Súlyos teher. A probléma Erdély valamennyi magyar vokacionális oktatású intézményében fennáll
Aláírásgyűjtésbe kezdtek a művészeti és sportiskolákba járó diákok szülei Erdély nyolc városában, hogy megpróbálják emberségesebb belátásra bírni az oktatási tárcát.
2019. április 01., 18:472019. április 01., 18:47
„Emberkínzásnak” tartja a vokacionális iskolák heti negyvenórás tantervét a Magyar Szülők Szövetsége (MSZSZ). Az érintettekkel való beszélgetések során kiderült, ha nem sikerül változtatni a helyzeten, a szülők kiveszik gyermekeiket a művészeti és sportiskolákból, felszámolásra ítélve az osztályokat, és a ciklusindító ötödik osztályokban sem lesz elegendő jelentkező.
A történet a 2016-os évre nyúlik vissza: ekkor módosították az oktatásügyi minisztérium illetékesei a kerettantervet anélkül, hogy utánaszámoltak volna, mekkora megterhelésnek teszik ki a vokacionális iskolába járó gyerekeket. A művészeti vagy sportiskolák magyar ötödik és hatodik osztályos tanulói például heti negyven órát töltenek az iskolában, ami egy felnőtt munkaprogramjának felel meg. Csakhogy erre még rájön a kötelező „túlóra”: az otthoni felkészülés, gyakorlás, edzés, versenyek, zenei audíciók, kiállítások stb. „Ha mindezt összeadjuk, kiderül, hogy a gyermekek napi legalább tíz-tizenkét órát tanulnak, gyakorolnak, edzenek. Ez egy felnőtt számára is emberkínzást jelentene” – vélekedik Csíky Csengele, a Magyar Szülők Szövetségének elnöke. Mint mondja, az utóbbi időben több szülői közösség is szervezetükhöz fordult, segítséget kérve.
Moldovan Erika egy marosvásárhelyi hatodik osztályos zeneszakos gyermek édesanyja. Könnyeivel küszködve meséli, hogy lánya kifacsart citromként éli a gyermekkorát. Hétköznapokon délután kerül haza az iskolából, sebtében ebédel, aztán nekifog tanulni, majd gyakorolni. Mire befejezi, beesteledett. Lefekszik, és másnap kezdi elölről. Csupán a szombat jelenti a felszabadulás napját, ekkor délig alhat. Aztán felkel, és elkezd tanulni a következő hétre. Hétfőtől ott kezdi újra, ahol abbahagyta, taposómalom az élete.
– állítja a pszichológus-anyuka. A Moldovan házaspár egy ideje azt fontolgatja, átíratja gyermekét más, „normális” iskolába. Fájó szívvel tenné meg ezt a lépést, de gyermekük testi-lelki épsége mégiscsak többet nyom a latban, mint egy esetleges művészi pálya.
Ilyen helyzetben még nagyon sokan vannak. A művészeti és a sportiskolák elhagyási aránya 2016 óta jelentőset ugrott, mondja Csíky Csengele. A magyar szülők szervezete azzal a ténnyel szembesült, hogy veszélybe került a romániai magyar művészeti és sport- szakképzés a közoktatásban. „Szövetségünk elnökségét a közvetlenül érintett szülők keresték meg a marosvásárhelyi Művészeti Szakközépiskolából és a Szász Albert sportliskolából, gyors és hatékony megoldást, segítséget várva tőlünk. A többszöri egyeztető beszélgetések során kiderült, amennyiben nem sikerül változtatni a helyzeten, a szülők kiveszik gyermekeiket ezen tanintézetekből, így felszámolásra ítélve az osztályokat, sőt a ciklusindító ötödik osztályokba sem lesz elegendő jelentkező. Ez igencsak komoly érvágás lenne az anyanyelvű oktatás számára” – kongatja meg a vészharangot az MSZSZ elnöke.
Eddig nyolc városból érkezett hasonló visszajelzés. A múlt héten tizenöt szülő kérvénnyel fordult a szövetséghez, hogy képviselje őket az érvényben lévő kerettanterv módosításában. „Nem helyeseljük azt a tényt, hogy gyermekeink sok esetben naponta több órát töltsenek az iskolában, mint mi, szülők a munkahelyünkön; továbbá az iskolára és tanulásra szánt időtöltés itt nem áll meg, mivel másnapra a gyermekeiknek tanulni kell és adott esetben gyakorolni is a szakórákra” – írja a tizenöt szülő.
A Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) is elfogadhatatlannak tartja a kerettantervek zsúfoltságát, a tanulókra nehezedő terheket.
Az RMPSZ ugyanakkor szakmai fórum szervezését is vállalja, ahol a vokacionális oktatási intézmények képviselői, illetve az ott tanuló diákok szülei javaslatokkal rukkolhatnak elő. A közös véleménynyilvánítás alapján megfogalmazott dokumentumokat a pedagógusszövetség eljuttatná a szaktárca illetékeseihez.
A szülők szövetsége a szenátus oktatási bizottságának RMDSZ-es alelnökét is megkereste. Kiderült, Novák Csaba Zoltán marosvásárhelyi politikus – aki maga is pedagógusként kezdte a pályáját – most szembesült először a problémával. Megígérte, hogy utánanéz, tájékozódik és segít. Hasonló próbálkozása már volt az alsóházban Biró Zsolt képviselőnek is, ám kevés sikerrel. Közben az érintett marosvásárhelyi, kolozsvári, szatmárnémeti, nagyváradi, székelyudvarhelyi, sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai és gyergyószentmiklósi szülők a hétvégén aláírásgyűjtésbe kezdtek. Röpke másfél nap alatt több mint ezren írták alá azt a petíciót, amelyben arra szólítják fel az illetékeseket, vessenek véget a gyermekkínzásnak.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás