2008. november 20., 16:572008. november 20., 16:57
Főként székelyföldi politikai kérdések kerültek terítékre a tegnap lezajlott, Székelyföld másképp címmel meghirdetett konferencián Árkoson. A Kovászna és Hargita megyei önkormányzat, valamint a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet által szervezett rendezvény keretében a résztvevők megvitatták a régió közművelődési, oktatásügyi, egészségügyi problémáit, napirenden szerepelt ugyanakkor a székelyföldi romák beilleszkedésének kérdése is. Markó Béla, az RMDSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a Hargita és Kovászna megyei önkormányzat együttműködése már bizonyítja a Székelyföld létezését, még a közigazgatási és területi autonómia megvalósulása előtt. „Az elmúlt években sokszor megfogalmazódott, hogy Székelyföld csak történelem és egy eszme, de erre a példás együttműködéssel rá lehet cáfolni” – fogalmazott felszólalásában Markó. A szövetségi elnök hangsúlyozta: a székely megyék közös intézményeket kell, hogy létrehozzanak, és meg kell találni a módját annak, hogy a már meglévő intézményeket közösen működtessék. Markó ugyanakkor elmondta, az RMDSZ a modernizációt és az autonómiát tűzte ki céljául. „A modernizáció nem helyettesítheti az autonómiát, és a modernizáció miatt nem lehet halogatni az autonómiát” – magyarázta az elnök.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Árkoson nem politikusok, hanem a különböző szakterületek képviselői elemzik a lehetőségeket, vázolják a stratégiákat, a politikum csak ezek megvalósításának eszköze kell hogy legyen.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint Székelyföldön eddig a megmaradás volt a fontos, ma már az újjászületés, az élhetőbb élet megvalósítása a cél. Mint mondta, a két önkormányzat eddig tízmillió euró értékű közös pályázatot nyújtott be, és újabb projekteken is dolgoznak. „A két megye közgyűlésének, a városok polgármestereinek jó a kapcsolata, a civil szervezeteknek, egyházaknak vannak közös programjaik, vállalkozói összefogásra is van példa, mindkét megyében működik felsőfokú oktatási intézmény, amelynek számítani lehet a kutatásaira, de ennél sokkal több területen kellene együttműködni” – hangsúlyozta Borboly, aki szerint a munkahelyteremtés, a gazdasági és humánerőforrás-fejlesztés, az erdőgazdálkodás és a turizmus területén lehet erősíteni az együttműködést.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.