, a rendszer régi formájában továbbra is fenntartja a kelet- és a nyugat-európai gazdák közötti szakadékot, hiszen az EU nyugati felén a mezőgazdasági termelők nagyságrenddel több földterület-alapú agrártámogatást kapnak.

„A 2021–2027 közötti időszak új agrártámogatási rendszeréről részletes információink egyelőre nincsenek, így nem lehet tudni, hogy a következő időszakban milyen irányba mozdul el a mai rendszer. Erről folynak a viták, és nagy valószínűséggel – ahogy eddig is történt –

az új agrártámogatási rendszer kialakításában a végső szót a két legnagyobb EU-s tagállam, Németország és Franciaország vezetői mondják ki”

– fogalmazott a Krónikának Magyar Loránd.

Fotó: Pixabay.com

A román uniós elnökség lobbija itt-ott megmutatkozik ugyan, de lényegi döntést aligha hozhat ebben a kérdésben. Az RMDSZ-es honatya úgy látja, hogy a román agrárlobbi abban mutatkozik meg elsősorban, hogy az Európai Bizottság a meghatározott agrártámogatási keretben nem korlátozza a termelők által elnyerhető EU-s pályázatok felső határát. Itt azonban nem a kisgazdákról van szó, hanem a zömében Kárpátokon túli nagyüzemi termelőkről, akiknek érdekérvényesítő képessége a román kormány szintjén sokkal erősebb, mint a kis- és közepes gazdáké.

A szövetkezés a kiút

A 2014–2020-as, hétéves uniós pályázati időszak tanulságai azonban sok mindent elárulnak a leendő időszak főbb irányvonalairól is, véli az RMDSZ-képviselő. Ennek az időszaknak egyik legfontosabb üzenete az, hogy az uniós pályázatok 90 százalékát nagyüzemek, illetve szövetkezetek tudták lehívni, és ez a következő időszakban sem fog változni.

Erdélyi kisgazdáink szövetkezés nélkül nem juthatnak uniós pályázatokhoz, ezt egyértelműen kijelenthetjük.

Miután az uniós pályázatok kiírásaiban párban szerepel a termelés és a feldolgozás, ennek kisgazdák nem felelnek meg. A gazda egymagában tehát eleve esélytelen farmjának felújítására, illetve korszerű géppark beszerzésére uniós pályázatokból” – magyarázza a szövetkezés fontosságát az állatorvosi diplomával rendelkező parlamenti képviselő.

Magyar Loránd szerint a szövetkezés terén történő erdélyi áttörésre továbbra is várni kell. Megyénként egy-két szövetkezet működik, és mindenféle felvilágosító munka ellenére a gazdák körében továbbra sem népszerű a kommunista típusú kollektívekkel asszociált közös termelés, feldolgozás és értékesítés.

Nem vitás, hogy az 5–10–15–20 hektáros kisgazdafarmok nem életképesek. Ezek nem versenyezhetnek az egységes élelmiszerpiacon a nagyüzemi termeléssel, amelyek az elnyert hatalmas agrártámogatások birtokában alakítják a piacot és az árakat. Erre a piacra a kisgazda csak úgy tud belépni, ha egy mezőgazdasági szövetkezet tagjaként hozzájut ugyanazokhoz az uniós és hazai mezőgazdasági támogatásokhoz, mint a nagyobb területen gazdálkodó nagyüzem. Ezt jól mutatja az elmúlt évek trendje is, magyarázza a mezőgazdasági szakember:

a Romániában elnyert uniós mezőgazdasági pályázatok zöme a Kárpátokon túli, déli megyék nagyüzemeihez vándorolt, de Erdélyben is elsősorban a nagyüzemi keretek között termelők jutottak pénzhez.

Ugyanakkor annak a néhány erdélyi szövetkezetnek a példája – amelyek az elmúlt pár évben indultak és talpon maradtak – jól bizonyítja, hogy hozzájuthatnak nagy összegű uniós támogatásokhoz.

Új vidékfejlesztési terv készül

Nemcsak Európa más országaiban, hanem Romániában is élénken foglalkoztatja a szakmát a leendő uniós agrártámogatási rendszer. Nemrég alakult meg parlamenti képviselőkből, mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek vezetőiből, a különböző mezőgazdasági ágazatok és a szakminisztérium képviselőiből az a vegyes bizottság, amely dönteni fog az új országos vidékfejlesztési tervről, ez az alapja ugyanis a leendő hazai agrárpályázati kiírásoknak.

Magyar Loránd szerint a romániai bizottság érdemben csak akkor tud dolgozni, ha megkapja az Európai Bizottságtól az új irányelveket az agrárágazati támogatások terén. Ehhez elsősorban keretösszeg kell.

A román szaktárca vezetői is azt szeretnék, hogy az előző ciklushoz képest ez a forrás ne csökkenjen. Az eddigi bürokráciát ismerve Magyar úgy véli, az új ciklus pályázatait leghamarabb 2022-ben fogják kiírni.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat