Hirdetés

Mesterséges kaviár, virágporlikőr, rostfeldolgozás: nyugati kutatómunkája után itthon próbál szerencsét a kolozsvári biofizikus

Hantz Péter molekuláris gasztronómiai kísérletei. Van ígény a termékekre •  Fotó: Makkay József

Hantz Péter molekuláris gasztronómiai kísérletei. Van ígény a termékekre

Fotó: Makkay József

Az Erdély vízi világát kutató Hantz Péter kolozsvári biofizikus sikeres startup céget hozott tető alá, amelyben molekuláris gasztronómiai kísérletei új termékek kidolgozását és gyártását eredményezték. A nyugat-európai és magyarországi kutatóintézetektől Erdélybe hazatérő kutató abban reménykedik, hogy munkája nem válik szélmalomharccá egy olyan országban, ahol a tudást még mindig nem becsülik eléggé.

Makkay József

2023. február 01., 09:042023. február 01., 09:04

2023. február 02., 08:262023. február 02., 08:26

Hantz Péter Kolozsváron élő biofizikus neve akkor vált ismertté, amikor a multikulturálisnak hazudott kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem adjunktusaként és a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnökeként 2006-ban a magyar feliratokat tartalmazó negyven táblának a felét a román vezetőség tiltakozása ellenére is kifüggesztette az egyetemen. A figyelemfelkeltő akciónak nagy híre lett, hiszen az erdélyi magyarság akkoriban még reménykedett az önálló állami magyar egyetem létrehozásában, amelynek fő mozgatórugója a Bolyai Kezdeményező Bizottság volt.

Hantz Péternek a magyarság közösségi jogaiért folytatott harca végül az állásába került.

Hirdetés

Sejthető volt, hogy több más erdélyi magyar közösségi próbálkozáshoz hasonlóan az önálló magyar egyetem ügye is vakvágányra fut. 17 év távlatából ez a történet szomorú emlék maradt. Az akkori közélet sokat mediatizált szereplője Kolozsvárról posztdoktori ösztöndíjasként Heidelbergbe került, majd Bázelbe, a Friedrich Miescher Orvosbiológiai Kutatóintézetbe, 2017 és 2020 között pedig a Pécsi Egyetem Orvosi Karának tudományos főmunkatársaként dolgozott. Innen egy ugrás volt hazatérni Erdélybe a magyarországi Ökológiai Kutatóközpont által finanszírozott kutatási program keretében.

Az ökológiai intézet korábbi főigazgatója abból az alapállásból indult ki, hogy a Kárpát-medence egységes vízügyi terület, ezért Magyarországon nem lehet úgy tudományos munkát folytatni, hogy ne kutassák az erdélyi, kárpátaljai és délvidéki vízügyi területeket is. Hantz Pétert két fontos kutatással bízták meg Erdélyben: a legismertebb tavakon – Gyilkos-tó, Medve-tó, Széki-tó és néhány kisebb vízfelületen – végezzen alapkutatásokat a mikrobiális közösségek életéről, anyagcseréjéről, stb.

Másik megbízatása szerint ki kellett derítenie, honnan érkezik Magyarországra a folyamatos tiszai nehézfémszennyezés.

A feldolgozó műhelyben is patikatisztaság honol •  Fotó: Makkay József Galéria

A feldolgozó műhelyben is patikatisztaság honol

Fotó: Makkay József

Üvegfolyosón megcsodálni a Medve-tavat?

Hantz Péter kolozsvári lakásának alagsorában berendezett korszerű laboratórumában mutatja a kutatói szobákat, ahol a környezeti mikrobiológia szerint begyűjtött mintáit rendszerezi és DNS-kivonásra Magyarországra, illetve Nyugat-Európába küldi. A mintákat kutatóbúvárként maga hozza fel a Medve-, a Gyilkos- és más tavak mélyéről. Európa egyik legszennyezettebb tavából, az Erdélyi-Érchegységben található Fehér megyei Geamăna-tóból is hozott kutatnivaló biológiai leleteket, amelyek több szennyeződés esetében a megengedett értékek sok ezerszeresét mutatták.

