
2008. november 20., 16:572008. november 20., 16:57
Főként székelyföldi politikai kérdések kerültek terítékre a tegnap lezajlott, Székelyföld másképp címmel meghirdetett konferencián Árkoson. A Kovászna és Hargita megyei önkormányzat, valamint a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet által szervezett rendezvény keretében a résztvevők megvitatták a régió közművelődési, oktatásügyi, egészségügyi problémáit, napirenden szerepelt ugyanakkor a székelyföldi romák beilleszkedésének kérdése is. Markó Béla, az RMDSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a Hargita és Kovászna megyei önkormányzat együttműködése már bizonyítja a Székelyföld létezését, még a közigazgatási és területi autonómia megvalósulása előtt. „Az elmúlt években sokszor megfogalmazódott, hogy Székelyföld csak történelem és egy eszme, de erre a példás együttműködéssel rá lehet cáfolni” – fogalmazott felszólalásában Markó. A szövetségi elnök hangsúlyozta: a székely megyék közös intézményeket kell, hogy létrehozzanak, és meg kell találni a módját annak, hogy a már meglévő intézményeket közösen működtessék. Markó ugyanakkor elmondta, az RMDSZ a modernizációt és az autonómiát tűzte ki céljául. „A modernizáció nem helyettesítheti az autonómiát, és a modernizáció miatt nem lehet halogatni az autonómiát” – magyarázta az elnök.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Árkoson nem politikusok, hanem a különböző szakterületek képviselői elemzik a lehetőségeket, vázolják a stratégiákat, a politikum csak ezek megvalósításának eszköze kell hogy legyen.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint Székelyföldön eddig a megmaradás volt a fontos, ma már az újjászületés, az élhetőbb élet megvalósítása a cél. Mint mondta, a két önkormányzat eddig tízmillió euró értékű közös pályázatot nyújtott be, és újabb projekteken is dolgoznak. „A két megye közgyűlésének, a városok polgármestereinek jó a kapcsolata, a civil szervezeteknek, egyházaknak vannak közös programjaik, vállalkozói összefogásra is van példa, mindkét megyében működik felsőfokú oktatási intézmény, amelynek számítani lehet a kutatásaira, de ennél sokkal több területen kellene együttműködni” – hangsúlyozta Borboly, aki szerint a munkahelyteremtés, a gazdasági és humánerőforrás-fejlesztés, az erdőgazdálkodás és a turizmus területén lehet erősíteni az együttműködést.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.