Fotó: A szerző felvétele
2008. december 24., 13:162008. december 24., 13:16
Weinraub Thomas és Fülöp Tamás, a két tulajdonos 10–12 évnyi izraeli, illetve kanadai tartózkodás után, 2004-ben tért haza Erdélybe. Üzlettársuk, Gombos Andrea néhány éve itthon, interneten keresztül, házhoz szállításos módszerrel amerikai kozmetikai, testápolási biotermékeket forgalmaz kismamák és újszülöttek számára. Weinraub Thomas pedig egy osztrák cég, a Sonnetor teáit, fűszereit forgalmazza Romániában.
„Tudtunk a biotermékekről. Sokat fogyasztottunk belőlük külföldön, de miután hazatértünk, itthon nem találtunk ilyesmit a piacon. Ezért hoztuk létre az üzletet. Nevelés kérdése, hogy tudjunk arról, mely termékek miért ártalmasak. Külföldön a sajtó nagyon sokat foglalkozik a lakosság felvilágosításával. Aztán ezeknek az információknak az alapján mindenki eldöntheti, hogy mit fogyaszt” – mondta Fülöp Tamás.
Kérdésünkre, hogy náluk mennyivel magasabbak az árak, mint más boltokban, a vállalkozó úgy nyilatkozott, 10–20 százalék a különbség. Az árukínálatot a lehető legközelebbről próbálják beszerezni, hiszen a biotermékek egyik ismérve az, hogy gyors szállítást igényelnek, mivel nem tartalmaznak semmiféle tartósítószert. Az üzletben senki nem kap műanyag zacskót, nincsenek műanyag palackba csomagolt áruk. Aki olajat vásárol, annak otthonról üveget kell hoznia, ugyanis ömlesztett étolajat árusítanak. Az első napokban a biokenyér, a biotojás, valamint a zöldség és a tea fogyott a leginkább. A termékeket minősített biocégektől szerzik be. Például a tojás, a burgonya egy Kolozsvár környéki cégtől érkezik Marosvásárhelyre. A teák egy Szászrégen környéki termesztőtől származnak, majd a szárított füveket kiviszik Ausztriába, ott kis adagokba csomagolják, visszahozzák, s azután árusítják a Biobazárban.
Weinraub Thomas azt szeretné elérni, hogy a teák ne járják meg külföldet, hanem egy idő után közvetlenül a termelőtől árusítsák ezeket. A tejtermékek Segesvár, Nagyszeben, Bákó környéki termelőktől érkeznek. A közeljövőben biohúst is kínálnak majd a vevőknek, amit egyelőre külföldről szállítanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtaláltak a hegyimentők egy ukrán állampolgárságú fiatalt, aki a Máramarosi-havasokon keresztül jutott át a határon, és segítséget kért a román hatóságoktól.
Az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr pengéje. Megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre az alkotást, és számba vesszük, hány ízben volt támadás célpontja a szobor.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
Látogatottsági adatok