Fotó: Mihály Csaba
Nyolc esztendő alatt, 2014-től 2022-ig szinte két és félszeresére nőtt az évente véglegesen kivándorló román állampolgárok száma. Ezzel egy időben folytonosan csökken a természetes szaporodás üteme. A romániai lakosság fele mégis úgy gondolja, hogy a külföldre távozottak haza fognak telepedni.
2022. március 30., 14:412022. március 30., 14:41
A 2014-es 11 251 főről 2018-ban 27 229-re, 2020-ban pedig 26 775-re nőtt a Romániából véglegesen kivándorolt személyek száma az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint – tette közzé a kormány Fenntartható Fejlődés Főosztálya. Emellett létezik egy ennél is frissebb statisztika az ideiglenes kivándorlásról;
Az INS módszertana szerint az számít állandó kivándoroltnak, aki más országban telepedett le, ezzel szemben azokat tartják ideiglenes távozottakként számon, akik legalább tizenkét hónapos időtartamra lakóhelyet változtattak.
A Borbély László korábbi RMDSZ-es politikus által vezetett főosztály álláspontja szerint azonban a hivatalos adatok nem tükrözik pontosan a migráció valós mértékét, hiszen nem mindenki nyilatkozik erről hivatalosan. Az adatok az általános tendenciát mutatják.
– áll a kormány mellett működő főosztály közleményében.
A külföldre való távozások mellett a jelentős lakosságcsökkenés másik magyarázata a természetes szaporodás ütemének folyamatos csökkenése. Az ezer lakosra jutó természetes növekedésben mérve míg 2008-ban a különbség –1,4 volt, 2019-ben –3,1-ra nőtt, 2020-ban pedig –6,2-re duplázódott. Ez a tavalyelőtt konkrétan mintegy 11 500 fős népességfogyást jelentett, kizárólag a természetes szaporodás csökkenése miatt.
Az elhalálozások illetően 2020-ban 298 651-en hunytak el, mintegy ötvenezerrel többen, mint három évtizeddel korábban, amikor 247 086 halálesetet jegyeztek. Mindezek a statisztikák rávilágítanak arra, hogy mennyire felgyorsult az ország demográfiai hanyatlása, és mennyire fontosnak kell lennie ennek a kérdésnek a döntéshozók számára.
A Fenntartható Románia projekt keretén belül végzett legújabb közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek 58 százaléka a külföldre távozást jelölte meg a romániai demográfiai hanyatlás fő okaként. Mindemellett a válaszadók ennél is nagyobb hányada, azaz 68 százaléka úgy gondolja, hogy a külföldön élők segítenek Romániának. Ugyanakkor a közvélemény-kutatásban résztvevők mintegy fele (49 százalékuk) úgy gondolja, hogy a külföldön élők majd visszatérnek az országba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!