,,Végigjártam a máramarosi bányavidéket, mindenhova beengedtek, sok emberrel összebarátkoztam. Hasonló utat tettem meg az Erdélyi-Szigethegységben is 2020 nyarától 2021 szeptemberéig. Elképesztő mennyiségű szennyeződéssel találkoztam.

Idézet
Szatmáron, a Szamos iszapjában hatszoros kadmium-koncentrációt mértem,

így érthető a magyarok félelme az Erdélyből átjutó szennyező anyagok miatt” – foglalja össze bányavidéki kutatásainak szomorú látleletét a szakember.

Hantz Péter Erdély legkedveltebb tavaiba, a Medve- és Gyilkós-tóba történő merülései során egyedi világgal találkozott. Felvetette a helyi hivatalosságoknak, hogy ezt érdemes lenne az ide látogató turistáknak is megmutatni a tó mélyén megépítendő üvegfolyosón keresztül. Az ötletet Szováta polgármestere felkarolta, így remélhetőleg a Medve-tó esetében a nagyívű projekt valósággá válik.

Az Ökológiai Kutatóközpont élén történt főigazgatóváltás azonban leállította a további erdélyi kutatásokat, de Hantz Péter magyarországi barátai, volt kollegái és a szovátai székhelyű Nyárád és Küküllő mente Natura 2000 Gondnokság önerőből adták össze azt a támogatást, ami elegendő az elkezdett vízügyi kutatómunka befejezéséhez. A kolozsvári laborban minták tucatjai várnak rendezésre.

A természetes energiaitalnak számító JuuTee •  Fotó: Makkay József Galéria

A természetes energiaitalnak számító JuuTee

Fotó: Makkay József

Új találmány, a virágporlikőr

A Kolozsvárra hazatelepült biofizikust azonban nem olyan fából faragták, akit könnyű meghátrálásra kényszeríteni. Családi házának alagsorában fejlesztő laboratóriumot is berendezett molekuláris gasztronómiai kísérletekre. Ez az élelmiszertermelés új kísérleti ága, amely különböző tudományos módszerekkel készít újszerű ételeket.

Egy szferifikációs kísérletnek nevezett eljárás során vendéglátóm bemutatja, hogy a kevés klorofilos festéket tartalmazó nátrium-alginátot kalcium só oldatába téve hogyan keletkeznek kaviár-szerű képződmények, amelyeket meg lehet kóstolni. Tudományos eredményekre támaszkodva alkotta meg a virágporlikőrt is. A hosszú és bonyolult technológia nem nyilvános, de a lényege az, hogy

a virágpor nagyon aromás és cukros részét leválasztotta, ami alkohollal keverve érési folyamaton megy át. A végterméknek jellegzetes, egyedi íze van.

A kutató szerint találmánya egy régió szimbóluma is lehetne. Eddigi kísérletei alapján óriási lehetőséget lát a virágpor élelmiszeripari haszonsításában.

,,Több ezer virágport ismerünk, nagy mennyiségben azonban egy tucat szerezhető be. Nagy előnye, hogy sok vidéknek egyedi virágpor-mintázata van, amely évszakról évszakra változik, és mindenik mintázatnak más az íze” – magyarázza a virágporlikőr kóstolása közben. A drága italt kis díszes üvegekbe töltik. Kisipari előállításra egyelőre nem szerezték be a szükséges engedélyeket, így évente mindössze pár liter készül ajándékozás céljából.

Növényi rostokból készült ropogtatni való, a Fibervia •  Fotó: Makkay József Galéria

Növényi rostokból készült ropogtatni való, a Fibervia

Fotó: Makkay József

Befektetőt keresnek a fejlesztésekhez

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet pályázatán elnyert támogatásból fejlesztették ki két legfontosabb élelmiszeripari terméküket, a gyümölcsök és zöldségek rostjából készülő, FiberVia nevet viselő szárított rudacskákat, illetve a természetes energiaitalnak számító JuuTee-t. A préselt alma- és céklaléből, fekete tea és guarana kivonatából álló gyümölcslevet mindenkinek ajánlja, aki egy kávé hatásánál hosszabb ,,feldobódást" óhajt. A patikatisztaságú műhelyben dolgozzák fel az almát, céklát és kendermagot. A megtisztított és megpucolt zöldséget és gyümölcsöt megőrlik, a kendermag présbe kerül. A kipréselt olajból hátramadt nyersanyagot porrá őrlik, majd mindhárom összetevő gépi keverőbe jut. A léből készül a természetes energiaital, a rostokból a szárított rudacskák. A FiberVia számos olyan problémát orvosol, amit a rostszegény táplálkozás okoz. Táplálja a bélmikrobiomot, sok folyadékkal fogyasztva hatásosnak bizonyult székrekedés ellen, és glikémiás indexe is alacsony.

Hantz Péter szerint a startup cégek boldogulása Romániában számos akadályba ütközik. A termelés további kiépítéséhez például nem tud pályázati pénzeket szerezni.

A támogatások fölött rendelkező körök nem értékelik a sok munkával járó kutatási eredményeket, holott a laboratóriumi körülmények között előállított termékeikre Nyugat-Európában és Magyarországon is találtak forgalmazókat, de helyi reformélelmiszer-boltokban is árulják. Vendéglátóm elpanaszolja, hogy a kolozsvári városháza részéről nem voltak hajlandók engedélyeztetni cége indulását, mígnem a város polgármesterét levélben kereste meg az Európai Innovációs és Technológia Intézet. A városháza emberei nevetséges dolgokba akadtak bele, de a nyomásnak engedve végül megszületett az engedély… Sok hasonló visszaélés történik országszerte, amiről csak azért nem tud a közvélemény, mert nincs, aki elmondja.

,,Eddig Romániából befektető nem érdeklődött kifejlesztett termékeink iránt, de Magyarországról már kaptunk ajánlatokat. A közeljövőben kiderül, milyen irányba megyünk a termeléssel. Annyi bizonyos, hogy számomra kiemelt jelentősége van a kutatómunkának, amit folytatni akarok” – fogalmaz búcsúzóul Hant Péter.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 17., péntek

Novemberben nem indulnak járatok a temesvári repülőtérről

Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.

Novemberben nem indulnak járatok a temesvári repülőtérről
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Új fejezet kezdődik a gernyeszegi Teleki-kastély történetében. Gróf Teleki Kálmán felújításról, nemesi örökségről a Krónikának

Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.

Új fejezet kezdődik a gernyeszegi Teleki-kastély történetében. Gróf Teleki Kálmán felújításról, nemesi örökségről a Krónikának
2026. július 17., péntek

Nem csak medvék, rókák is sűrűn bukkannak fel az egyik erdélyi városban, megkezdték elszállításukat

Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.

Nem csak medvék, rókák is sűrűn bukkannak fel az egyik erdélyi városban, megkezdték elszállításukat
2026. július 17., péntek

Elhunyt Ráduly János néprajzkutató, mesegyűjtő, költő

Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.

Elhunyt Ráduly János néprajzkutató, mesegyűjtő, költő
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Tűz ütött ki Erdély egyik iskolájában, órákon át oltották a lángokat

Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.

Tűz ütött ki Erdély egyik iskolájában, órákon át oltották a lángokat
2026. július 16., csütörtök

Visszanyerte régi fényét a „Maros ékköve”: megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély

Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.

Visszanyerte régi fényét a „Maros ékköve”: megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély
2026. július 16., csütörtök

Szállodában akartak fogászati tevékenységet végezni, nyomozás indult az egyik erdélyi városban

Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.

Szállodában akartak fogászati tevékenységet végezni, nyomozás indult az egyik erdélyi városban
Hirdetés
2026. július 16., csütörtök

Haragszik pártja nagyágyúira, liberális-konzervatív akar lenni az erdélyi tanácselnök

Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.

Haragszik pártja nagyágyúira, liberális-konzervatív akar lenni az erdélyi tanácselnök
2026. július 15., szerda

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)

Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)
2026. július 15., szerda

A falomlás után még többen keresik fel a muzsnai erődtemplomot

Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.

A falomlás után még többen keresik fel a muzsnai erődtemplomot
Hirdetés
Hirdetés